Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-20 / 64. szám
XIII. ÄFF. 64. SZÁM. XOBCBMgŞfffe „BÉarest iaasjarap: masáéi óriás gprmeii, aki nem is teilja, miijén erős l* Mákká* püspök bukaresti látogatásának a romániai magyarság szempontjából fel sem mérhetően nagy jeientősége van — Magyar világ támad Sei a bukaresti magyarok emberrenget egében (Bukarest, március 18.) A Makkai püspök bukaresti látogatása alkalmával rendezett református missziói nanok jelentősége túlnőtt a tisztán egyházi vonatkozásokon. Az előadások, konferenciák és ünnepélyek, amelyek a püspök bukaresti tartózkodásának programmját kitöltötték, tiszta bepillantást engedtek a bukaresti magyarság egyházi szervezetbe tömörült részének életébe, kulturális munkájába,. küzdelmeibe s feltárták azokat a nehézségeket, amelyekbe a nemzeti jelleg, az anyanyelv megőrzésére való törekvés az ide- genajku főváros emberrengetegében minduntaDemjén Miklós igazgató ,,Az iskola nélkülözhetetlensége és pártolásának módjai“ címen tartott tartalmas előadást, Bitai Sándor tanitó pedig a továbbfejlesztés útjaira és lehetőségeire mutatott reá. Majd újból az egyesülés jelentőségét fejtette ki Áts József, a Kóos Ferenc-kör elnöke, aki összohasonli tóttá a bukaresti magyarság háború előtti cs háború utáni társadalmi életét és arra a konklúzióra jutott, hogy a főváros magyar lakosságának széthullását, felszívódását a társadalmi tradíció hiányának azámlájára kell Írni,, miért is ennek megteremtése mulaszthatatlan kötelességünk. Mátis Endre egyházi számvevő panaszára, hogy sehol a világ egyetlen egyházában sem oly csekély az adózási kedv, mint a bukaresti reformátusok között, Makkai püspök tréfás, meggyőző példabeszéddel válaszolt és a jövőbe vetett bizalom meleg szavaival zárta le a nagyon tanulságos értekezletet. — Bukarest magyarsága, — mondotta, — olyan, mint a mesebeli óriás gyermek, aki nincs is tudatában annak az erőnek, egészségnek, amely- lyel megáldotta az ég... Bukarest magyarjai valami nagy, nehéz álomból ébredeznek most és jót tesznek a szavak és cselekedetek, amelyek meggyorsítják ezt az ébredést. A püspöki látogatás programmját vasárnap este egyházi ünnepély fejezte be, amelyen Makkai püspök szárnyaló szépségű beszédet mondott és utána meghatottan vett búcsút a bukaresti református magyar gyülekezettől. lan ütközik. Megható jeleneteknek voltunk tanúi mindjárt a bevezető kis gyermekünnepélyen, amely az első ilynemű kísérlet azóta, hogy a bukaresti református iskola csaknem másfélévtizedes szünetelése után a magyar oktatás hajléka lehetett. Csupa olyan gyermekeket hallottunk énekelni, szavalni, mesejátékot játszani, akik ebben az évben először tanulhattak magyarul, akik a román iskolákban, ahová eddig jártak és a román környezetben, amelybe ékelődtek már-már elfelejtették anyanyelvűket. És a kicsinyek rövidesen megtisztult beszéüe, a megmentett kis lelkeknek a gyermek-mükedvelcs- ben való kedves kitárulása a sok szülő szemében csillogtatta meg könnyesen a már-már alig gyakorolt visszaemlékezést a földre, amelyről ideszakadtak, beléjük lopva egyúttal a fogadkozást, hogy a nyelvet, amelyet onnan magukkal hoztak, nagyobb gonddal ápolják tovább. Azt a gondolatot, hogy az iskola nemcsak a növendékek küíturális előhaladását szolgálja, hanem a gyermektársadalom más tagjaira is kihat, sőt visszahat a szülőkre is, Kányádi Béla lelkész a gyermekelőadást követő beszédében hatásosan domborította ki. Az egyházi vezetőségnek vasárnap