Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-12 / 57. szám
Milotay István az uj magyar újságíróról (Budapest, március 10.) Az Országos Széchenyi Szövetségnek az nj magyar generáció problémáiról rendezett előadássorozatában, Milotay István tartott előadást Az uj magyar újságíró címen. Bevezetésül megemlékezett az első magyar ujságiró-gene- rációról, azokról a férfiakról, akik százötven év előtt először törtek utat a magyar újságírásnak. Idézte Ráth Mátyás és Eévai József alakját, okik 1780-ban az első Magyar nyelvű lapot szerkesztették, a pozsonyi Magyar Hírmondót. Küzdelmeiket ösz- szehasonlitotta az amerikai ujságirás őseinek más- féL évszázad előtti küzdelmeivel, akik a Missisippi ősvadonjainak telepein maguk szedték, maguk korrigálták lapjaikat s maguk terjesztették lóháton, te- lepről-telepre. Az amerikai ujságirás hőskoráról szóló munkák érdekes dolgokat mesélnek azokról a revölverharcokról amelyeket ezeknek az újságszerkesztőknek vivniok kellett a konkurrens lapok szerkesztőivel. Indiánok s a vadon utonállói támadtak rájnk, ha lapjaikat, a szomszéd farmokon széthordták. Ha Báth Mórék és Révaiék küzdelme nem is állott revolverharcokból és indiánokkal való küzdelmekből, a magyar újságírás hőskorának is emberfeletti küzdelmet kellett vívni a mi sajátos politikai viszonyainkból eredő akadályokkal, a cenzúrával és a közömbösséggel. A világeszmék már akkor is a sajtón keresztül járták meg a maguk ván- dorutját s ® cenzura a maga félelmetes pallosával le-lecsapott ezekre az eszmékre. Félszázaddal később, a reformkorban, a magyar ujságirás már eljutott az egykorú európai újságírás színvonalára, s ha a külföldi lapok tudósító- hálózatával nem is versengett, publicisztikájának szellemi felkészültségében talán felül is múlta sok európai állam újságírását. Széchenyi, Dessewffy, Kossuth, Cscmgery, Szalay, Eötvös nyugateurópai színvonalon álltak szellemi felkészültség és telítettség dolgában. Soha olyan nagy változás nem állott még be a magyar sajtó világában, mint a világháboraelőtti és az azt követő évtizedben. Ez az egy-két évtized olyan változásokat hozott, hogy a háboruelőtti magyar ujságirás némely tekintetben közelebb áll százötven év előtti őseihez, mint az öt-tiz esztendő múlva következő ujságirógenerációhoz. A háboruelőtti magyar újságíró horizontja bizonyos szempontból sokkal szélesebb volt, de ugyanakkor egyben sokkal KÜkebb. Az akkori ujságiró szemlélete egy húszmilliós magyar birodalomhoz volt szabva és egy öt- venmilliós osztrák—magyar monarchiához. Viszont kétségtelen, hogy ezen túl nem is terjedt. Érdeklődésének maximuma kizárólag azokra a dolgokra irányult, melyek az»n az ötvenmilliós államkereten belül történtek. A háboruelőtti magyar ujságirás külpolitikai szemléletében Ausztria és Magyarország küzdelme a magyarság és az uralkodóház közjogi harca töltött be mindent. A háború utáni magyar ujságiró érdeklődési köre bizonyos fokig megszükült, hiszen belpolitikában csak egyharmadára szabdalt országra van szorítva, de más szempontból viszont erősen kitágult. Hiszen az igazán jó magyar újságírónak nem lehet magát redukálnia a kis ország kereteire, annak ismerni kell az utódállamok egész belpolitikai életét. Az uj magyar újságírónak a legközreteleneibb szemléletében egy ország helyett négy ország belső politikáját kell ismernie. Emelett a külpolitikai szemlélete is teljesen megváltozott, Magyarország önálló állam, önálló külpolitikai orientációkat kezdhet, az uj magyar újságírónak sokkal messzebbre kell Hogy terjedjen a külpolitikai figyelme. Azelőtt ritka és feltünéstkeltő