Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-20 / 64. szám

XIII. ÄFF. 64. SZÁM. XOBCBMgŞfffe „BÉarest iaasjarap: masáéi óriás gprmeii, aki nem is teilja, miijén erős l* Mákká* püspök bukaresti látogatásának a romániai magyarság szempontjából fel sem mérhetően nagy jeientősége van — Magyar világ támad Sei a bukaresti magyarok emberrenget egében (Bukarest, március 18.) A Makkai püspök bukaresti látogatása alkalmával rendezett refor­mátus missziói nanok jelentősége túlnőtt a tisz­tán egyházi vonatkozásokon. Az előadások, kon­ferenciák és ünnepélyek, amelyek a püspök bu­karesti tartózkodásának programmját kitöltötték, tiszta bepillantást engedtek a bukaresti magyar­ság egyházi szervezetbe tömörült részének életébe, kulturális munkájába,. küzdelmeibe s feltárták azokat a nehézségeket, amelyekbe a nemzeti jelleg, az anyanyelv megőrzésére való törekvés az ide- genajku főváros emberrengetegében mindunta­Demjén Miklós igazgató ,,Az iskola nélkülözhe­tetlensége és pártolásának módjai“ címen tartott tartalmas előadást, Bitai Sándor tanitó pedig a továbbfejlesztés útjaira és lehetőségeire muta­tott reá. Majd újból az egyesülés jelentőségét fejtette ki Áts József, a Kóos Ferenc-kör elnöke, aki összohasonli tóttá a bukaresti magyarság há­ború előtti cs háború utáni társadalmi életét és arra a konklúzióra jutott, hogy a főváros magyar lakosságának széthullását, felszívódását a társa­dalmi tradíció hiányának azámlájára kell Írni,, miért is ennek megteremtése mulaszthatatlan kö­telességünk. Mátis Endre egyházi számvevő panaszára, hogy sehol a világ egyetlen egyházában sem oly csekély az adózási kedv, mint a bukaresti refor­mátusok között, Makkai püspök tréfás, meggyő­ző példabeszéddel válaszolt és a jövőbe vetett bi­zalom meleg szavaival zárta le a nagyon tanulsá­gos értekezletet. — Bukarest magyarsága, — mondotta, — olyan, mint a mesebeli óriás gyermek, aki nincs is tudatában annak az erőnek, egészségnek, amely- lyel megáldotta az ég... Bukarest magyarjai va­lami nagy, nehéz álomból ébredeznek most és jót tesznek a szavak és cselekedetek, amelyek meggyorsítják ezt az ébredést. A püspöki látogatás programmját vasárnap este egyházi ünnepély fejezte be, amelyen Mak­kai püspök szárnyaló szépségű beszédet mondott és utána meghatottan vett búcsút a bukaresti re­formátus magyar gyülekezettől. lan ütközik. Megható jeleneteknek voltunk tanúi mind­járt a bevezető kis gyermekünnepélyen, amely az első ilynemű kísérlet azóta, hogy a bukaresti református iskola csaknem másfélévtizedes szü­netelése után a magyar oktatás hajléka lehetett. Csupa olyan gyermekeket hallottunk énekelni, szavalni, mesejátékot játszani, akik ebben az év­ben először tanulhattak magyarul, akik a román iskolákban, ahová eddig jártak és a román kör­nyezetben, amelybe ékelődtek már-már elfelejtették anyanyelvűket. És a kicsinyek rövidesen megtisztult beszéüe, a megmentett kis lelkeknek a gyermek-mükedvelcs- ben való kedves kitárulása a sok szülő szemében csillogtatta meg könnyesen a már-már alig gya­korolt visszaemlékezést a földre, amelyről idesza­kadtak, beléjük lopva egyúttal a fogadkozást, hogy a nyelvet, amelyet onnan magukkal hoztak, nagyobb gonddal ápolják tovább. Azt a gondolatot, hogy az iskola nemcsak a növendékek küíturális előhaladását szolgálja, hanem a gyermektársadalom más tagjaira is ki­hat, sőt visszahat a szülőkre is, Kányádi Béla lelkész a gyermekelőadást követő beszédében ha­tásosan domborította ki. Az egyházi vezetőségnek vasárnap