Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-03 / 50. szám

4 Kteswiftuft TUI. DTK. 80. SZÁM­Lazítással vádoljál! Mbányai Ede képviselőt és mentelmi jogának felfüggesztését kérték Abrud bányai Ede nyilatkozik arról, hogyan leckéztette meg a felsőbb utasításra okvetetlenkedő csendőrt /Bukarest, március 2.) Bár benne vagyunk a választási propaganda kellős közepében, Er­dély közönsége bizonyára mégis megütődéssel fogadja hirünket, mely szerint az udvarhelyme­gyei ügyészség Abrudbányai Ede dr. udvarhelyi magyar képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte az igazságügyminisztérium közvetíté­sével a parlamenttől. Az ügyészség kérése e pillanatban az igaz­ságügyminisztérium asztalán fekszik. Hogy mi­kor kerül a parlament elé, azt még nem lehet tudni. Az igazságügyminiszter egyelőre a be­csatolt dosszét tanulmányozza, melynek iratai alapján az ügyészség azt a vádat igyekszik emelni Abrudbányai Ede ellen, hogy a mult év őszén Homoródszentmárton községben lázitó tendenciájú programm- beszédet tartott a magyarpárti válasz­tók előtt. Tehát ismét egy „lázadási" pör, melynek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy ezúttal egy exponált magyar politikus ellen irá­nyult, aki politikai működésével a legteljesebb mértékben megnyerte úgy választóinak, mint a romániai magyarság összeségének bizalmát. Bár nem az első eset, mikor magyar ember ellen ilyen súlyos vádat emelnek, az udvarhelymegyei ügyészség akciója meglep bennünket, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az inkriminált be­széd elmondásától az ügyészségi feljelentés be­nyújtásáig igy hozzávetőlgeesen öt hónap telt el. Joggal tehető fel tehát a kérdés: mért nem indult meg az eljárás a beszéd elmondása után azonnal, mért hagyták az ügyet „érni“ öt hóna­pon keresztül, holott ilyen súlyosnak kvalifikált esetekben a törvény a leggyorsabb eljárást irja elő. ' Mit mond Abrudbányai? Ami pedig az ügy lényegét illetti, arra Ab­rudbányai Ede dr. képviselő a következő felvi­lágosítással szolgált munkatársunknak: — A mult év őszén pártszervező kömton voltam. Többek közt beszédet mondtam Homo- rődszentm&rton községben is. melynek során ki­jelentettem, hogy a Magyar Párt nincs megelé­gedve a kormány működésével. Beláthatják, — mondtam — hogy nekünk kényelmesebb volna a kormánnyal jó viszonyban lenni, ennek azon­ban csak egy ára van: tegyenek népünknek min­den vonalon igazságot. Addig azonban, amíg olyan esetek adják elő magukat, mint a békási legelőügy, melynek huzavonái során a kor­mány úgy tárgyalt a forradalmi álláspontra he­lyezkedő békásiakkal, mint ahogy jóhiszemű és törvényes alapon álló féllel szokás tárgyalni, a hatalom birtokosainak bizalmat nem előlegezhe­tünk. Amig ilyesmik történhetnek, addig nekünk harcolnunk kell az igazságért és jogegyenlő­ségért. Felsőbb utasításra — Meg kell jegyeznem, hogy gyűlésünket jelenlétével tisztelte meg néhány csendőr. Őrs­vezetőjük, mikor e kijelentésem elhangzott, felkiáltott hozzám a pódiumra, hogy ne lazítsak. Természetesen a legerélyesebben tiltakoztam a közbeszólás ellen s a beszéd végén megmagya­ráztam a kijelentésemet cenzúrázni igyekvő csendőrnek azt, hogy én csupán a való helyze­tet tártam fel. Amit itt mondtam, azt el mertük El BÚTORT |ó minőségben, modern kivitelben, Jutányos árban Székely & Héti Bútorgyár Rt.