délután tartott konferenciáján pedig felmerültek mindazok a problémák, amelyek a bukaresti magyarság létkérdései egyúttal. Előadásokat, beszédeket hallottunk itt, amelyek megleptek őszinteségükkel. Nagy Sándor református lelkész azt a fájó szemrehányást tette, hogy a bukaresti magyarság tekintélyes része szégyenli hogy magyar. Nemcsak hogy elhallgatja, rejtegeti, hanem le is tagadja. Azért hitvalló, öntudatos, gerinces és őrködő magatartásra, munkára szólítja fel egyháza vezetőit, akik egyúttal a bukaresti magyar polgárság legtehetősebb, legszámottevőbb tagjai és akiknek példaadása hozzájárulhat e megalázó helyzet megváltoztatásához. Bukarest magyar nőtársadalmát Buchváld Béláné, a református nőszövetség titkárnője illette keserű vádakkal. Nagy munka várna a szövetségre: először a szegények, betegek, elesettek támogatása, akiknek száma sehol sem oly elképpesztően nagy, mint a megélhetésért folytatott harc végső mentsvárának gondolt Bukarestben, másodszor a magyar nővédelem, amelynek különösen a Székelyföldről ideözönlött és erkölcsi támogatás híján lejtőre jutott fiatal cselédlányok szeretetteljes irányításában, felkarolásában kellene megnyilvánulnia. De ezt a nagy munkát lehetetlen elvégezni a közöny, sőt ellenséges magatartás miatt, amellyel a nőszövetség szervezkedő, taggyüjtő törekvéseiben találkozik. Ezzel kapcsolatban Nagy Sándor lelkész határozati javaslatot olvasott fel: Minden egyházi vezetőségi tag női hozzátartozója hivatalból érezze magát a nőszövetség tagjának s tekintse kötelességének, hogy annak munkájában részt- vegyen. Továbbá: a bukaresti református egyház felkéri az erdélyi és a ldrályhágómelléki egyházkerületek igazgatótanácsait, utasítsa körren- dcletileg az összes lcikészi hivatalokat, hogy közöljék a bukaresti1 lelkészi hivatallal az onnan Bukarestbe került cselédlányok nevét, ciméi, hogy a névsor alapján komoly missziós munkát lehessen kifejteni. Makkai Sándor püspök közölte, hogy a református nőszövetségek országos választmánya már foglalkozott ezzel a kérdéssel, meg is fette a kezdeményező lépéseket s azért szükséges, hogy a bukaresti nőszövetség felvegye ebben az ügyben is a kapcsolatot a központtal.-^V'Azţân megint az iskola ügye vetődött fel; Án árvíz veszedelem DélfVancia- ország;ráI Kftzépfranciaországra is átcsap érj Párisi is fenyegeti (Paris, március 18.) A délfranciaországi árvíz- veszedelem úgy látszik át fog csapni Középfran- eiaországra is. A Szajna nagyon emelkedik és félős, hogy nemsokára Párist is eléri az ár. Poitiers város egy része már viz alatt áll. Számos házat ki kellett üríteni, az ár több gyárat elzárt a külvilágtól és a munkások a gyárban rekedtek. Az árvízkatasztrófa áldozatai számára folyó gyűjtés eddigi eredménye 30 millió francia frank. Újabb jelentések szerint, két méterrel emelkedett a Yonne, másfél méterrel a Miaxne, három méterrel az Ourse s a Loire—Seine-osatorna is kiöntés előtt áll. A lakosság hangulata kezd igen izgatottá válni. Vienne departementben a Loire mellékfolyója, a Clain több ponton kiáradt és Poitiers egyetemi város alacsonyabban fekvő külvárosait elöntötte. Olyan összegek után követelnek forgalmi adót, amelyek nem a részvénytársaságok jövedelmei Az UGIR Is szükségesnek tartja a kcnyszeregyezségá törvény módosítását (Kolozsvár, március 18. Saját tud.) A Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Ugir kolozsvári tagozata Diamant Izsó vezérigazgató elnökletével választmányi ülést tartott, amelyen