Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-05 / 27. szám

4 KtuenOhufo olt fog A tfZEP FOGSOR gyöngyház fenyb CSAK EGY GYÖNGYSOR FÉNYÉVEL ■ hasonlítható össze■ HÖLGYEIM, HASZNÁLJANAK KÍ ZABOL A4 ELSŐRANGÚ FOGÁPOLŐ SZEREKET, A MELYEK SOKÉVI TAPASZTALAT FOLYTÁN EZT AZ. EREDMÉNYT BIZ­TOSÍTJÁK ES HASZNÁLJÁK A SOU LACI 3ÉIS EDICTINS“ FOGPÉPÉT ÉS SZÁJVIZÉT A berlini cséka női ügynöke szöktette meg Kutjepow orosz tábornokot, aki állítólag ma is életben van (Páris, február 3.) Kutjepckw emigráns orosz tábornok eltűnésével kapcsolatban a francia rendőrség 20 nőt tartóztatott le, az alatt a gyanú alatt, bogy a tábornok elhurco­lásában részük mn. Megállapítást nyert, bogy a megszöktetésnél segédkező nő, szürke köpenyt viselt és bogy az illető minden valószínűség szerint a berlini szovjet kereskedelmi képvise­let egyik alkalmazottjának Csekin- nek felesége, aki azelőtt cseka tag volt. Mind valószínűbbé válik az, hogy valóban politikai merényletről van szó. A párisi orosz emigránsok nagy mennyiségű pénzt a'dtak össze a tábornok utáni nyomozás költségei­nek fedezésére. (Páris, február 3.) Kutjepow tábornok elrablása ügyében a nyomozást kiterjesztet­ték Páris környékére is, A Feltámadás c. orosz emigráns lap szerint a tábornok életben van. A Victorie ,azt követli, hogy Franciaország a szovjettel szakítson. Eltemették Korb Jánost, a magyar vasutasok nesztorát, aki 60 esztendővel ezelőtt lefektette az első erdélyi sínpárt (Kolozsvár, február 3.) A napokban temették el báró Weidenheimi Korb János nyugalmazott MÁV főellenőrt, a régi magyar vasutasok nesztorát. Kövesen tudják, hogy Korb János volt az, aki hat­van esztendővel ezelőtt letetette az első sínpárt az erdélyi vonalon, amelyen 1870-ben az első vonat vé­gig futott. Eredetileg az osztrák állami vasút szol­gálatában állott. A Stég ebben az időben építette az erdélyi vasúti vonalat és a fiatal mérnököt bíz­ták meg a munkálatok vezetésével. így került Ko­lozsvárra. Annyira megszerette Erdélyt, hogy ami­kor a MÁV átvette a vonalat, nem ment vissza az osztrák vasúthoz, hanem itt maradt. Tipusa volt a ssakértő, pontos és lelkiismeretes tisztviselőnek. Egyéniségére jellemző a nagy vasúti sztrájk al­kalmával tanúsított magatartása. 1904 áprilisában tört ki a vasúti sztrájk. Gróf Tisza István nem en­gedélyezte a vasutasok gyűlését és megparancsolta a rendőrségnek, hogy a vasutasokat még a pályaud­varon el kell fogni és toloncházba kell vinni. Erre tört ki a sztrájk. A kolozsvári állomáson Pollák felügyelő, a forgalmi osztály főnöke nagy eréllyel látott hozzá a sztrájk letöréséhez. Helyettese Dax, a fütőházből kerített egy mozdonyt és sikerült rá­venni egy mozdonyvezetőt, hogy a szerelvényt Bras­sóba vezesse. Indulásra készen is állottak, amikor Korb János futva odaérkezett, összeszidta a moz­donyvezetőt, amire az ottlévő vasúti személyzet a sztrájktörővel szemben szintén fenyegető magatar­tást tanúsított. A mozdonyvezető leugrott a vo­natról és elmenekült. Korb erre a fűtővel kienged­tette a gőzt és megakadályozta a vonat elindulását. A sztrájk letörése után Pollák felügyelő az első vo­nattal Pesten termett és feljelentette Korbot, mint a sztrájkolok vezetőjét. Erre táviratilag nyugdíjaz­ták. Korb válaszul szintén Pestre utazott és egyene­sen gróf Tisza István miniszterelnökhöz sietett: — Te mondád, hogyha kevés a fizetésünk, együnk krumplit. Én meg azt mondom, hogy csak a legközelebbi választásig esszük a krumplit, de ak­kor elsöprünk pártoddal együtt. Egyetlen vasutas sem fog rátok szavazni. Amit Ígért, 1905-ben be is váltotta. A legna­gyobb terror mellett is visszatartotta a vasutaso­kat, hogy a szabadelvű jelöltekre szavazzanak. Jellemző fordulata a sorsnak, hogy az az em­ber, akinek nevét egykor egy egész ország vasuta­sai