*nál TSrgu-Hura ten vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — VHîâg- mârk&s zongorák nagy választékban mondani a miniszterelnök előtt is. Különben er­ről az egész incidensről az volt a benyomásom, hogy a csendőr felsőbb utasításra cselekedett igy, különben nem vette volna magának a bátorságot, hogy közbeszólást koc­káztasson meg és megleckéztesse a par­lamentnek egyik tagját. — Ami az ügyészség feljelentését illeti, ki kell jelentenem, hogy a legteljesebb nyugalom­mal és a legtisztább lelkiismerettel várom a fej­leményeket. A beindított eljárás nemhogy lehangol­na, vagy pláné megfélemlítene, de egye­nesen megerősít misszióm teljesítésében. Ha bűn az, hogy valaki Romániában a szigorú törvényesség alapján áll, úgy várom bünteté­semet. Akik szabadon izgathatnak — Ugyanakkor azonban, mikor biróság elé való állításomat kérik, mert a törvénytisztelet jelszavával álltam ki a pódiumra, egy udvarhely­megyei agitátor, bizonyos Réti Imre nevezetű, aki a magánvagyon felosztását hirdeti, kommu­nista eszméket terjeszt és forradalmi reformokat igér, bántódás nélkül űzi veszedelmes játékát, sőt a vármegyei prefektus legmesszebbmenő ke­gyeit élvezi. Ugyancsak hasonló hivatalos meg­tiszteltetésben részesül a munkásblokk vezetője is, egy ismertnevü kommunista, aki a börtönből egyenesen a prefektus autójába került, hogy a hivatalos lista számára voksokat gyűjtsön, ök nyugodtan agitálhatnak, nekünk pedig ezek sze­rint az igazságot sem szabad elmondanunk, ök hatósági segédlettel ámítják a népet, mig a mi gyűléseinket csendőrök zavarják meg. — Udvarhelymegyében ez a helyzet. Ezért nem lepett meg az ügyészség eljárása és ezért vállalom felemelt fővel beszédemnek minden konzekvenciáját, — végezte nyilatkozatát Ab­rudbányai képviselő. A nagyszebeni evangélikus egyházközség el akarja árverésiéin! ősi egyházi kincseit (Nagyszeben, március 1.) Négy meglepetést keltett nemcsak az evangélikus egyházban, hanem az egész szász kisebbség koréhen a nagyszebeni evangélikus egyháznak február 19-i ülésén hozott határozata. Az egyházközség ugyanis nehéz anyagi helyzetben van. Iskolái, tantestületei, intézményei fenntartására hatalmas összégek kellenek, amelye­ket megfelelő államsegély hiányában a súlyos gaz­dasági helyzetben saját erejéből csak a legnagyobb nehézségek árán birt eddig is összehozni. Evégből elhatározták, hogy az egyház tulajdonában lévő ősi egyházi kincseket elárverezki. Az árveréssel sok történelmi nevezetességű és an­tikvitás szempontjából is megbecsülhetetlen értékű kincs cserélne gazdát. Régi szőnyegek mellett, ol­tárképek, harangok, kelyhek és három egyháziruba- gnrniturai kerülne dobTa. Mind a három garnitúra nehéz aranyhímzésű, nemes brokátból valók és szakértők véleménye szerint a XV-ik szá­zadban készültek, Flórencben. Valószínűleg a szászoknak ebben az időben IVlső- itáliával folytatott élénk kapcsolata révén kerültek Szebenbe. A reformáció idejében az uj hit fölvételével a 'kitölikus egyházi ruhák nem kerültek múzeumba, hanem nagyobb ünnepek alkalmával ekkor is hasz­nálták. Ez a szokás fennállott egészen a XIX-ik század végéig, amiről egyébként írásbeli bizonyíték is van. Filtsch János szebeni lelkész életrajzában meg van irva, hogy mikor Ferencz József király egyik alkalommal látogatást tett Szebenben, sjz evangélikus lelkészek ezekben az egyházi öltözetek­ben fogadták a templom ajtajában. Már ennyiből is látható, hogy ezek ea egyházi kincsek milyen történelmi múltra tekinthetnek viga­sza. Jelenleg egy