délután tartott konferenciáján pedig felmerültek mind­azok a problémák, amelyek a bukaresti magyar­ság létkérdései egyúttal. Előadásokat, beszédeket hallottunk itt, ame­lyek megleptek őszinteségükkel. Nagy Sándor református lelkész azt a fájó szemrehányást tette, hogy a bukaresti magyarság tekintélyes része szégyenli hogy magyar. Nemcsak hogy elhall­gatja, rejtegeti, hanem le is tagadja. Azért hit­valló, öntudatos, gerinces és őrködő magatartás­ra, munkára szólítja fel egyháza vezetőit, akik egyúttal a bukaresti magyar polgárság legtehe­tősebb, legszámottevőbb tagjai és akiknek példa­adása hozzájárulhat e megalázó helyzet megvál­toztatásához. Bukarest magyar nőtársadalmát Buchváld Béláné, a református nőszövetség titkárnője il­lette keserű vádakkal. Nagy munka várna a szövetségre: először a szegények, betegek, eleset­tek támogatása, akiknek száma sehol sem oly elképpesztően nagy, mint a megélhetésért folyta­tott harc végső mentsvárának gondolt Bukarest­ben, másodszor a magyar nővédelem, amelynek különösen a Székelyföldről ideözönlött és erköl­csi támogatás híján lejtőre jutott fiatal cseléd­lányok szeretetteljes irányításában, felkarolásá­ban kellene megnyilvánulnia. De ezt a nagy munkát lehetetlen elvégezni a közöny, sőt ellen­séges magatartás miatt, amellyel a nőszövetség szervezkedő, taggyüjtő törekvéseiben találkozik. Ezzel kapcsolatban Nagy Sándor lelkész ha­tározati javaslatot olvasott fel: Minden egy­házi vezetőségi tag női hozzátartozója hivatalból érezze magát a nőszövetség tagjának s tekintse kötelességének, hogy annak munkájában részt- vegyen. Továbbá: a bukaresti református egy­ház felkéri az erdélyi és a ldrályhágómelléki egy­házkerületek igazgatótanácsait, utasítsa körren- dcletileg az összes lcikészi hivatalokat, hogy közöljék a bukaresti1 lelkészi hivatallal az onnan Bukarestbe került cselédlányok nevét, ciméi, hogy a névsor alapján komoly missziós munkát lehessen kifejteni. Makkai Sándor püspök közölte, hogy a re­formátus nőszövetségek országos választmánya már foglalkozott ezzel a kérdéssel, meg is fette a kezdeményező lépéseket s azért szükséges, hogy a bukaresti nőszövetség felvegye ebben az ügy­ben is a kapcsolatot a központtal.-^V'Azţân megint az iskola ügye vetődött fel; Án árvíz veszedelem DélfVancia- ország;ráI Kftzépfranciaországra is átcsap érj Párisi is fenyegeti (Paris, március 18.) A délfranciaországi árvíz- veszedelem úgy látszik át fog csapni Középfran- eiaországra is. A Szajna nagyon emelkedik és fé­lős, hogy nemsokára Párist is eléri az ár. Poitiers város egy része már viz alatt áll. Számos házat ki kellett üríteni, az ár több gyárat elzárt a külvilágtól és a munkások a gyárban re­kedtek. Az árvízkatasztrófa áldozatai számára folyó gyűjtés eddigi eredménye 30 millió francia frank. Újabb jelentések szerint, két méterrel emelke­dett a Yonne, másfél méterrel a Miaxne, három mé­terrel az Ourse s a Loire—Seine-osatorna is kiön­tés előtt áll. A lakosság hangulata kezd igen izga­tottá válni. Vienne departementben a Loire mellékfolyója, a Clain több ponton kiáradt és Poitiers egyetemi város alacsonyabban fekvő külvárosait elöntötte. Olyan összegek után követelnek forgalmi adót, amelyek nem a részvénytársaságok jövedelmei Az UGIR Is szükségesnek tartja a kcnyszeregyezségá törvény módosítását (Kolozsvár, március 18. Saját tud.) A Gyár­iparosok Országos Szövetsége, az Ugir kolozsvári tagozata Diamant Izsó vezérigazgató elnökletével választmányi ülést tartott, amelyen a gazdasági