dolog volt, hogy egy magyar lap munkatársa Varsóból, Párizsból, Londonból irt tudósítások at. Ma a magyar újságoknak minden világmetropolisban saját tudósítójuk van, mig azelőtt külpolitikai téren f* -» német újságokból való kivágásokra és távirati Ladák anyagára szorítkozott, ma szinte a saját szemével nézi a nemzetközi politikát. De egyébként is nagyon kitágult a magyar zsurnalisztika szemlélete, azelőtt BÚTORT jó minőségben, modern kivitelben, Jutányos árban Székely & léli Bútorgyár Rt,>nâiVâe’âu-Muj,esen vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — tfilag- •már«as aomgarak nagy választékban főleg, és majdnem kizárólag, ia politikai élet volt a magyar újság érdeklődésének központjában, zna, mikor az állam egész belső struktúrája megrendült a szociáls kéi’désok, a nemzetiségi problémák, az erkölcsi megrendülés problémái épen olyan mértékben érdeklik a sajtót, mint a napi politika eseményei. Azután azt fejtette ki Milotay, hogy milyen nehéz anyagi viszonyok uralkodnak a magyar újságírásban. Az újságíró-életben is meg van a túlzsúfoltság, aminek az is az oka, hogy sok existencianélküh ember akar felkapaszkodni erre az igen megtelt hajóra. Amellett a magyar ember legtöbbször meg van győződve arról, hogy ha már semmit sem tud, de az írás mesterségéhez ért. Kedves példákat idéz arról, micsoda kenyérvesztett exisztenciák keresték fel őt eddig, hogy alkalmazza őket. Érdekes adatokkal szemléltette a mai magyar ujságirás exisztenciá- lis viszonyait és érvényesülési lehetőségeit. A háború utáni magyar ujságirás sokkal nagyobb szellemi felkészültséget, erősebb idegmunkát kivin. Az uj magyar ujságiró portréjának megrajzolásánál nem szabad megfeledkezni az utódáJlamak- beli magyar ujságirótipus nagy küzdelmeiről sem, akik mindennapos munkájukban legjobban érzik, mit jelent egy nemzetnek az uralmi helyzetből Ve«im aszik DARMÓL DOLAOXIK Ma este mielőtt lefekszik, vegyen be DarmoM és holnap reggel jó kedvvel és friss erővel ébred. Álmatlansága, idegessége, fej- és derékfájdalmai, valamint gyermekeinek csalánkiütése ugyanis nagyon sok esetben a székrekedés következménye. Ezért van szüksége önnek és gyermekeinek Darmolra, az enyhe és biztos hatású csokoládés hashajtóra. Kifejezetten Darmol-t kérjen, mert csak a Durmol hozza meg önnek és családjának a várva-várt enyhülést Egy próbacsomag meg fogja önt erről győzni. zetőpozicióból lezuhanva, kisebbséggé degradálódni. Rátb Mátyásék küzdelme a cenzúrával és a közömbösséggel az első magyar újságírók hősi harcai ki* dolgok ahhoz a küzdelemhez képest, amit az utódállambeli magyar újságírásnak kell megvívni, ha igazán magyar akar maradni. Ennek az ujságiró- tipusnak a aápadt arcát kell felvillantani emlékezetünkbe, ha az uj magyar ujságirótipus igazi hőseiről beszélünk. A sok tapssal fogadott előadást Valko László köszönte meg. Â Jugoszláviai macedón kisebbségek uiabb panasza a Népszövetségnél (Genf, március 10.) A jugoszláviai macedón bizottság annak idején a jugoszlávok és bolgárok üldözéséről petíciót terjesztett a nefnzetrk szövetsége elé. Most levelet intéztek Drummond főtitkárhoz, amelyben tiltakoznak a beigár lakosságnak üldözése ellen, amely most őket a petició benyújtása miatt éri. Üszkiibben a jugoszláv hatóságok beidéz. . ■ .