Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-12 / 57. szám
XIII. ÉVF. 57. SZÁM. ICMJJtTíilfSJfC üz erdélyi városéi! magyarságé népgpiiMeii készült fel a választásra Marosvásárhelyen a magyar egység Saláról visszazuhantak a Bernádyék bombái — A liberálisok keze dolgozik sok helyen a Magyar Párt ellen (Kolozsvár, március 10.) Erdély városaiban mindenütt számottevő a magyar polgárság és minden városban megjelentek különböző leplek alatt a liberálisok, hogy a Magyar Párt elleni aknáikat elhelyezzék. A legtöbb helyen idejében leleplezték a pártbontással kísérletezőknek a felbujtóit, de mindenütt szembetalálta magát ellenségeinknek kísérlete a komoly, önérzetes magyar polgárság becsületével, tisztességével. Nagy népgyillés válaszolt Bernádynak. Marosvásárhelyről jelentik: Vasárnap délután tartotta meg a Magyar Párt marosvásárhelyi tagozata nagy választói népgyülését. Délután 3 órára a Központi Szálloda terme zsúfolásig megtelt. A népgyülési beszédek nívóját messze túlhaladó, politikai progTammot adó megnyitó beszédet Jaross Béla apátplébános, tagozati elnök tartotta és abban tiszta tárgyi igazságokra épített* föl a magyarság állásfoglalását. Biztos irányt mutatott a marosvásárhelyi magyar polgárságnak, amelynek egy töredéke a már-már elfajulásig menő agitációban és üres frázisok hangoztatásával dolgozó ellenáramlat hatása alatt kezdte elveszteni helyes tájékozódó képességét. — Komoly és szent oél hozott össze bennünket — mondotta az elnök. Mert ha komoly kérdés e család háztartásában annak a köztiszteségszerinti életberendezése, úgy még sakkal komolyabb egy egész város háztartásának ügy*, üj korszaknak kell megkezdődnie ezzel a közigazgatási választással a városházi torony alatt. Egymást megértő és a városi polgáráig anyagi jóllétéért békésen dolgozó építő munka korszaka kék hogy reánk köszöntaön. Beszédében, reátért Bernády személyére és akciójára, amelyeket a tárgyilagos kritika szemüvegén keresztül Ítélt meg. Bernády útja saját kijelentése szerint 1927-ben elvált a magyarságétól, de úgy látszik nem akar elválni a polgármesteri széktől. Érdekes, mostani frázisaival összehasonlításban, hogy annakidején Bernádynak ogy szava sem volt a Bem- szobor elvitele ellen. Beszédét a romániai magyarság egységének hangoztatásával fejezte be. Közben a szálloda előtt óriási ezrekre menő tö- msg gyűlt össze, a teremben csak egy kis részük zsúfolódhatott be. A gyűlés színhelyét át kellett tenni a szabad ég alá és a szónokok a szálloda erkélyéről szólották a tömeghez. György József dr. képviselő azokkal a vádakkal foglalkozott, amelyek a tagozatot a paktumkötésért érték. Hangoztatta, hogy ha a magyarság egyeteme kijelölt egy utat, úgy ezzel szemben külön véleménynek nincs helye. Ferenczi Zsigmond dr., a tagosat főtitkára elemezte azokat az állításokat, amelyeket a Bernády- féle blokk röpcédulái tartalmaznak és meggyőzően cáfolta meg a kortesfogásai használt badar állításokat. Buatya Béla iparostársait hivta fel összetartásra, miajd Szíjártó Gábor beszélt a széthúzás kétféle fajáról. Az egyik a renegátság, amit még ott is elitéinek, ahova a renegát átmegy, a másik pedig a széthúzás, széttagolódás, amelynek o::-niélyi hiúság legtöbbször az oka. Felhivta az eltévelyedetteket, hogy térjenek vissza as egység templomába. A népgyülés Jaross apátplébános nagyhatású beszédével ért véget. Nagyváradon a kommunisták ál- * litottak ellenlistát Nagyváradon vasárnap délelőtt a Katolikus Kör nagytermében tartottak m Magyar Párt, nemzeti parasztpárt, a szociáldemokraták és a cionisták közös választási