Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-02 / 49. szám
4 KÉxjmWmák XIII. ÉTF. 49. SZÁM. A Zeileis ügy Pontosan olyan, mint ha napjaink egyik meghatóan történeti regénye volna. Olyan nagy és olyan mély, hogy összefoglal és kimerít mindent. Ez a meg- ixatlan regény látszólag Zeileist, a fantasztikus gallspachi esodadoktort dobta a felszínre, ám e furcsa üvegboltos, kísérteties fények közt gyógyító varázslón kívül szerepelteti a napok valamennyi fontos és komplikált sodra erőit s látszólag ártatlan problémája mögött lemeszteleniti aiz egész mai valóságot. Megmutatja, hogy egy kérdés hogyan oszthatja egy ország közvéleményét két olyan táborra, melyek közt lehetetlen a megértés, úgy annyira, hogy a kérdés és a személy körül összeütközésre kerülhet a sor. Holnap vagy holnapután lázadás törhet ki Gallspachban, az ötszáz lakósu kiesi felsőausztri&i faluban, amely ötvenmillió lejt keres évente Zeileis révén... Ez a lázadás mindenesetre elfojtható lesz, — viszont akár megtörténik, akár nem — a feszült helyzet arra utal, hogy ebben az ügyben a legfontosabb kérdések, érdekek és ellentétek vonalnak fel és ütköznek össze. Zeileis körül az élő valóság egy nagyon nagy darabja forrong. • Mi ez az ügy? Látszólag egy kuruzsló ügye. Kuruzslónak mondják. ugyanis Zeileist a legnagyobb súlyú bécsi és berlini orvosi testületek képviselői, akiknek a feljelentésére az osztrák kormány most beszüntetni készül Zeileis működését. Pontosan használtuk a kifejezést: mert az osztrák kormány csak készül beszüntetni, miután egyenes és határozott intézkedéssel nem mer fellépni. Miért nem mer? Mert ez az intézkedés egy kis ország gazdasági életét veszélyeztetné, olyan mértékben, mintha máról-holnapra beszüntetné Valamelyik középszerű prosperitása iparát. (Mellesleg: Zeileis a tavalyi év folyamán gallspachi Bestrahlungs Palástjában 150 ezer külföldi, tehát nem-ausztriai beteget kezelt, akik legalább 110 millió lejt hagytak ezalatt az ; idő alatt Ausztriában. Az orvosi testületek feljelentése viszont tényleg olyan iizelmekre hívja fel a kormány figyemét, amelyeknek az üldözésére szigora előírásokat tartalmaz a törvény. A Zeileis-ügyben tehát egy kis ország jórészt idegen forgalomra alapított érdeke ütközik meg a fennálló törvények respektálásának érdekével: az anyagi érdek a törvények szellemébe fektetett ideálokkal.' Az ügy, azonban meglehetős egyszerű volna, ha csak ebből állna. Van azonban a kérdésnek egy másik, nem kevésbé fontos vonatkozása, mely az osztrák kormány döntését megnehezíti. Ez a vonatkozás kétségtelenül az ügyből adódik, elvileg azonban túl megy rajta s általános kulturkérdéssé lesz, mely már többször felmerült, ilyen nyilvánvaló súllyal azonban még soha s röviden igy fogalmazható: üldözhet-e a törvény olyan tevékenységet, - melyben az emberek százezrei hisznek? Üldözhet-e olyan orvost, aki százezreket meggyógyított s aki mellett, mint Zeileis betegei, mandfesztumokkal, tüntetésekkel és népgyülé- sekkel vall a tömeg szinti Az első súlyos kérdésen, illetve konfliktuson kivül van tehát ez a másik kérdés s ez a kérdés érdemében még tatán fontosabb, mint az első. Ne felejtsük ugyanis el: (az orvostudomány minden megbecsülése mellett!) nincs-e tele az emberi kultnra története lép- íen-nyomon olyan vértanúival a tudományoknak s így az orvostudománynak is, akiket a hivatalos meg nem értés az emberiség nagy kárára erőszakosan elnémított!? Ez a Zeileis például azt mondja — s ennek az érvényét az orvostudomány se veszi tagadásba — hogy a magas feszültségű elektromos áramok olyan speciális tulajdonsága sugarakat is tartalmaznak,' amelyeknek az emberi testre csodálatosan gyógyító a hatásuk s mindenféle betegségeket, bármilyenek is legyenek azok, a maguk vegyi hatásával megszüntetnek s a szerveket a normális és egészséges funkcióikba visszaterelik. Kérdés tehát: nem igazságtalanul jár-e el a törvény, ha fellép Zeileis ellen, — hisz Zeileisnek igaza is lehet. Bestrahlungs Palástjában olyan apparátusokkal dolgozik, amilyeneket a leghi- vatalosnbb orvosi intézetek is használnak. Kétségtelenül igaz persze, hogy Zeileis gyógyító eljárásúk:n rengeteg gyanús elem kerül. Rengeteg hókusz-póku .