„ «... J . ték a bolgárokat és nyilatkozatot erőszakoltak ki tőlük, amelyekben meg kellett cáfolniok a petícióban foglalt panaszokat. Újabb kisebbségi jogsérelem miatt arra kérik a Népszövetséget, hogy lépjen erélyesen közbe a kisebbségi védelmi szerződésnek hatályosítása miatt. I Levelezés Nyugat és Kelet felé Ford pontosabbon nyilvántartja a romániai leveleket mint a külügyminisztérium, amely nem is válaszolt a kérvényre (Kolozsvár, március 10.) A nyáron hárem világjáró magyar diák utazott át Kolozsváron, akik végigbarangolták Európát, átkeltek a Szakarán, Egyiptomon és a Balkán félszigeten. Miután megbirkóztak a sivatag nehéz, homokos útjaival, Ázsiába készültek, hogy megismerjék a titokzatos Kina és India csábitó szépségeit. Elmesélték, hogy pro- grammjuk a világlátás feledhetetlen emlékein és benyomásain túl anyagilag is pompásan beütött. Többnyelvű képeslapot árultak mindenütt az érdeklődő közönség körében, aminek jövedelme a másfélmillió lejt is fölülmúlta. A három magyar diák sikere megmozgatta azoknak a képzeletét, kikben már rég égett a kalandvágy, hiszen a világbolyongás a szürke hétköz- napiságból mindig szenzációs élmények és változatos események felé vezeti az embert. S amint a fennti eset igazolja, ezek a földönfutó szegények pénzügyileg is alaposan felszerelve térnek vissza. Tehát kitűnő kereseti lehetőségnek Ígérkezik. D. B. ur is (kért, hogy csak ennyit áruljunk el nevéből) erre gondolhatott, mert elhatározta, hogy szintén nyakába veszi a világot. S hogy az ö cselekménye egy kis eredetiséget mutasson, Ford-autőval akart elindulni. Gyakran hallotta, hogy az amerikai dollárkirályok szeretik az extravagáns ötleteket s számtalan élelmes ember jutott Így hihetetlen vagyon birtokába. Aki mer, az nyer! Levelet irt Fordnak s arra kérte, hogy bocsásson egy ingyen autót rendelkezésére. Azzal érvelt, hogy utazása nem csupán sportteljesítmény volna, hanem rendkívül eredményes reklámot jelentene Fordnak. Ellenállóképességének hire eljutna a sötét Afrikába, valamint a földrész többi tájékára is, miközben élőszóval is lelkes propagandát fejtene ki mellette. A mindenki által le- mosolygott levéllel egyidejűleg kérvényt szerkesztett az egész világra érvényes útlevélért s azt a szükséges kellékekkel ellátva a román belügyminisztériumba felterjesztette. Természetesen az idő mindent elfeledtet : a három diák távozása után a világjárás láza is csillapodni kezdett D. B. urban s a kivitel nehézségének megfontolása és egyéb elfoglaltságai elvonták figyelmét nyári programmjától. Talán le is mondott arról a reményről, hogy az égő afrikai sivatagokon száguldjon ezer baj és akadály között reklámkoosi- Ján, de egy napon levelet hozott Amerikából a posta. A levél szövege a következő: „Henry Ford Dearborn, Mich Mr. D. B. Dear Sir. „Levelére válaszolva végtelen sajnálattal közölnöm kell, hogy a számos hasonló megkeresésre való tekintettel, kérésének teljesítése nagy akadályokba ütközik. Fájdalom tehát, de a kérésének különös figyelmet nem szentelhetünk. Annyival is Inkább, mert nem tudjuk ellenőrizni tervének komolyságát, valamint kivitelének lehetőségeit. Ha azonban pro- g ramm ja komoly, úgy lépjen érintkezésbe valamelyik európai kirakatunkkal.“ íme Amerikában a leghihetetlenebb tervek sem tartoznak a fantázia birodalmába és komoly megbeszélések tárgyát alkotják. D. B. ur azonban közben szakított a világjáráa gondolatával és most azon töprengett, hogy miként tudná Zeppelinnel körülrepülni a földet. Ez a kis eset azonban minden kicsinysége mellett is nagyon tanulságos. Henry Ford messzi Amerikából egy ellenőrizhetetlen cimre, gyermekes öt- letü megkeresésre négy hét alatt, tehát sürgősen válaszol, a román külügyminisztérium meg felelet nélkül hagyja a román állampolgárnak szabályszerűen benyújtott kérvényét. Úgy látszik közelebb áll hozzánk és hozzáférhetőbb Amerika, mint saját hivatalaink. Demeter János.
