Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-13 / 58. szám
Cívj-Kolozsvár, 1930. raitcias 13 Csütörtök EIETlUrSJfG ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5—08, 6—94 és 3—64. XIIL évfolyam 58-ik szám ELŐFIZETÉS MAGTA.EOKSZAGOON: 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 16 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Kedden este tüntetések voltak Kolozsvár uccáin (Kolozsvár, ^rârcius l.L)-.A választási mozgalmak izgatott atmoszférájában kell keli^111 az okát anpak a ’ diákdémgnstrációnak, amely kedden este játszódott le Kolozsváron. Mint ismeretes, aV&olozsvári 'választási küzdelembe egyfelől a román nemzeti parasztpárt el- len, másfelől a kisebbségek,, eljét^ bevonták a diákságot is, amely nagy számmal vett részt a Mátyás szobor előtt a vasárnap le'folyt népgyi,lésen. Ezen a gyűlésen éles támadások hangzottak el a kolozsvári paktúmos lista és a kisebbségek ellen, akiket a szónokok hevesen aposztrofáltak. Kedden *ínár,.a kora délutáni órákban elterjedt a hire annak, hogy nagyobb- szabásu diáktüntetés lesz körülbelül ugyanolyan jelszavak alatt, mint amilyeneknek a vasárnapi nép^yülés szónokai hangot adtak. Este 7 órakor kezdődött meg a diákság felvonulása. Eleinte csak pár száz főnyi tö- me9 gyűlt össze a Főtérnek városházi oldalán, különböző nemzeti dalokat énekeltek, ezután E edig a Newyork sarkán csoportosultak és hangosan éljenezték a román blokkot. Mivel azon- an a tömeg egyre jobban felszaporodott és a közlekedés is fennakadt, rendőrkészültség és katonai osztagok vonultak ki. amelyek megkezdték a tömeg feloszlatását. A katonák futólépésben a tömeg közé nyomultak és e közben puskatussal siettették a Jókai és Egyetem uc- cák [elé szétszóródott diákságot. A tömeg kisebb-nagyobb csoportokra szakadt és egyik részük a Patria szerkesztősége és a városháza felé vonult. Itt ismét katonasággal találták magukat szemben, amelv nagyobb tumultus nélkül oszlatta szét a csoportosulásokat. Különösebb exceszus nem fordult elő. Az est folyamán nagyobb karhatalmi készültsén állott rendelkezésre. A hatóságok gondoskodtak arról, hogy a választás napján tüntetruV ne lehessenek. A román nemzeti párt és a blokk A Patria, a nemzeti parasztpárt kolozsvári hivatalos lapja legutóbbi számában vezércikket ir a kolozsvári választási román blokkról. Cikkében reámutatott arra, hogy a blokk a liberálisok alakulata, tagjai a liberálisok, az avereseánusok és az antiszemiták közül kerülnek ki s agitáeiójukban a románság csalhatatlan apostolainak mondják magukat. A nemzeti parasztpártot a nemzeti ügy árulóinak nevezik és a helyes politikai érzék ugyanilyen hiányával támadják a kisebbségeket, sőt any- nyira mennek, hogy azt a hirt terjesztik, hogy a nemzeti parasztpárt helyi szervezete kifejezte volna azt az óhajtását, hogy a blokk nyerje el a szavazatok ötöd részét és igy szaporítsa a városi tanács román mandatáriusainak számát. A cikk ezt az állitást tendenciózusnak és alaptalannak nevezi. A liberális, avereseanus városvezetést- tíz éven át alaposan megkóstoltakk — Írja a Patria — nincs szükségünk arra, hogy azt újból prezentálják számunkra. Hivatottak-e ezek az urak arra, hogy leckét adjanak nekünk a hazafiságbólí A lap egy másik cikkében felhívja Kolozsvár román Lakosságát, ne engedje magát a blokkistik által elesábittatní. A kormány elvárja a bankkormányzótól, hogy beadja lemondását Rist jelentése a gazdasági helyzet tervszerű javulásáról ad számot (Bukarest, március 11.) Ismeretes, hogy a kormány és a nemzeti bank között a legutóbbi adminisztrációs bizottsági választások alkalmával alapos nézeteltérések voltak és hogy a jelenlegi helyzetet tulajdonképpen csak fegyverszünetnek lehet tekinteni. Ezzel kapcsolatban érdekes az a cikk, amelyet a Dreptatea, a kormány hivatalos lapja Schachtnak, a német birodalmi bank elnökének a lemondása alkalmából irt. Megállapítja, hogy Schacht megértve az ő politikai állásfoglalása és a kormány terve közötti ellentétet, lemondott a kormányzói állásáról. Erkölcsi követelmény volt ez — írja a Dreptatea — mivel nézeteltérése támadt országa kormányával. Politikai körök a Dreptatea cikkében világos és határozott utalást látnak a romániai helyzetre és