élet aktuális kérdéseit és a legújabb gazdasági vo­natkozású törvényhozási intézkedéseket vitatták meg, illetve tették kritika tárgyává. Az egyes kérdéseket dr. Böszörményi Sándor, az Ugir tagozatának ügyvezető igazgatója ismertet­te, akinek előadása után a választmányi ülés meg­állapította, hogy a fényüzési és forgalmi adótör­vény végrehajtása az egységes szabályzat hiányában és a hétről-hétre kiadott újabb és egymásnak ellent­mondó intézkedések következtében rendkívül zava­ros helyzetet teremtett ics egyes rendelkezéseivel a törvény szellemét és intencióit sérti. így különösen súlyosan sérelmes az a rendelkezés, amelynek értel­mében a részvénytársaságok a brutto számlaösszeg után kötelesek a forgalmi adót fizetni, olyan össze­gek után is tehát, amelyek nem a termelők jöve­delmei és amely adótétel igénylése ‘ indokolatlanul megdrágítja az ipartermékek árát. Olyan összegek után is igénylik a -fényüzési és forgalmi adót, ame­lyeket a termelő ténylegesen nem kap meg és ame­lyeknek semmi összefüggésük nines a tényleges ár­ral. Beható vita után a választmány elhatározta, hogy miután ez a rendelkezés sérti a törvény szel­lemét, ezt a rendszert á közigazgatási bíróságnál megtámadja és azt fogja kérni, hogy a forgalmi és fényüzési adót az egyes pénzügyigazgatóságok csak a netto számla összege után igényelhessék. Foglalkozott a választmányi ülés a. munkásbiz- tositó pénztárak azon újabb rendeletével is, amely­nek alapján járulékok megfizetésére akarnak köte­lezni olyan foglalkozási ágakat is, amelyek a mun- kásbíztősitási törvény élteimében nem kötelesek ilyen járulékot fizetni. Alkalmi fuvarosokra, önálló parasztgazdákra, akik nem alkalmazottak, hanem tulajdonosok, büntetésképpen évekre visszamenőleg tekintélyes összegű járulékokat vetettek ki, ami törvényellenes és éppen ezért az Ugir elhatározta, hogy bírói döntést provokál ebben az ügyben is. Megdöbbenéssel értesült a választmányi ülés ar­ról, hogy a legújabb gazdasági törvények megalko­tásával kapcsolatosan a belföldi munka védelméről szóló törvényjavaslatban a viszonyosság elvén ala­kuló rendelkezéseket teljesen mellőzték és külföldi speciális képzettségű szakmunkásoknak, valamint külföldi tőkecsoportok bizalmi embereinek Romániá­ban való tartózkodását szigorú, teljesíthetetlen föl­tételekhez kívánják kötni, ami katasztrófális lehet a gazdasági életre. A választmány elhatározta, hogy amennyiben a törvényjavaslat szenátusi tárgyalása során az ipari termelésre sérelmes rendelkezéseket nem módosítják, úgy országos aláciőt indít a tör­vénytervezet reformja érdekében. Foglalkozott a választmányi ülés a kényszer­egyezségi törvény revíziójának kérdésével is és amig megállapította, hogy a maga részéről is feltétlenül szükségesnek tartja a Hitelezői Védegylet Országos kiépítését, ezt az intézményt csak eszköznek tartja a kényszeregyezségeknél érdekeltek gazdasági es morális érdekeinek a megvédésére, ragaszkodik azonban ahoz, hogy a törvény hiányos rendelkezé­seit kiegészítsék és a gyakorlati élet követelményei­nek megfelelően módosítsák. Az Ugir részletes me­morandumban fogja közölni az igazságügyi minisz­tériummal a kényszeregyezségi törvénnyel kapcsola­tos kívánságait. Végül a kolozsvári árutőzsde március 23-an megtartandó alakuló közgyűlésével kapcsolatosan az Ugir leszögezte a 14 választmányi tagsági hely be­töltésével kapcsolatosan az ipari termelés részére fenntartandó helyek és megválasztandó személyek tekintetében álláspontját.

Next

/
Thumbnails
Contents