*. és svindli. Viszont ez az egyéni és misztikus „háttér“ és „csomagolás“ leszál'lithatja-e az esetleges érdeméi és hasznát eljárásának!? Hogy nagyon sok beteg akadt, akit nem gyógyított meg!? Ez is igaz! De lehet-e ezt döntő bizonyitékul felhozni ellene!? Má. bevált és elismert gyógymód se gyógyit meg kivétel nélkül mindenkit. Az osztrák hatóságok viselkedésében tehát nagyon sok az „igazság“, ha ezt az „igazságot“ más erők is kényszerítik ki, mint az előbbi belátás. A kérdés eldöntésében észlelhető habozása tehát érthető, még ha ebben a habozásban egész kis érdekek is szerepet játszanak. Ezek a kis érdekek ugyanis csak még elevenebbé és korszerűbbé teszik a dolgot. Megmondottuk jó előre, bőgj' comtemporain történeti regényről van szó. Szerepelnek tehát ebben a regényben olyan motívumok is, hogy Gallspaeh agilis polgármestere, aki mint pék meggazdagodott az ügyön, kerületikapitányon, állomásfőnökön és más környékbeli potentáton keresztül megmozgatta Ausztria egész jobboldali politikáját az ügy érdekében s ez a jobboldal akcióba is lépett. Ennek a jobboldalnak a túlzói arról be-zélnek, hogy Zeileis föl- döntuli erők birtokában van s magasabb világok kiküldöttje s Zeileist a liberálisok anyagiassága és destrukciója akarja csupán sarlatánná bélyegezni... Az egész ügy tehát pontosan egy egész világot szellőztet. Egyformán komoly és komolytalan, mély és felületes, hősi é* nevetséges. Ugyanúgy emeli ezt az ügyet a gyógyulnikivánók messzianisztikua pszihozisa, mintahogy tisztázni óhajtja a pozitivu- .mokkái számoló belátás.. S ha egy kis ponton kavarog is, mégis az egész emberiségre vonatkozó kérdéseket sodor. A földből nó'tt ki, váratlanul, de a kritikusan válságban levő dolgok vonalába tartozik. A hit és a hiszékenység, a romantikus csodálat és a józan ráció kavarognak körülötte. Anyagi és tudományos érdekek kuszálják össze-vissza A korrupció mécse és az* igazság lángja világi: fölötte. Ha mindenestül ki lehetne lépni az időből, úgy ez azt jelentené, hogy világunk vele maradéktalanul áttelepíthető lenne egy idegen csillagzatra. (Ga G.j A S íí FF « ér f 0 fovo háborúi a: Anglia Amerika ellen ! Elmondta Salvador Madariaga, az oxfordi egyetem tanára, a nemzetközi leszerelési bizottság volt elnöke — Az emberi gondolkozást az utóbbi években egyre veszélyesebb tévedésekbe ejti a marxizmus egyre elterjedtebb egyoldalú és doktriner tana a történelmi materializmusról. A történelmi, materiá- lizmus tagadhatatlanul sok mindent megmagyarázhat, mindamellett nem lehet a háborúkat s azok indokait kizárólag anyagi okokra vezetni vissza s igy a háborúk elkerülésére sem elégségesek pusztát gazdasági és társadalmi intézkedések. Ha előítélet nélkül tekintjük végig »..lefolyt századok háborúinak történetét, okvetlenül be. kell. látnunk, hogy gazdasági vagy általában tisztán, anyşgi ellentétek mindig elsírni thatók egy vagy másképpen az egyes népek között. Háború egyedül az esetben tör ki, mikor egy vagy más ország népessége megtelik lelki feszültséggel és tettrevágyó gyűlölettel és mikor a közvélemény valamely háború kitörését hazafias, mondhatnám szent dolognak és történelmi szükségességnek erezi. Amig ily lelkiállapot egyes népek között egyáltalán lehető) addig minden nemzetközi békeszervezet, népszövetség stb. fennállásának dacára igenis számítanunk kell egy uj világháború lehetőségével. S minthogy egy, következő bábom csak világháború lehet s hasonlíthatatlanul szömyebb mint az 1014—18-iki, c probléma a legnagyobb mértékben kell hogy foglalkoztasson mindnyájunkat. A brit-amerikai feszültség — Ily veszedelmes feszültség a tömeglclkekben (ezt kár volna tagadni.) igenis és a legnagyobb mértékben fennáll két vezető nagyhatalom: Nagybritá- nia és az Északamerikai Egyesült Államok népessége között. Nem gazdasági rivalitás állítja, szembe e két országot, nem versengés a tengeri hatalomért vagy a világhegemóniáértj legalább is a veszélyes feszültségnek a két nagyhatalom között nem.ezek ., mé- lyeuíekvő okai. Az igazán veszélyes háborús mag a két angol-szász birodalom között a tömegek lelki adottsága s nevezetesen az Egyesült .