gyűlést, amelyen többezer ember jelent meg. Lázár Aurél után Kotzó Jenő, Hegedűs Nándor, Soós István dr., Markovit* Ignác dr., Böszörményi Emil dr, és Egri Gergely dr. mondottak beszédeket. A kommunisták dolgozók blokkja, szintén részt- vess külön listán a választásokon, a Lloyd és az Újvilág kávéházakban akart gyűlést tartani. Ennek megkezdése előtt megjelent egy rendőrtiszt és a prefektus Írásbeli határozatát mutatta fel, amely szerint a dolgozók blokkja nem elismert politikai párt és a gyűlés megtartását nem engedélyezhetik. A vezetőség tagjai közül négyet 1* is tartóztattak, sz illetőket azonabn már a délután folyamán szabadlábra helyezték. Désen Is trükkel dolgoznak a liberálisok Désen a Magyar Párt és a nemzeti parasztpárt közös gyűlést tartottak a megyeháza zsúfolt nagytermében. Marga elnök megnyitójában a liberálisok aknamunkáit leplezte le. Pop Cornél volt polgármester beszéde után P. Fülöp szentferenorendi gvár- dián mondott nagyhatású beszédet a Magyar Part nevében, a magyar és román hallgatóság állanaó nagy tetszése mellett. Azokról n magyarokról, akik más listán vállaltak jelöltséget, úgy emlékezett meg, mint akik magukról is megfeledkeztek és azoknak a szolgálatába szegődtek, akik gúzsba kötözve tar« tották a magyarságot. Ilyeneknek a listájára nem szavazhat magyar ember. (Kolozsvár, március 10.) A Patria legutóbbi számában „Mi es a kisebbségi iskolák“ címmel cikk jelent meg Petru Suciu tollából s ez a cikk olyan igazságokat tartalmaz, amelyeket a kisebbségi sajtó már nagyon sokszor leszögezett és amelyeknek a Patria részéről való hangoztatását a kisebbségek csak elégtétellel fogadhatják. A cikk mindenek előtt megállapítja, hogy az a rendelkezés, amely szerint a kisebbségi iskolákba csak olyan növendékek irhatok be, akik az illető iskola egyházához tartoznak, káros volt az illető iskolákra, de egyúttal káros volt magára az országra is. — Erdélyben vannak magyar és szász kisebbségi iskolák — írja a lap. Jó, úgy az egyik, mint a másik. Erdély háromnyelvű terület. Itt nem képzelhető el ipari Ás kereskedelmi élet a három nyelv tudása nélkül s az üzletembernek mind a bárom nyelvet beszélnie kell. (Kolozsvár, március 10.) Agynlövésszerü, hatalmas dörrenést követő nagy Tázkódtatás ijesztette meg a Deák Ferenc ucca 48. szám alatti báz lakóit. Az első emelet egyik szobájának plafonja beomlott — ez okozta a nem mindennapi zajt s keltett nehezen lecsendcsedő izgalmat a háziak körében. A Deák Ferenc ucca 48. számú ház évekig, mint szerény egyemeletnyi magasságú épület húzódott meg a többi hozzá hasonló építmény mellett. Két évvel ezelőtt felfelé növekvő ambíciói támadtak neki, a háznak, illetve akkori tulajdonosának, a Gazdasági Banknak, mely szerződést kötött Király építésszel s egy (második emeletet huzatott vele a házra. A ház felsőbb régiókba emelése nem vett sok időt igénybe. Az első emeletre — lebontva a tetőt — nehány vasbeton gerendát raktak s meghagyva a régi, jőnehány évtizedes, öreg fagerendákat is, ezen alapra húzták rá a második emeletet. A házban lakik dr. Weinberger orvos s itt van a rendelője is. Az orvos a múlt hét egyik napján azt észlelte, hogy rendelője várószobájának tetőzetén a fal egyre repedezik és bőven hull a vakolat a szoba padlójára. Észrevétele után jelentette a dolgot a városi mérnöki hivatalnak és kérte, hogy küldjenek ki bizottságot, annak megállapítására, hogy milyen okból 3 Beszámoló beszédek Erzsébetvároson A Magyar Párt erzsébetvárosi tagozata a Tran- ■ilvánia-száUó nyári éttermében tartotta meg rendea évi közgyűlését, amelyre