vasládában őrzik és kitűnő kar­ban vannak. Az egyházközség elhatározása nagy meglepe­tést keltett a szászság körében és mozgalom indult, hogy ezeket az ősi kin­cseket mindenképpen megmentik, mert ezek nemcsak a szász nép történelmi multjá- n«1- értékes bizonyítékai, hanem reprezentálják azt a népleiket is, amely évszázadokon keresztül szí­vósan ragaszkodott mindenhez, aoii kultúrájához és múltjához hozzátartozik. Horthy kormányzó jubileumával kapcsolatosan tízezernél többen kaptak amnesztiái Budapest törvényhatósági bizottságának díszülésén szociális intézményeket ^élesítettek a Jubileum emlékére (Budapest, március 1.) A Székesfőváros dísz­közgyűlése szombaton délelőtt ünnepelte a magyar kormányzót. Eredetileg a szociáldemokraták ép úgy, mint más ünnepségeken, ezen a díszközgyűlé­sen sem akartak résztvenni, szombaton délelőtt azonban napirend előtt Peycr részére felszólalásra kértek engedélyt. Peyer az amnesztiarendelet bizo­nyos, a szociálisták által felsorolt hiányaira muta­tott reá ez alkalommal. Beszéde alatt azonban a jobboldal kivonult a teremből, viszont, amikor a tulajdonkép­peni napirend megkezdődött, akkor a szo­ciálisták hagyták el az üléstermet. A díszközgyűlésen valamennyi városatya jelen volt, nagyrészük diszmagyarban. A karzatok zsúfolásig megteltek. A kormányzó érdemeit Ripka Ferene fő­polgármester méltatta. Visszatekintést vetett a leg­utóbbi évtizedre, amelynél válságosabb időket sze­rinte még nem élt át a magyarság. Az évtized ha­tárkövénél hálával kell visszagondolni ennek a tíz­esztendős magyar útnak a vezérére. Sipőcz polgár- mester a beszédében kijelentette, hogy a magyar székesfőváros a kormányzó nemzetfenntartó érde­meit szociális alkotásokkal akarja megörökíteni. A kormányzó nevéről nevezett szeretet-ott- hont alapítanak és egy szülő-otthont, ame­lyet a kormányzóné védőszentjéről, Szent Magdolnáról neveznek el. Szombaton Budapest 30.000 szegényt részesített ün­nepi ellátásban. A polgármester ezután felolvasta a magyar fővárosnak a kormányzóhoz intézett hódoló feliratát. Délelőtt 11 órakor Pest vármegye is közgyűlé­sen ünnepelte Horthy magyar kormányzót. Preszly Elemér főispán tartotta az ünnepi beszédet és lel­kesen méltatta a kormányzó munkásságát. Magyarország közvéleménye nagy örömmel fo­gadta a kormányzói jubileum alkalmával adott am­nesztiát, amelynek végrehajtása óriási munkát ad az ügyészségnek, hiszen 10.000-nél többen részesülnek kegyelemben. . A francia lapok hosszú cikkekben emlékeznek meg a magyar kormányzó jubileumáról. A Matin a lap élén hozza Horthy fényképét és cikkében az ország újjáépítésében kifejtett tevékenységét mél­tatja A német és az olasz sajtó elismerő cikkeket írnak a jubileum alkalmából. A német lapok Horthy- ban egy barátságos állam fejét, a magyar önérzet és állameszme szimbólumát ünnepük. Budapestről jelentik: Az amnesztiaren,delet tel kapcsolatosan Hatvány Lajos, Hock János, Göndör Ferenc és Robert Oszkár emigránsok amnesztiát kaptak. Horthy megkoszorúzta az ismeret­len katona sirj át Budapestről jelentik: Horthy magyar kormány­zó szombaton reggel megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét, amelyet diszesapatok álltak kö­rül. Egy százszázalékos hadirokkant, Máté Antal most született 14-ik gyermeke, a kis Máté Erzsé­bet keresztapjául kérte fel a kormányzót, aki a ko- maságot elfogadta és dúsan megajándékozta a csa­ládot.

Next

/
Thumbnails
Contents