Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-29 / 71. szám

2 Msissneraversscanusminisr foit rondkiviil hűvösen íogadiú a régensfanáos Coanda tábornok kudarccal végződött útja Párosban Marnia dönt Bucsan és Anasta­sescu ügyében (Bukarest, március 27.) Ismeretes, hogy Bucsan és Anastasescu avsresc&nus politikusokat as ügyész­ségen kihallgatták a pártkongresszuson tartott be­szédeik miatt. Ás ügyészségen csütörtökön lezárták a jegyzőkönyveket amelyeket pénteken terjeszte­nek a miniszterelnök elé. Az ügyészi vélemény az, hogy a két politkius ellen a Marzescn-féle rendtör­vény lC-ik szakasza értelmében eljárást kell indí­tani. A döntést Meniu miniszterelnök hozza meg az ügyben. Az averesoanns kongresszus határozatát egyéb­ként Meissner volt miniszter adta át csütörtökön másfélórás audiencia keretében a régenstanáesnak. Értesüléseink saeriat Meissner, aki a határozatot az­zal indokolta, hogy aZ az ország hangulatát fejezi ki, nagyon hűvös fogadtatásra talált. A Lupta különben az averescánusokkal kap­csolatban szenzációs hirt közöl legutóbbi számában. Tudni véli, hogy a tábornok megbízásából nemré­giben Coanda tábornok Párizsban meglátogatta Ká­roly extrónörököst s felhatalmazását kérte arra, hogy a párt akciót indítson visszakozása érdekében. Az extrónörökös kijelentette, hogy csak akkor fog visszajönni, ha az ország akarata hivja, azonban nem avatkozik be egyik párt ügyeibe sem és a pár­tok fölöt akar maradni. Áverésen tábornok nem volt megelégedve a kihallgatás eredményével és újabb két emberét küldte Párizsba. A lap véleménye az, hogy a volt trónörökösnek bizonyára alkalma volt megismernie az avereseánusok komolytalanságát és nem fog velük szóba állani. '»wnmuumwwMningiemiim Április 1-én bocsátják ki az utazási arcképes Iga­zolványokat (Kolozsvár, március 27.) A CFR vezérigaz­gatósága április elsejével az összes vasúti és ál­lami nyugdíjasok és családtagjaik részére is uj — kedvezményes utazásra jogosító — arcképes igazolványt bocsájt ki és egyben megállapította az utazási kedvezmények mértékét. Utazási kedvezményeket kapnak az összes vasúti és állami nyugdíjasok és családtagjai, illetve szülői ellátás alatt élő kiskorú gyermekei, és mindazon nyugdíjasok és családtagjai, akik nyugdijukat a pénzügyigazgatóságoktól, vagy a pénzügyigazgatóságok vidéki kirendeltségeitől veszik fel. A vasúti nyugdíjasok az igazolvá­nyok alapján évi három egész szabad jegyet és három 75 százalékos kedvezményű úgynevezett rezsijegyet kapnak, míg a családtagok évi járan­dósága két drb. szabadjegy és kát drb. rezsijegy. A többi állami nyugdíjasok és családtagjaik az arcképes igazolványok alapján évenként bá­rom drb. ötvenszázalékos kedvezményes utazásra jogositó jegyet kapnak. Az uj arcképes igazolványokért 11 lejes bé­lyeggel ellátott kérést kell beadni és pedig az állami nyugdijasok, továbbá a vasutasok közül a nyugdíjpénztárhoz tartozók a következő hivatal­hoz: Inspecţia 7. de Mişcare CFR Cluj M. I. D., mig a nyugbérpénztárhoz tartozó vasúti nyug­dijasok kéréseiket és az ahhoz tartozó okmányo­kat Bukarestbe kell, hogy küldjék a következő cimre: Direcţiunea Casei Muncii CFR, Biroul permiselor Bucureşti. A kérvényhez egy fénykép és egy igazolvány kell, hogy állami nyugdijat élvez, egy igazolvány az életbenlétről és együttélésről (a. kerületi ka­pitányságok állítják ki), az arcképes igazolvá­nyok dijának befizetését igazoló nyugták, me­lyeket az állomási pénztárak állítanak ki. Csa­tolni kell továbbá a kéréshez a régi arcképes iga­zolványokat is és a gyerekek születési anyakönyvi kivonatát. A szülői ellátás alatt lévő gyerekeknek 21. életévük betöltéséig van joguk az arcképes jpaolváiiyra. fi dévai rendőrkvesztor-helyettest ültették a vádlottak padjára a volt iparkamarai titkár miatt, aki ellen aran^csempészés és kémkedés miatt indult eljárás MkamVtoái xm. »FF. n. szám. (Déva, március 27.) Tegnap hirdette ki az Ítéletet a dévai törvényszék Bradean Kornél kvesztorhelyettes ügyében egy nem mindennapi esettel kapcsolatosan. 