lelkesedve emlegették, úgyszólván titokban köl­tözött el a földről. Alig volt öt vasutas a temeté­sén. XIII. EVF. 17. SZÁM. Atléta-bál (Kolozsvár, február 3.) Február elsejét, a far­sang hivatalos kezdetét három nagy kolozsvári bál köszöntötte. Ekkor tartotta meg a Kolozsvári Atlé­tikai Club jubiláris atléta bálját saját helyiségeiben, ekkor folyt le a magántisztviselők álarcosbálja a Newyorkban és ekkor rendezte meg a Caritatea jó­tékony egyesület Kolozsvár románságát felvonultató mulatságát a Katonai Körben. Leglázasabban mindenki az atléta bálra készü­lődött. A társadalmi eseménynek számitó mulatsá­got a KAC, ötvenéves jubileumára való tekintettel a legnagyobb gonddal rendezte meg. Már a belépés­nél is meglátszott, hogy nem mindennapi eseménybe érkezünk. Stilusos viseletű aranybotos portás mu­tatta az utat a sűrűn érkező autóknak a gyönyörűen feldíszített feljáró felé. Drapériás falak között sző­nyeggel végigfuttatott lépcsőn keresztül jutott fel a közönség a klub fényesen kivilágított helyiségeibe. A közönség alatt, Kolozsvár magyar társadalmának legelsőit, a legszebb lányokat és asszonyokat kell ér­teni. A bálról csak annyit állapíthatunk meg: Ko­lozsvár 1930-as farsangjának legelegánsabb mulat­sága. A megjelentek közül kiragadunk néhány nevet, asszonyokat, lányokat. íme a névsor: Andrásovszki Magda, Anka Pálné, Andrási Mik- lósné, Andrási Mária, Bindácz Jánosné, dr. Bernát Oszkárné, Bernát Sva, Betegh Bébi, Bodnár Béláné, báró Bánffy Öli, Bartunek Gyuláné, Bartunek Titi, Balázs K. Józsefné, özv. Baloghné, Balogh Mária, Csorna Endréné, Csorna Iluci, dr. Czeglédy Miklósné, Czeglédy Erzsi, Dersényi Magda, Diviátzky Dezsöné, Dán Juci, Esztegárné, Erszéni Mária, Franyó Pálné, Fehér Pipi, Fülöp Aranka, Ferenczi Klári, Gaál Ilona, Guráth Béláné, Guráth Iluci, Goldberger Emilné, özvegy dr. Genersich Gusztávné, Genersich Ilus, Cap. Georgescuné, Gaál Elemérné, dr. Ghile- zánné, Húsz Ödönné, Húsz Pipi, Heiszmann Teri, dr. Hankó Jánosné, Horovitz Vica, Herczeg Margit, Isz- lai Márie, Ihász Aladárné, Knizsek Margit, Kálmán Katinka, Király Manci, Kovásznál Olga, Kun Jó­zsefné, Kovács Béláné, Karácsonyi Ili, Lörlnczl Mó~ zesné és leánya, Lebrner Zsazsa, Lántzky Lászlóné, Lántzky Magda, Lázár Irén, Moll Elemérné, Mendl Sva, Mátrai Gézáné, Mátrai Aranka, Müller Elza, Molnár Istvánná, Nemes Gyuláné, Nagy Miklósné, Nagy Marianne, Nemes Mária, Ormos Mária, Osváth Klári, Por Mária, Pálffy Lászlóné, Patai Andrásné, Patai Tuti, Cap. Pop Marianne, Perényi Aladárné, Pálffy OH, ifj. Reiter Józsefné, Róna Arnoldné, Róna Margit, Renner Emilné, Szentkirályi Kiss Jenöné, dr. Szabó Miklósné, Szász Ilona, dr. Szabó Erzsébet, Se- lényi Mihályné, Soós Jánosné, dr. Sulyok Istvánná, Székely Emma, Szentgyörgyi Lászlóné, Simon Klári, Szász Róbertné, Szongoth Manci, Székely Ibolya, Szegedi Zsoltné, Simon Margit, dr. Szilágyi Györgyné, dr. Tusa Gáborné, Tar Ilona, gróf Teleki Zina, Miss Transilvania, Veress Jenöné, Vass Piri, Viola Kor- nélné, báró Wesselényi Istvánná, Warga Andrásné, dr. Várady Kálmánná, Zeyk Heléna. A bál a késő reggeli órákban fejeződött be. Oroszországban megkezdték a mezőgazdaság szocializálását (Páris, február 3.) A moszkvai Tass távirati iroda közlése szerint a szovjetkormány több kerületben megkezdte a mezőgazdaság szociális új­jászervezését. Ezekben a kerületekben tilos a va­gyonos parasztoknak, a kulákoknak mezőgazdasági bérmunkások alkalmazása. A szovjethatóságok uta­sítást kaptak, hogy a rendelet megszegőivel szem­ben a legerélyesebben járjanak el. Birtokaikat a kollektiv farmok javára elkobozhatják és ki is uta­síthatják őket ezekből a kerületekből. UBIÍXq JLLATS/ERGVAR ^ " ‘ -- -j, ymjmgL QL Jinorn parkőrnek Ámnafáíófbéjiuft PÚDERÉT ó KÖLNIVIZET

Next

/
Thumbnails
Contents