megállapítják, hogy ezt a cikket a kormány- párti lap Burileanu bankkormányzónak ad- resszálta. Ristnek, a stabilizálás francia szakértőjének — alti egyébként'már elutazott az országból, negyedik jelentése most jutott nyilvánosságra. A jelentés megállapítja, hogy a deficit egyelőre egymiUiárd lej, azonban ez a hiány is fedeződni fog bizonyos, erre a célra rezervált összegek segítségével. A francia szakértő újból csak a takarékosságot ajánlja, különösen a közigazgatási kiadásoknál s ezenkívül szükségesnek tartja az alkohol-rezsim reformját, amely véleménye szerint mintegy hatszázmillió lej többletbevételt eredményezne. Az általános gazdásági helyzettel foglalkozva megállapítja, hogy a mult évi jó aratás reális javakat hozott be az országba s a még kivitelre váró gabonamennyiség u helyzetet még inkább javítani fygja. A haladás a külkereskedelem számaiban -világosan megnyilvánul, hiszen két év óta most újból záródott az év utolsó külkereskedelmi mérlege aktívával. Az erőszaknélküliség háborúja Ghandi, a legendás szabadságvezér, a Londonban végzett ügyvéd és mezillábos apostol, a „Mahathama“ a „fenséges“ ma nehány hivével elindult, hogy kivivja népének a függetlenségét. A módszerei egészen sajatsagusater^k. a2 ázsiai élet prizmáján keresztül $3r ţ iw. Nem fegyverrel küzd, hanem k^tudat* tál. Passzív rezisztencia. .nem venni részt az angol közil^g&ábf!.:' uiifşaâSesen bojkottálni minden britt wsztitéáelüt. vijjsaMobni az angol textilárut, odaüuii^d^roltka,j möne és rávenni minden igaz patriotâţ, hogjţp fcşik abban a szőttesben járjon, amit ő sző' ffieg^bagának. Ez az úgynevezett svaraj-mozgalom. Ikergondolata a „non cooperation“ elvének. Egy filozófiai rendszer, amely a hindu lélekből és jelesen a hindu proletariátus leikéből nőtt ki. Ghandi ezt a mozgalmat nem először csinálja. Évekkel ezelőtt, amikor sikerült neki létrehozni azt a már-már fantasztikus cselekedetet, hogy bibékitse a hindukat a mohamedánokkal, óriási tömegeket sodort magával a svaraj-mozgalom útjaira. Be is börtönözték érte. Romain Rolland Írja le azt a törvényszéki tárgyalást, amelyen Ghandi védőbeszéde fenséges szavakban vetítette ki e ritka lélek nemességét. Később megkegyelmeztek neki és Ghandi egyidőre visszavonult. Helyette egy másik pártárnyalat szószólója. Ház ügyvéd került a mozgalom élére, aki az angol kormányzattal szemben több simulékonyságot mutatott és Ghandival homlokegyenest a politikai aktivitás, a hindu társadalomnak minél szélesebbkörü bevonását az önkormányzat különböző ágaiba helyezte a követelések legelső vonalába. Az autonómia felé való törekvés nem vezetett eredményre. Nagybrittánia csak parányi részét valósította meg a hindu törekvéseknek. Nemrégiben az úgynevezett „Simon-bi- zottság“ utazott ki a helyszínére, hogy tanulmányozza az indiai állapotokat és uj alkotmányt adjon az ottlakó népeknek. E bizottság munkájában nem bíztak a nacionalisták. Lord Simon robogó vonatát négyszáz kilóméternyi távolságban őrizte éjjel-nappal a britt katonaság. A hinduk türelmetlensége már tetőpontra hágott. Véres összecsapások, folyton megújuló sztrájkmozgalmak jelezték a medrét elhagyni szándékozó népfolyamnak az útját. Nemrégiben lefolyt lahorei kongresszus félre nem ismerhetően precizirozta az indiai nép álláspontját. Közben a moszkvai internacionalé emberei is munkába vették a hindukat és az a programm, amelyet a lahorei kongresszus Irvin alkirály mellének szeg- zett, nemcsak nacionalista-forradalmi, de szociális-forradalmi változást igényel. Ghandi ultimátumot küldött a munkáskormány delhii exponensének, amelyet az teljes terjedelmében visz- szautasitott. Ghandinak tehát el kell indulnia. Még akkor is, ha újabb megmozdulása nem jár megkívánt eredménnyel. Mert az angolok biztosak a dolgukban. Igen nagy lesz hát a meglepetés az egész világban, ha másként fordul a kocka, mint ahogyan azt Londonban remélik. W Londonnak legnagyobb reménysége a civilizációjába vetett hite. Az angolok azt hiszik, hogy, mert vasutakat építettek az elhanyagolt, hindű kontinensen, megjavították az egészségügyet, iskolákat létesítettek, gyárakat alapítottak, eltiltották a gyermekházasságokat, leszoktattak nehány ezer embert, hogy százezred maMai számunk 12 oldal