a tagok feltűnő nagy számmal jelentek meg. A tárgysorozat rendén dr. Issekutz Viktor városi tagozati elnök mondott megnyitót, üdvözölve a megyei tagozat részéről megjelent Pekri Qéza megyei elnököt, dr. Gyárfás Elemér szenátort és ni. Barabás Béla képviselőt, Pekri Géza után dr. Barabás Béla képviselő beszámolójában a lej stabilizálásáról, a közigazgatási törvényről és csendöraég átszervezéséről azóló törvényről tartott igen érdeksa és tartalmas beszámolót. Dr. Gyárfás Elemér szenátor az erdótörvényroi, adókról, az origina etnioa értelmezéséről, a népszámlálásról tartott hatalmas tapsviharral fogadott beszámolót. Titkári évi jelentését Halmágyi Ernő adta elő. A közigazgatási választásokra vonatkozó tárgyalások eredményeként történt megállapodásokról és jelölésekről Gorove János tette meg jelentését, mely szerint a városi tanácstagságra a párt részéről a következők jelöltettek: Gorove János (h. polgármester), dr. Gross Albert, Solymossy István, Karsay József, dr. Herzlinger Dezső, Csulak Samu és Gábor Antal. A közgyűlés a jelölés egyhangúi tudomásvétele után agy 22 tagból álló Intézőbizottságot választott. A cikkíró ezután különösen a szász iskolák kérdésével foglalkozik, mivel, amint mondja, a magyar nyelvet az uccákon is meg lehet tanulni. Hangoztatja, hogy a román kultúrát a francia és a német kultúra együttes felhasználásával lehet elmélyíteni. — Meg kell tanulnunk polgártársaink nyelvét, — folytatja tovább. Csak igy ismerhetjük meg őket, igy működhetünk együtt az ország konszolidálásában, ök meg fogják tanulni nyelvünket, mert nem élhetnek anélkül, nekünk meg kell tanulnunk az ő nyelvüket, hogy megőrizhessük velük a kulturális és lelki kontaktust. A kérdés gyakorlati megoldására ajánlja, hogy a kérdéses közoktatásügyi rendelkezést szüntessék meg, nyíljanak meg a kisebbségi iskolák mindenki számára, sőt létesítsenek ösztöndíjakat olyan jó többségi tanulók részére, akik a kisebbségi iskolákat akarják látogatni. származik a mennyezet mind aggályosabbá váló repedezcse. A mérnöki hivatal a múlt hét végén szált ki dr. Weinberger lakására és megállapította, hogy a szobatetőt tartó gerenda elkorhadt s ezért, hogy az akármelyik percben bekövetkezhető veszélyt, a beom- lást elkerüljék, szükséges a tetőzet alátámasztása. Dr. Weinberger a szakértői vélemény után azonnal felhivta Király építészt és kérte, hogy küldjön ki munkásokat a „mentési“ munkálatok elvégzésére. Király nem nagyon sietett, mire az orvos újból felszólította. A várószobában ekkor két páciens tartózkodott. Az orvos be- szólitotta őket rendelőszobájába és újból elment megsürgetni Király építészt. Alighogy kilépett a várószoba ajtaján, óriási dörrenés hallatszott és sűrű porfelhő áradt ki az ajtó hasadékain, — beomlott a mennyezet. Ai egy-két másodpercig tartó zaj elcsendesülte után dr. Weinberger belépett a várószobába s megrémülve tapasztalta, hogy annak teljes berendezése porrázuzó- dott s ha véletlenül valaki tartózkodott volna a szobában, menthetetlenül vége lett volna. Az orvos most kártóritési pert fog indítani a ház- tulajdonos ellen, mivel addig, mig a szobát rendbe nem hozzák, nem tudja folytatni pneienturáját. Szűnjék meg a kisebbségi iskolák kulturzárlata A Patria cikkírója követeli, hogy a háromnyelvű Erdélyben ne tiltsák el a uiásnyelvü iskolák látogatását ill III l'lHIIIIPl Ml I I Ml| Hj I I I < Beomlott egy kolozsvári orvos rendelőiének mennyezete, de szerencsére senki sem tartózkodott a szobában Az emelethuzáskor meghasadt régi korhadt gerendák okozták a szerencsésen végződött szerencsétlenséget
