Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-24 / 68. szám
16 Xin. ÉVF. «8. SZÁM. Német és furcsaságok A gavallér nagyiparos A magyar festőművészek közfii. akik mint rajzolók karriért csináltak Béri ,.en, a Kolozsvárt is jól ismert Szigethy Pista „vágó-oit be" Ullsteinékhoz a legjobban. Vele történt meg. hogy egy kis karrikatu- ráját, amely egy német nagyiparosról jelent meg. az illető eredetiben megvette tőle. De talé.n nem ilyen egyszerűen, ahogy most mondom. A nagyiparos (nevezzük öt Harmadik Frigyesnek) meglátta a rajzot a lapban és nyomban irt Ülisteinékr.ak: adják meg neki az illető művész címét, meg szeretné venni a rajzot. Mint ez már szokás, a levelet nem válaszolta meg a kiadó, hanem odaadta Szigethynek. aki borítékba tette a rajzot és elküldte III. Frigyesnek -z és ez vagyok, ez a ennem, a rajz tőlem eredt, engedje meg, hogy idemellékeljem. Postafordultával vastag ajánlott levelet kapott: a nagyiparos áradozva koszomé meg a rajzot, mely. mint irta. dolgozószobája legszebb falát ékesivendi, szerény viszonzásul fogadja, Művész Ur, az idemellékelt csekélységet. Az idemellékelt csekélység valóban az volt: egy kis piros reklámnótesz, a gyár felírásával. Szigéthy megvakarta a fejét, azután némi Uon- ferenciázás után a következő rövid levelet küldte Harmadik Frigyesnek: „A reklámnoteszt köszönettel megkaptam, legszebb zsebemet ékesítendi, a rajzom ára ellenben kettőszáz márka." Két nap múlva megjött a csekk. Mi történhetik ezután? Harmadik Frigyes nem fog tőle több karri- katurát venni. A berlini magyar kolóniában azt felelik erre: Mondja már. Az idegen Berlinben és viszont Sok szó esett és esik az idegenekről Berlinben, akik alatt persze nem az átutazót értik fökép, hanem az itt tartózkodó nemnémetet. Sok szeretőiben nincs része, inkább csak udvariasak a hatóságok vele és tapintatosak azok, akikkel dolga van. Azonban meg- eshetik, hogy a moziban, ha túlságosan sokat magyaráz a társnőjének, egyszerre C3ak rászólnak: hagyjon fel kérem azzal a sok lengyel beszéddel. Akármi idegen nyelv: lengyel a középfaju németnek... Nemrég pontokra állították össze, hogy miről ismerni meg az idegent, fökép a magyart, Berlinben. Ezek azok: 1. A pénztárhoz az ellenkező oldalról meg) oda. ahol a „Kijárat" van írva. 2. Bélyeget kér a trafikban, ahol ez nincs. (Sajnos, csak a postán, ami elég ügyetlen dolog.) 3. Utánanéz a nőknek.. 4. Elmegy a Haus Vaterlandba. (Ez egy óriás) kávéház, ahol a világ legnaivabb emberei számára csináltak „nemzeti mulatókat": olaszt, törököt, vadnyugatit stb. Évente egymillió ember fordul még benne.) 5. Nem olvas újságot a villamoson. 6. Átadja a helyét fiatal nőnek. 7. Borravalót ad. 8. A postán megáll az előtt az ablak előtt, amely, re ki va nirva: Átmenetileg zárva és levéllel a kezében várja, hogy kinyissák. 9. Fekete a bőre, gyapjas a haja és a Berliner Rundfahrt című körutazási vállalat autóbuszán ül. Ez az utóbbi a legbiztosabb jel... A magyarok ellenben szintén pontokban állitov. ták össze a telivér berlini ismertető jeleit: 1. Bergsteigercipőben és cilinderben jár. 2. Mindenhová felírást és útmutatót tesz. 3. Stuilét eszik a villamosban. 4. Ruhát ad a kutyára, ha ugyanezt a kutyát az ember undorral oldalbarugia, rendőrért megy. 5 Minden csekélységért igénybeveszi a tűzoltókat. 