1928. április 11-én tör­tént, hogy Bradean, ki akkor szigurancafőnök volt, Rusiecky Edgárd volt dévai iparkamarai főtitkárt elutazásában megakadályozta, éjnek idején bevitette a szigurancára, ahol megmotoz­ták, mert aranycsempészéssel vádolták. A nyo­mozás semmi konkrét adatot nem tudott produ­kálni a főtitkár ellen és ezért Bradean azonnal szabadon is engedte. Későbben a főtitkár bizo­nyítványt kért Bradeantól, hogy ellene semmifé­le eljárás nincs folyamatban, amit. meg is- kapott. A vizsgálatot azonban tovább folytatták ellene és félév múlva Rusiecky utódának Onuţiu Emil­nek kérésére egy másik bizenyitványt adott ki, amelyben kijelenti, hogy az első igazolvány nem felelt meg a valóságnak s azt csupán a politikusok intervenciójára cs pressziójára adta ki, mert a valóság az, hogy Rusiecky ellen tényleg eljárás van folyamatban kémkedés miatt. A két egymásnak teljesen ellentmondó ok­mány kiadása miatt került a vádlottak padjára, Bradean kvesztorhelyettes. A tárgyaláson töb­bek között kihallgatták dr. Gróza Péter volt mi­nisztert is, aki előadta, hogy Rusiecky ellen nemcsak kémkedésért és aranycsempészésért indult eljárás, ha­nem mint katonaszökevény ellen is. A katonaság alól ugyanis azzal bujt ki, hogy nem román, hanem lengyel állampolgár. Ha való­ban lengyel állampolgár volt, akkor viszont ho­gyan teljesített Romániában köztisztviselői funk­ciót, olyan fontos pozícióban, mint az iparka­marai főtitkári állás. Bradeannak tehát köteles­sége volt ellene eljárást folytatni. A vádlott vé­dője dr. Pop Jusztin szenátor kifejtette, hogy Bradean csak felettes hatósága rendeletének tett eleget, amikor Rusiecky ellen megindította az el­járást. A bíróság Bradean Kornélt felmentette a vád és annak következ- nyei alól. Az ügyész megfelebbezte az ítéletet. A dévaiakba nézve az ügyben az a meglepő, hogy miért nem intézik el a volt főtitkár ügyeit. Hogyan lehetséges, hogy ellene mint katonaszö­kevény ellen, kémkedésért eljárást indítottak, sőt a dévai iparkamara is többször tett ellene fel­jelentést különböző szabálytalanság miatt, de ezek az ügyek még a tárgyalásig sem jutottak el, A legjellemzőbb az ügyben, hogy az alig 21 éves lengyel állampolgár iparkamarai főtitkár lehetett anélkül, hogy állampolgársága után valaki ér­deklődött volna. Eiéfeti borialsnas fteg^eiBanséggel sasiölte a feleségét máid felgyuitotta a házát és agyonlőtte masát (Brassó, március 27.) Borzalmas dráma'ját­szódott le Brassó város Bolgárszeg nevű negye­dében. A véres dráma hőse Vasilescu Joan Ma­rian, zöldségkereskedő. Vasilescu Joan tegnap éjszaka részeg fővel tért haza a lakására, .ahol feleségével, Buca Má­riával, akivel négy'év óta közös háztartásban élt, összeveszett. Férj és feleség között mindennapo­sak voltak a súlyosabb természetű civódások. Most is a részeg zöldségkereskedő előbb szidal­mazni, később ütlegelni kezdte az asszonyt,. A veszekedés mind erősebb hangnembe csapott át, egyszer csak a részeg zöldségkereskedő kést rántott elő és vadállati kegyetlen­séggel előbb leszúrta a feleségét, majd revolveréből két golyót repített az amúgy is halállal vívódó asszonyba. Ekkor már valóságos őrület vett rajta erőt, a lakását petróleummal öntötte le és felgyújtotta. Már javában égett a ház, mikor halott élettársa előtt ugylátszik pillanatra magához