Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-17 / 62. szám
XIII. ÉVF. 62. SZÁM. «Mim1 iwi I um wiwiiiiu»««! Amikor a bukaresti magyar leikész megbuktatta a román kultuszminisztert A templomépitö Koós Ferenc emlékiratai megelevenítik az ősi bukaresti magyar kolónia hőskorát '(Bukarest, március 15.) A tcmplomépilö Koós Ferenc egykori bukaresti református lelkész közvetlenül, nagyon élvezetesen megirt emlékirataiban lapozgatok és az ötvenes-hatvanas évek Bukarestje s annak magyar társadalmának élénk színei elevenednek meg előttem. A román közművelődés, nemzeti öntudat még gyermekkorát éli; a magyar orvosnak, mérnöknek, iparosnak még nagy keletje van, de mig a magyar egyházi és nemzeti élet megnyilatkozásait, a magyar tömörülést és szervezkedést a nagy élet- müvü lelkész bukaresti élményeinek első szakaszában nem nézik felfigyelő szemekkel, egy évtized leforgása alatt nyíltan kellemetlennek jelentik ki ezeket a törekvéseket a román vezető körök, szemrehányásokat tesznek Koós Ferenc lelkésznek s végül oly alternativa elé állítják, amelyek a megalkudni nem tudó. derék papot Erdélybe való visszaköltözésre kényszerítik. Bukarest még elmaradott kicsi város a tS—• 49-es szabadságharcot követő időkben, amikor a levert nemzeti küzdelem emigránsai bujdosá- sukban útba ejtik. Részben még mindig ráillik néhai jó Mikes Kelemen jellemzése, aki kéreg- városnál; nevezte a tizennyolcadik század elején. Az uccák egy részén ebben az időben is faházak állanak és itt-ott faburkolat igyekszik lehetővé tenni a közlekedést a sáros, szűk, zeg-zugos útvonalakon. De a Calea Victoriei-t még mindig Podu Mogosce-nck hívják, emlckeztetésíil a régi uccapadlózásra. ami hosszú hidakat vont a város sártengerén át. De minden elhanyagoltsága mellett is már száztizenhét temploma van a városnak, melyek között — a mai szép kőépület helyén — szerényen húzódik meg a református magyar kolónia kereszttel ékesített, düledező kis fatemploma. Igen, keresztet tett a templom-toronyra néhai Sükei Imre tiszteletes uram, aki 1815. május 14-én alapította a bukaresti református egyházat. Szükség volt erre. mert másként sohase tudta volna meggyőzni az orthodox hitet egyedüli keresztény vallásnak ismerő akkori közvéleményt, hogy nem valami pogány szerzet ütött tanyát a Podu Magosoe közelében. A hitetlenség gyanújával minden szertartási engedmény és 9 külsőségekhez való hozzásimulás ellenére is sok küzdenivalója akadt magának Koós Ferencnek is. A kis Ökrös Kleopátra temetésének története jellemző fényt vet erre. 1857. tavaszán történt, hogy Ökrös József kovácsmester szomorodott szívvel jelentette be a református leikészi hivatalban leányának, a kis tizenhároméves Kleopátrának halálát. — Tüdőgyulladás végzett vele. — panaszolta az apa. Temesse el, tiszteletes ur, a templom tövébe. A pap meg is ásatta a sirt a templom mögött. Mert akkor még nem voltak köztemetők Bukarestben. A 117 templom udvarain sok száz halottat földeltek cl évente a város területén. Alig készült el azonban a sir, megint fneg- jclcnt ökrös József a leikészi hivatalban. — Baj van, tiszteletes ur, a temetés körül. — No mesélje, — biztatta a pap. A jó iparosmester egy darabig csak forgatta a kalapját nagy zavarában, de aztán előhozakodott a mondanivalójával. — Szegény kislányom 1844-ben született és Sükei Imre tiszteletes ur keresztelte meg, mivelhogy mi, a szülei is reformátusok vagyunk. Történt azonban, hogy a gyermek egy esztendős korában súlyosan megbetegedett. A szomszédasz- szonyok, csupa román fehérnépek, akik a kis beteg látogatására jöttek, nagybölcsen kifőztek- sütötték. hogy azért olyan nagy beteg az én Kleopátrám, mert nem keresztény, vagyis nem a görög,keleti román pap keresztelte meg. „Ha ezzel a keresztvízzel marad, — mondták a feleségemnek a szomszédasszonyok. — akkor ne is számítson a kislány felgyógyulására, mert a nem-keresztény keresztelés a halál ellen semnih sem ér". Szegény, kétségbeesett feleségemnek úgy tclebcszélték a fejét, hogy végre beleegyezett: kereszteljék meg a gyermeket a román templomban is. — No és maga nem tudott semmit se erről? — vetette közbe elképpedve a pap. — Dehogy nem, — vakarta meg a fejét szégyenkezve Ökrös József. Csakhogy nem mertem közbeszólani. Attól tartottam, hogy ha megakadályozom a másodszori keresztelést és a gyermek meg talál halni, sohasem lesz nyugtom a feleségemtől, meg a szomszédasszonyoktól. Gyilkos pogánynak fognak nevezni... — Tehát megtörtént az ujra-kcresztclcs? — Meg. A szomszédasszonyok, mihelyt beleegyeztünk. azonnal elvitték a kis Kleopátrát a Podu Mogosoe-i román templomba, ahol megkereszteltették a pópával... bemártatták egy kád vízbe, ahogy ez náluk szokás ... — És mi köze van ennek a temetéshez? —- kérdezte most már szigorú