Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-20 / 64. szám
-.jzsv* Képvlse B'ţ^»r Clvj-Koloi&várv 1930. miteins 20 Csütörtök ^LOílZKXÉS BELFÖLDÖN : 1 Ayre dp'1\ lej, félévre 600 lej, negyed / A, f éj^S;M^ lej, 'égy hóra 100 lej. ,.ik Ki^W ^~T_ , _ . . as szám ara 5 lej. ; Epilógus Választások után vagyunk, ma-holnap már ae uj tanács megalakulására is sor kerül. Amit tehát az alábbiakban elmondok, úgy vélem, semmiféle érdeket nem sért és úgy sem állíthatják be a túlsó oldalról, mintha izgatási anyag volna. De utólag sem lehet elhallgatni azt a lehangoló érzést, amelyet a rendszeresített magyarellenes kirohanások keltettek Kolozsvár magyar társadalmában. Vasárnaponként a Mátyás-szobor talapzatáról, hétköznaponként a lapok hasábjairól vagdosták a fejünkhöz a legválogatottabb sértegetéseket. A magyar sajtó messzemenő mérsékletet mutatott ezekkel a jelenségekkel szemben. Pedig, ha csak egyszerűen közvetítette volna ezeket a megújuló támadásokat, vagy még inkább ezeknek a támadásoknak sértő hanghordozását, a békében munkálkodó magyar lakosság sok mindent sokkal sötétebb és reménytelenebb színben látott volna, mint ahogyan ma lát. Elsősorban a románsághoz való viszonyát s ennek a viszonynak a jövőre szóló kilátásait. Ez az irás is mérsékletet igyekszik tanúsítani. Hiszen csupán magyarellenes kirohanásokról szóltunk. Holott joggal emlegethettünk volna magyargyalázó kirohanásokat is. Ha egyebet nem tettünk volna és csak egyszerűen, szósze- rint megjegyzések nélkül lefordítottuk volna mindazt, amit Kolozsvár utcáin napról-napra hallottunk és olvastunk, ugyanazt tettük volna, mint amit ezek a manifesztációk céloztak: izgattunk volna. Mert tulajdonképpen mi is történt? Mit jelent az, hogy a magyarság Kolozsváron éppen úgy, mint Erdély legtöbb városában választási megegyezést kötött a kormányzópárttal? Sem többet, sem kevesebbet, minthogy az any- nyira mellőzött, annyira megalázott nép újra lemondott legtermészetesebb emberi és politikai jogának teljességéről: arról, hogy a választásokon számának és súlyának arányában érvényesüljön. S miért tette ezt már többször és teszi most is? A békéért. Azért, hogy békében hagyják, hogy ne legyen minden alkalommal izgatásoknak, zaklatásoknak végtelen központja. Az egyes éppen úgy, mint az összesség. Úgy látszik azonban, hogy ez a mérsékelt magatartás bizonyos oldalak felé célt tévesztett. Legalább is a választásokat megelőző, magyar- ellenes tüntetésekből erre lehet következtetni. A román pártok egymásközötti viszályához nekünk kevés közünk van. Minket mind a román államnak, mind a román társadalomnak minden megnyilatkozása, minden ténykedése egyetlen kalap alá vesz, a kisebbségnek, a magyarságnak kalapja alá. Ez ellen különösebb kifogásunk nincs is. Bárha a szokásos általánosítások már sok méltatlan keserűséget szereztek nekünk. Ezt azonban elbírjuk. Legalább azok a kevesek, akiknek közülünk itt-ott talán egyénileg jobban megy a sorsuk, ezen a módon megkapják a maguk adagját a magyarságnak kijáró keserűségből. Ha azonban ez a helyzet, mi sem igen tehetünk máskép. Mi is kénytelenek vagyunk minden románnak gesztusát a románság gesztusának érezni. Különösen mikor a gesztikuláló minden ellentmondás nélkül a pártok fölött álló román egyetemes nemzeti érdekek képviselőjének hirdette magát. Lehet-e csodálkozni azon. hogy az elmúlt hetek alatt minden magyar szavazóban ösztönösen, minden külön agitáció nélkül — ezt elvégezték ezek az agitációk — felbukkant a természetes kérdés: vájjon ilyen körülmények között érdemes-e békét, áldozatokat hozó megegyezésekkel kerülni a harcot, amikor sokka! ORSZÁGOS MAGY/*RPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Plat* Unirii (Főtér) 4 Telefon : 5—08, 6—94 és 5—64. XIII. évfolyam 61-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAitOKSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre U pengő. es szám ára 20 fillér. Csak most derült ki, hogy Mamii pénteken benyújtotta a kormány lemondását Egyes hírek szerint a kormány mellőzésével tartott besszarábiai ankétok, más verziók szerint az aggasztó gazdasági helyzet volt a lemondás oka — A r-égcastanács bizalmát nyilvánította a kormány iráni s ezért nem következett be a válság (Bukarest, március 18.) Nemrégiben a Keleti Újság vezérickket irt arról az alkotmányellenes állapotról, hogy a felelős kormány háta mögött Duca pártvezér tesz jelentéseket a ré- genstanácsnak besszarábiai állapotokról és valamilyen vizsgálatokról. Maniu minisztere] uök most élére állította — bukaresti táviratok szerint — a kérdést és felajánlotta kormánya lemondását arra az esetre, ha nem volna bizalma a régenstanácsnak a kormányban. Ez alapon in- ■ dúlt el a kormány lemondásán 'k a hire. Ha a régenstanáes válasza nem lett volna kielégitő, akkor a kormány