6. Úgynevezett Bockbieríesteket rendez, — magyarul csakis baksör ünnepségnek lehet nevezni. Ilyenkor színes papírosakét tesz a fejére, hallgatag gon ül nagy társaságban és állítólag mulat. Hogy ez a mutatása miben áll, azt az itteni magyarok még mai napig se tudták megállapítani, mert abszolút csendben van, mértékletesen iszik és a feleségét is magával viszi. Másnap mindenkinek meséli, hogy miiyen hallatlanul jól telt az idő. Ttfrtikvilág Németországban A fentemlitett Vaterlandban történt meg, hog> épp azt a bizonyos török mulatót kellett valamelyik lap részére lefényképeznem. Az igazgató megadta aw engedélyt és felmehettünk a termekbe, amelyek olyan buja keleti fantáziával vannak berendezve, amilyen, nek a kis Móricka a buját, a Keletet és a fantáziát elképzeli. Bugyogós törökök, fezzel a fejükön suhantak elé és hátra, fatalizmussal mélyedve cl a mecsetjükben cs halk imámokat mormolva, szolgálták ki narghiles csészékben a fekete levest. Hátul, a hárem- szerű alkov mélyén, romantikusan kivilágítva látszott az Aranyszarv látképe ... gyönyörű volt. Ha Kemál pasa láthatta volna, azonnal visszavonta volna azokat a rendeletéit, amelyekkel épp a fezt, a bugyó- gót, a háremet, meg a török fatalizmust tüntette el a föld színéről; azonnal visszavonta volna őket egy tollvonással, mint II. József. A fényképész nekikészülődött, három jobbképü törököt fogtam és összeállítottam hatásos kávézó csoporttá egy fülke hátterében. Azt hittem, hogy minden rendben van, araikor a fotográfus azt mondja: „Kérem, az a fiatal török mindig eldugja az arcát, nem látni Jól," „Adjon ide egy ki3 magnéziumot“. Riwtaaamtsaagg A DODGE BKOTHERS-EK HIRES TULAJDONSÁGAI : HYDRAULIKUS BELSŐ EXPANZIÓS FÉK. A forgató nyomatéket felfogó rugók. Motor, kapcsoló, hajtómű és kardántengely egy egységgé vannak megszerkesztve. Hat henger. Ferdén álló szelepek. Dugattyúk könnyűfém - öntvényből. la utak Mocsaras réteken és utakon is biztos. Sima és egyenletes járású, rossz lukacsos utakon is. Nem csúszik és biztos éles és szűk fordulókban is. Mindig kész direkt kapcsolással rugékony, 100 órakilométcrnyi biztos sebességre felugrani, mihelytaz ut áttekinthetővé lesz. Mindig kész gyorsan és simán leál- lani, ha valamilyen veszély fenyeget. BROTHERS SIX REPR.GENERAL: SOCIETATEA ANONIAlA.GFv.CRISTEAGCIII j, BUCUREŞTI, 46 B-DUL I. C. BRÂTIANU 46 'AURORA PETROLIFERA, CLUJ, CALEA REGELE FERDINAND NR. 62 £*épiráshap jártas, szerény fizetési igénnyel, kezdő hivptal- noknő állást keres. Megkereséseket „Szorgalmas“ jeligére a kiadóba kér. !! ki a nyomdászat- < > ■ ■ nak összes ágaza- ",' ! j taiban 2? évi tel- • > • • iesjártassággalbir J| I; Ezen időn át ön- ■, ■ • álló szaktudás» J | ;; sai alkalmazásban i, volt állés literes. ;; ;; Cim „Csakis ko- !! !! moly“ jelige alatt j' ; ■ Cluj Reg. Ferdi 1 ! naiid 44. Ábrahám ■ > A. urnái. Asszonyok kincs» í S5®* Az általános közkedveltségnek örvendő Dr. Szentpétery Lajosné- íéle „Szakácskönyv“ harmadik bővített kiadása uj átdolgozásban, 809kä^if «bäS.S racepS» Sei és igen tok illusz- 1 rációval most jelent m eg. E „Szakácskönyv“ minden háztartásban nélkülözhetetlen. Fiatal háziasszonyok, gazdaasz- szonvok és szakácsnő helyes útmutatója ez a könyv a konyhaművészet minden ágában. Tartalmazza a levesek, sültek, főzelékek, tészták, krémek, fagylaltok és minden ételnemüek gazdaságos, kitűnő és könnyű elkészítési módját. Zöldségfélék, befőttek eltartási és befőzési módját is. — Kapható minden könyvkereskedésben és Tordán a kiadónál Füssy József könyvkereskedésében. mondom ékes magyar nyelven, „majd belevilágítok a pofájába, hogy elküldheti a képét a menyasszonyának." „Kérem", szólal meg erre a fiatal török ékes magyar nyelven, „mégse szeretném, ha látszana az arcom, mert most az egyetemre járok itten.'