hangon Koós Ferenc lelkész. — Az, — dadogta Ökrös József. — hogy u szomszédasszonyok, akik az ő müvüknek tekintik a kislány tizenkét évvel ezelőtti felgyógyulását, ma reggel elszaladtak a román parókiára és ott szinten megásatták a sirt. Nosza sietett Koós Ferenc a román paphoz, — aki ä ma már kihalóban lévő, teológiailag képzett ortodox lelkészek közé tartozott, — és felelősségre vonta, hogyan mert keresztvízbe mártani egy már megkeresztelt gyermeket. De a román pap nem sokat törődött az interveniáló magyar lelkésszel és fölényes mosollyal fordult az apához: — Mi az, József ur, maga a nem-keresztényekhez akarja temettetni gyermekét? ... Súlyos lecke következett erre. a temetés majdnem botrányba fűlt s csak karhatalom igénybevételével lehetett megőrizni a kis Ökrös Kleopátrát a református cintetem számára. De el kell ismerni, hogy az ötvenes években mindez csak a nép babonájának s az egyházi férfiak prozelyta-kórságának vek betudható. A pojgári hatóságok annál példásabb türelmesség- rol tanúskodtak. Bukarest város tanácsa határában tizenöt holdnyi sik területet bocsájtott ingyen a református egyház rendelkezésére temető céljaira s ott Tölgyes Mihály, a székely temető- őr, úgy uralkodott, öreg flintájával ijesztgetve el a határsértő szekereseket, hogy egy, független birodalmát féltő tirannus sem tehette volna különben. Pedig a Koós Ferenc egyháza annak idején kimondottan magyar nemzeti egyház volt, amely nyilían mert buzdítani még a „Magyarhon iránti szeretetre is. Sőt: az uj templomnak 1863. március 26-án lezajlott alapkőletételi ünnepe olyan külsőségek között ment végbe, amelyekért manapság hadbir'ósági eljárás és súlyos börtön- büntetés dukálna az egész egyházi elöljáróságnak. Az iskolás gyermekek kezében magyar nemzetiszinü zászlócskák ékeskedtek, az ünnepségen megjelent „Helena fejedelemasszonynak, Cuza voda uralkodó fenséges nejének feje fölött pedig régi oltárunk takarója. Magyarhon címerével díszítve.“ ... A diszszázaddaí kivonult Florescu generális és Radu Rosetti rendőrfőnök éppoly kevés kifogásolni valót találtak ezen, mint maga a nép. De néhány évvel későbben már más szelek fújnak. A ..Hunnia" néven megalakult magyar közművelődési egyesület működése elé 15 nem vetett ugyan senki se gáncsot, de a Bukaresti Magyar Közlöny megjelenését lehetetlenné tette Ghika János belügyminiszter. 1866-ban pedig ez a beszélgetés folyt le Koós Ferenc és Rosetti Costa, akkori kultuszminiszter között. — Tiszteletes ur, Ön jó magyar hazafi; de tudnia kellene, hogy ez nekünk nem áll érdei künkben ... A romániai református egyházak nem magyar egyházak, hanem román református egyházak és igy a román kultuszminiszter felügyelete alatt kell hogy álljanak, nem pedig az osztrák konzul és az erdélyi református püspök védelme alatt. Teszek önnek egy ajánlatot. Akar ön az összes romániai református egyházak főpapja lenni? A minisztériumban külön osztályt nyitunk ezeknek az egyházaknak s a szekciónak ön lesz a vezetője. — Miniszter ur, — felelte Koós Ferenc — én ilyen fontos kérdések elintézésére nem vagyok feljogosítva. Tessék azt elintézni az osztrák konzullal és az erdélyi református püspökkel. Rosetti magából kikelve ugrott fel helyéről. — Tehát nem fogadja el ajánlatomat? — Nem. — Nahát akasszanak fel engem, ha meg nem mutatom, hogy ön nem lesz sokáig bukaresti református pap. A kultuszminiszter kijelentésére a nagyhatalmakhoz intézett panaszos memorandummal válaszolt Koós Ferenc, ami viszont Rosetti lemondását vonta maga után, de az erős magyar érzésű, becsületes szivü lelkész sorsa ezzel meg volt pecsételve. Rövidesen csakugyan el kellett hagynia lelkes működésének színterét. Távozásával a bukaresti magyarság történetének nemzeti szempontból legmegnyugtatóbb, legtartalmasabb korszaka zárult le. Jávor Béla j ! Ne mulassza el tavaszi arcápolását, melyhez Áfára krémet használjon. Szépít, üdít, fiatalít. Kapható minden yyögytárban, drogériában Főraktár: Éfflkc drogéria, Cluj Keresünk elárusítókat, S automobilokhoz, autókamionokhoz, cséplőgépekhez, traktorokhoz és más gazdasági gépekhez, 10.000 lei havi fizetés és jutalékkal, Jó összeköttetéssel rendelkezők előnyben részesülnek, Végleges megegyezés végett jelentkezni lehet a „SEDAN“ S. A. kereskedelmi és ipari r.-t.-nál (Cluj. Strada Regina Maria 44 szám.) — Dr. RÉVÉSZ MARGIT gyermekszanofsriuin Budapest, I. 2ug!3get. Remete-u! 13 Teíefen 649-9S, S41 -33. Klimatikus gyógyhely 300 m, a. t. sz. f. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyermekek részére. — Állandó rendszeres iskolai oktatás Érdeklődés esetén készséggel küldünk tájékoztató prospektust. HENDL ÖDÖN gépgyár Arad Precíziós fogaskerekek, autóalkatrészek! Tavaszi ruhák festése, tisztítása megkezdődött CINK-nél, Cluj.