Államok politikájában és társadalmában megnyilvánuló agresszivitás és harcias szellem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy angol- amerikai háború holnap vagy holnapután fog kitömi. De kitörhet holnap, vagy holnapután, vagy bármely időpontban, hacsak nem sikerül a nevezett két nagyhatalom közötti ellentéteket véglegesen és alaposan elsimítani. E veszedelmes helyzeten, sajnos, mitsem javít a genfi Népszövetség tízesztendős fennállása és mi sem jellemzi tragikusabban a helyzetet, mint éppen az a tény, hogy úgy Genfiben, mint (még inkább) Amerikában az emberek nem győzik hangsaíyozni, hogy egy jövendő világháború lehetetlen a éppen e folyton megismételt állítással és az afölött való vitával bizonyítják legijesztőbben, hogy minden gondolatuk tudatosan vagy a tudatalatt a jövendő háborúval foglalkozik. A brit: és amerikai államférfiak békezsolozsmái, az újra meg újra megismétlődő hivatalos béketüntetések és barátságtanu- tétéTck, engem nem hogy meg nem nyugtatnak, de valósággal borzalommal töltenek el. Sőt azt állítom, hogy a pszichikai feszültség Anglia és Amerika között nem kisebb, mint volt Anglia és Németország között a világháborút megelőző esztendőkben. Maga az eset is analóg: az Egyesült Államok Nagybri- tannia világliegemóniáját veszélyeztetik és Anglia ugyanoly szívósan fogja védeni helyzetét, mint tette Németországgal szemben. Az amerikai mentalitás veszedelmet jelenti — A legnagyobb istencsapása mindebben az amerikai nép konok ragaszkodása a Monroe-doktri- nához, melynek — babár szövegét mindenki idézi — igazi érteimét valójában senki som tudja, doktrínának voltaképpen soha senki sem szánta és még a poíííos eredetét sem ismeri senki. Annyi bizonyos csak, hogy a világbéke legnagyobb veszedelmét ez a Monroo-doktrinának nevezett intézmény jelenti. A Monroe-doktrinának köszönhetjük, hogy az Egyesült Államok, e. roppant kiterjedésű és fontosságú terület, valójában teljesen izolálta magát a világ többi részétől, ennek köszönhetjük a folytonos súrlódásokat Észak- és Délamerika között és a Mouroe- doktrima okozza a Népszövetség teljes tehetetlenségét is mindennemű az Egyesült Államokat érintő kérdésben, mert hiszen Genf minden megmozdulása a szent doktrínába ütközne, ha Washingtont érdeklő intézkedésre ragadtatná magát, Washington előzetes határozott beleegyezése nélkül. — Az Egyesült Államok felől fenyegető világveszedelem meg nem szünhetik, hacsak ha az amerikai közvélemény gyökeresen meg nem változik. Az amerikaiaknak le kell tenniük a maguk csalhatat- lanságába vetett hitükről és a maguk külpolitikájának korlátlan függetlenségéhez és érintetlenségéhez való ragaszkodásról: le kell mondaniuk a Monroe- doktriuáról és el kell fogadniuk a világ többi nemzetével való fentartásnélküli együttműködés elvét. Ha ez meg nem történik, folyvást fenyegetni fog a 'háborús veszély Amerika cs Európa, pontosabban szólva Amerika és Anglia között. ÉRTESÍTÉS A „Generala“ Komám általános Biztositó Társulat a t. biztosított felei tudomására hozza, hogy az intézetnél kötött népbiztositások 1930. február hó 20.-án, a fővárosi rendőrfőnökség és kereskedelmi minisztérium kiküldötteinek jelenlétében történt 26-ik sorsolása alkalmával az alanti betükombinációk nyertek: 1 B. O. B. 21?. Y.Sr. 3- T.T. 4 G. T. E. 5 0. E. R. A fenti betiikombinációkkal rendelkező biztosított nyertes felek nevei a következők: 1. Wittels György Bucureşti, Calea Florească No. 9. ---------Lei 30.000*— 2. Leseh Miklós Lugoj, Strada Stican No. 20.---------------Lei 20.000*— 3. Bujes Lázár Galaţi, Strada Justiţie No. 1. - — — — —- Lei 30.000*— 4. Stihar M. Rabinovici Bălţi, Strada General Schina No. 256. Lei 20.000*— Lei 100.000*— Eddigi sorsolások eredménye — —------—---------------- — „ 1,770.000*— Eddig kisorsolt biztosítások összesen —-------------------— „ 1.870.000*— Felvilágosítást ad a „GENERALA“ Soc. Rom. de Asigurări Generala vezérigazgatósága Bucureşti (Piaţa Unirii), az erdélyi kerületi igazgatósága Cluj, (Str. N. Jorga No. 3.), valamint az ország minden városában levő képviseletek.