az alkotmányosság elféri tényleg lemondott volna. Ugylátszik, 'Maniu miniszterelnök tisztázni kívánta a kormány mögötti eljárások alkotmányellenességét, és bizalmi kijelentéseket akart elérni és ez meg is történt. A lemondás oka Politikai körökben úgy tudják, hogy a miniszterelnök pénteki audienciáján tényleg fel- j ajánlotta a kormány lemondását. A miniszterelnöktől a régenstanáes jelentést kért az ország gazdasági helyzetéről. Maniu miniszterelnök részletes expozét adott elő, amit azzal végzett, hogy ha a régenstanáes nincsen megelégedve azzal, amit a kormány ebben a helyzetben tett, hajlandó a helyét más kormánynak átadni. Erre a régenstanáes bizalmát nyilvánította a kormány iránt. Más körökben erről az audienciáról más verziókat mondanak. Az első verzió a lemondásról Bukaresti politikai körökben kedden délután elterjedt hírek szerint Maniu Gyula miniszterelnök pénteki régenstanácsi audienciáján azért ajánlotta fel a kormány lemondását, mert az utóbbi időben Besszarábiában nagyon sok ankétot folytattuk le, részben a régenstanáes tudtával, részben a régens- tanács egyenes megbízásából. Kijelentette volna Maniu, hogy a kormány nem vállalhatja az ilyen módon előállott helyzetet. kedvezőtlenebb körülmények kozott, erkölcsi győzelem kilátása nélkül a végén mégis harcba keveredünk? Harcba, amely feltűnően hasonlít ahhoz, amelyet háborúk idején felizgatott tömegek a foglyok fegyvertelen oszlopai ellen szoktak vivni: mi ugyanis ebben a választási küzdelemben szintén foglyok voltunk, az adott szó rabjai. A támadásokra, a létezésünket kétségbevonó merész állításokra nem állott módunkban zárt. nemzeti egységben való felvonulással megmutatni: tévedés uraim, ime mi eny- nyien vagyunk és felvonulásunk nemcsak számunkat. hanem azt a szilárd elhatározásunkat is tanúsítja, hogy érdekeink mellett a törvények sáncaiban kitartunk. Megtörni tehát bennünket csak akkor lehet, ha az erőszak ezekből a sáncokból kergetne ki bennünket. Olyanformán. ahogyan ez a múltban mar annyiszor í megtörtént. És végezetül nem is arról beszélünk, hogy ügy érzi, hogy nem állhat olyan kormány élén, amelynek megkerülésével ankétokait folytatnak de. Az országban történtekért a kormány felelős és ha ia régenstanácsnak nincs bizalma a kormánnyal szemben, úgy a neki adott mandátumot bármikor visszavonhatja. Fölhozta egy besszarábiai város esetét, ahol egy hét alatt hat külömböző ankétot folytattak le s az ankétezők közül ketten a polgári és & katonai hatóságoktól, a többiek vagy az ellenzéki pártok vezéreitől, vagy csak a katonai hatóságoktól kértek információkat. Ilyen meggondolásokból kiindulva, a híreik szerint a miniszterelnök kérte a régenstanácsot, hogy fogadja el a kormány lemondását, vagy biztosítsa bizalmáról. A régenstanáes b miniszterelnök előterjesztésére kijelentette, hogy a kormányba vetett bizalma nem rendült meg és a besszarábiai ankétok nem jelentettek bizalmatlanságot. j A kijelentések után a miniszterelnök visszavonta a i lemondásról tett bejelentést. Liberális hirek Besskarábiáról Az utóbbi időben a liberálisok bukaresti lap- I jaikban újból ffelevenitették azokat a hireket, ame- ! lyek súlyosnak tüntetik fel a besszarábiai helyzetet. ] A liberális Universul legutóbbi számában azt Írja, i hogy a Cultura Patriei hazafias egyesület egyes fran- 1 ciaországi katonai hatóságoktól és rokonegyesületektől értesítést kapott arról, hogy az ország nyugati határán, Besszarábiában mozgalmak készülnek. A besszarábiai helyzetet súlyosnak tartják. Szóvá- , tették azt is, hogy a választásokon a kommunisták aránylag sok szavazatot kaptak, végül pedig elhatározták, hogy & régenstanáes elé memorandummal járulnak, az Atheneuban meetin- get tartanak s innen a tömeg föl fog vonulni a patriarchatus elé. Az Adeverul foglalkozik a hírrel s hangoztatja, hogy komoly embereknek tiltakozniok kell az ilyen könnyelmű játék ellen, amely az ország nyugalmát és reputációját gyöngíti. talán éppen román államérdek volna a magyarságot — ott ahol lehet — a kompromisszumos politika utján megtartani. Elvégre ez a figyelmeztetés talán nem is a mi hivatásunk. S aztán hiába is tennénk. Ezért gyako.’.'atiasabb, ha úgy tesszük fel a kérdést: nem lesz-e talán valamikor kellemetlen éppen azoknak — a liberális, avereseánus, stb. — uraknak, akik olyan kényelmes felelőtlenséggel, a mi bőrünkön izgattak politikai ellenfeleik ellen, ha ez a metamorfózis, amely — hangsúlyozom — már megindult a magyar bé- ketürő, nagyon is béketürő lelkekben — esetleg éppen akkorára érlelődik meg és alakul ki teljesen, amikor majd nekik lenne szükségük erre a magyar mérsékletre. A szenvedélyek remélhetőleg lehűltek már. de sajnos, hihetőleg lesz még alkalom rá, amikor ezek a sorok nagyon is aktuálisak lehetnek. S. /. dr. Mai számunk 12 oldal