a gazdasági élet aktuális kérdéseit és a legújabb gazdasági vonatkozású törvényhozási intézkedéseket vitatták meg, illetve tették kritika tárgyává. Az egyes kérdéseket dr. Böszörményi Sándor, az Ugir tagozatának ügyvezető igazgatója ismertette, akinek előadása után a választmányi ülés megállapította, hogy a fényüzési és forgalmi adótörvény végrehajtása az egységes szabályzat hiányában és a hétről-hétre kiadott újabb és egymásnak ellentmondó intézkedések következtében rendkívül zavaros helyzetet teremtett ics egyes rendelkezéseivel a törvény szellemét és intencióit sérti. így különösen súlyosan sérelmes az a rendelkezés, amelynek értelmében a részvénytársaságok a brutto számlaösszeg után kötelesek a forgalmi adót fizetni, olyan összegek után is tehát, amelyek nem a termelők jövedelmei és amely adótétel igénylése ‘ indokolatlanul megdrágítja az ipartermékek árát. Olyan összegek után is igénylik a -fényüzési és forgalmi adót, amelyeket a termelő ténylegesen nem kap meg és amelyeknek semmi összefüggésük nines a tényleges árral. Beható vita után a választmány elhatározta, hogy miután ez a rendelkezés sérti a törvény szellemét, ezt a rendszert á közigazgatási bíróságnál megtámadja és azt fogja kérni, hogy a forgalmi és fényüzési adót az egyes pénzügyigazgatóságok csak a netto számla összege után igényelhessék. Foglalkozott a választmányi ülés a. munkásbiz- tositó pénztárak azon újabb rendeletével is, amelynek alapján járulékok megfizetésére akarnak kötelezni olyan foglalkozási ágakat is, amelyek a mun- kásbíztősitási törvény élteimében nem kötelesek ilyen járulékot fizetni. Alkalmi fuvarosokra, önálló parasztgazdákra, akik nem alkalmazottak, hanem tulajdonosok, büntetésképpen évekre visszamenőleg tekintélyes összegű járulékokat vetettek ki, ami törvényellenes és éppen ezért az Ugir elhatározta, hogy bírói döntést provokál ebben az ügyben is. Megdöbbenéssel értesült a választmányi ülés arról, hogy a legújabb gazdasági törvények megalkotásával kapcsolatosan a belföldi munka védelméről szóló törvényjavaslatban a viszonyosság elvén alakuló rendelkezéseket teljesen mellőzték és külföldi speciális képzettségű szakmunkásoknak, valamint külföldi tőkecsoportok bizalmi embereinek Romániában való tartózkodását szigorú, teljesíthetetlen föltételekhez kívánják kötni, ami katasztrófális lehet a gazdasági életre. A választmány elhatározta, hogy amennyiben a törvényjavaslat szenátusi tárgyalása során az ipari termelésre sérelmes rendelkezéseket nem módosítják, úgy országos aláciőt indít a törvénytervezet reformja érdekében. Foglalkozott a választmányi ülés a kényszeregyezségi törvény revíziójának kérdésével is és amig megállapította, hogy a maga részéről is feltétlenül szükségesnek tartja a Hitelezői Védegylet Országos kiépítését, ezt az intézményt csak eszköznek tartja a kényszeregyezségeknél érdekeltek gazdasági es morális érdekeinek a megvédésére, ragaszkodik azonban ahoz, hogy a törvény hiányos rendelkezéseit kiegészítsék és a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően módosítsák. Az Ugir részletes memorandumban fogja közölni az igazságügyi minisztériummal a kényszeregyezségi törvénnyel kapcsolatos kívánságait. Végül a kolozsvári árutőzsde március 23-an megtartandó alakuló közgyűlésével kapcsolatosan az Ugir leszögezte a 14 választmányi tagsági hely betöltésével kapcsolatosan az ipari termelés részére fenntartandó helyek és megválasztandó személyek tekintetében álláspontját.