* Notabene: nem volt magyar, igenis török volt, de két évig Kecskeméten tanult a gazdasági főiskolán. .. most itt kereste meg a kenyerét, mint valódi áltörök, aki tudja jól, hogy amit itt C3inál, az rég nincs Törökországban. Megörült a magyar szónak és sokáig eldiskuráltunk. Szemrevaíó szemüvegeik A német tudományos világban élénk vita folyik most arról az uj szemüvegről, amelyet egyenesen a szem szaruhártyájára, illeszthetnek a rövid- és távollátók és egyéb szemüvegre szoruló emberek. Finoman csiszolt üveg az anyaga ennek is, de olyan vékony, hogy elfér a szemhéj alatt. Két napi próba után, amely — mi tűrés-tagadás — nagy adag energiába kerül, dönthető cl véglegesen, hogy eitüri-e a páciens szeme ezt az üveget vagy sem. A szemüveg egyébként, levehető, sőt éjjelre le is kell venni; óriási előnye, hogy szinte észrevehetetlen, a látást nem korlátozza és sokkal finomabb műszer, mi at bármilyen más szemüveg, ami eddig használatban volt. Viszont nagyon kétséges lés Heine professzor mir.dc-n ellenkező állítása ellenére is vitatható), hogy abban az esetben, ha külső fizikai hatás (ütés stb.) éri a szemet, nem veszőlvesebb-e az eddigieknél. Mert épp azokban az esetekben, amelyekre ajánlják (sport, szabadban való mozgás), áll fenn az e.ltörós veszélye leginkább. Mindenesetre konstatálni kell, mondják az orvosok, hogy az objektiv feltartóztathatatlanul halad a szem felé: legelőször messzclátókkai, később kézben tartott nagyitokkal, még később a szem elé illesztett csiptstökkel és „pápaszemekkel" olvastak az emberek: a modern szemüveg már egyenesen a szemre illeszthető. Nincs messzi az az idő, teszik hozzá, hogy a szem háta mögé helyezi az orvos a látást javító szerszámot ... ZeSleis itt, ZeiSeis oíí Most már se vége, se hossza a Zeileis-botrány- nak Németországban. Most már eltussolni nem leljet, elhallgatni sem lehet; mert hiszen maga Lazarus professzor is belopózott Gallspachba betegnek és teljesen hamis diagnózist csalt ki Zeileisből... viszont a berlini nagy lapok, amelyek a legtöbbet támadták, már elfogadnak tőle hirdetéseket (ami nem jelenti azt, hogy beszüntetik a támadásokat) és legvégül me^ most már maga Zeileis az, aki beperelte Lazarus professzort, fiókot állított fel Berlinben és igy kihivU maga ellen a végzetet. Eletre-halálra megy a játék, azt tudja már Zoi- leis, de nem hagyja .magát. Gallspach fanatikus népe pedig, amelynek szintén az életére megy a játék, meg akart lincselni két fotoríportert, akiket, szerencsétleneket, épp ezekben a viharos időkben küldött le at, lapjuk, hogy fényképet szerezzenek Zeileis tatáról. Egy berlini estilap uj sorozatot hoz róla egy orvos tollából, aki tárgyilagosan néz szembe a problémával. Ő is léprecsalta Zeileist, róla is hamis diagnózist ess, nált. de az orvos hozzáteszi: orvost is félrevezethei, egy másik orvos. Nem tagadja meg tőié az orvosi in tuiciót,' de ugyanakkor a szemére veti, hogy olyan betegeket sugározott át a másvilágra, akiket operativ utón még meg lehetett volna menteni. A sorozat még nem ért véget, de a hatása máris evidens: tízezer-emberrel több tud a Zeileis létezéséről s ebből a tízezerből legalább száz az, aki hozzá megy paciensnek. (r. p.) NE KELJETEK ÚTRA A „Turisták és cserkészek könyve“ néEkU;. Tulegdy János, a kiváló természetbarát oktatja ki ebben a könyvben a kezdő turistákat és weeh-endező- ket, hogyan keil ezt a szép sportot úgy gyakorolni, hogy,valódi örömmé és üdüléssé váljon. Ára 80 lei. Minerva könyvkereskedés Ciuj-Kolozsvár, Sír. Reg. Maria, Deák Ferenc ucca 1 sz.