tért és meg­rettenve szörnyű tettétől, revolverével szivenlőtte magát. A borzalmas tragédiát a szomszédok végignézték, de nem mertek beleavatkozni. A felgyújtott há­zat sem lehetett már eloltani és porig égett.. A tragédia ügyében az ügyészség bevezette a vizs­gálatot. Marosilyén akciót indítottak a magyarok kenyere ellen (Déva, március 27.) Marosillye nem nagy falu, de ugylátszik, hogy szegény magyarokat nem igen kedvelik benne. Egyszerre két olyan eset történt, ami 'arra mutat, hogy tervszerűen szeretnék azt a kevés kenyeret is elvenni tőlük, amit becsületes munkával megszereznek. Az egyetlen szempont, ami ezt a magyarellenes akciót füti, a túlzott soviniz­mus. A postamester és a vasúti vendéglős ellen in­dult meg a hajsza csak azért, mert magyarok. Hogy milyen jogalapon és milyen eszközökkel teszik azt, az az alábbiakból világosan látható. A postamester legyen román A postamester bosszú esztendők óta kifogásta­lanul végzi a munkáját és működésével felettes ha­tóságai legnagyobb • mértékben megvannak elégedve. Annál nagyobb meglepetést keltett, bogy most ki akarják cserélni egy román emberrel. Természetesen azt nem lehet tudni, hogy ki akarja kicserélni, ki indította meg .az akciót ellene, kétség­telen azonban, hogy ia lépsékct megtették már az ügyben. Valami okot mégis csak fel kellett hozni a postamester ellen, de példás működésébe lehetetlen volt belekötni, ezért egyszerűen ráfogták, hogy egy reggel korán liberális plakátokat ragasztott ki a faluban. Mondanunk sem kell, hogy az egész plakát ragasztá­si ügy közönséges kitalálás és a postamester min­dennapi sétájára alapozták. A koránkelő ember ugyanis naponként reggel hat órakor egészségügyi sétát tesz, mielőtt hivatalába bemenne és a fantá­ziában nem szűkölködő ellenfelei ezeket a sétákat használták fel a vád megalapozására, amely annyira nevetséges, hogy cáfolni sem kellene, ha előrelátha­tólag nem. fenyegetne komoly eredménnyel. Akár­milyen hihetetlenül hangzik, a valóság az, hogy a postamestert kitakarják cserélni ezen az alapon és ki is fogják cserélni, hacsak az illetékes főhatóság nem emelkedik hivatása magaslatára. Megvonták az italmérési engedélyt a magyar vendéglőstől A postamesteréhez hasonló alapon jártak el a vasúti vendéglőssel szemben is, szintén csak azért, mert magyar. A vasúti vendéglő italmérési engedé­lyét a nomzetipárti kormány uralomrajutása után néhány hónappal vették el Komlóssy András bérlő­től. A vármegyei prefektus 131—1929. számú át­iratában egyszerűen értesítette a pénzügyigazgató­ságot, hogy Komlóssy nem román állampolgár. Az ligv a pénzügyminisztériumhoz került és ezeu az alapon a pénzügyminisztérium megvonta az itaímé- rési jogot a vasúti vendéglőstől. Egyidejűleg másoktól is be­vonták és ugyanakkor olyanok kaptak italmérési en­gedélyt, akik addig nem foglalkoztak korcsmáros- sággial, de elég, hogy románok. így kapott Moţiu Joan suszter és Suciu György asztalos italmérési engedélyt. M KpSöléssy esetében a minisztérium indokolása nem állja meg a helyét. Komlóssy Ferenc ugyanis 35 év óta lakik a marosillyei járásban, 3918 óta pe­dig marosillyei lakos, ahol háza, földje van, rende­sen adót fizet és a román hadseregbe is be van sorozva. Az igazságügyminisztérium 25.G30/3929. számú .igazolványa bizonyítja, hogy utólag folyamo­dott az állampolgárság elnyeréséért, mikor meg­tudta, hogy a listából kihagyták és kérvénye még nincsen elintézve. Az állampolgárok .összeírása előtt, vagyis 1918-tól 1924-ig? román állampolgár volt. Semmi ok nem volt tehát az italmérési jog elvéte­lére. Az egyetlen szempont az, hogy Komlóssy ia és a postamester is magyarok.

Next

/
Thumbnails
Contents