Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-27 / 46. szám
XIII. ÉVF. 46. SZÁM. 3 BziOsaE-CTgfaafe —»—-—■———'———————— Hochberg gróf bécsi nyilatkozatára a bukaresti sajtó megírja az eljegyzés felbontásának részleteit íBukarest, február 25.) A bukaresti lapok újból különböző értesüléseket közölnek Ileana hercegnő eljegyzésével kapcsolatban. A L. Intransigeant párisi lap a Daily Telegraf bukaresti tudósítójának értesülését közli, amely szerint Ileana hercegnő Hochberg gróffal történt eljegyzése a jelen pillanatban felbontottnak tekinthető. Az erről szóló hivatalos kommüniké kiadását a hét végére várják. A lap tudósitója biztos forrásból kapta a hirt, hogy a mult hét szerdáján Mária királynénak tudomására hozták azokat a vádakat, amelyeket Németországban Hochberg gróffal szemben hangoztatnak. A királyné a lap szerint azon a véleményen volt, ■hogy egyetlen megoldás, az eljegyzés felbontása. 'Mária királyné és Ileana hercegnő ezután Alexandriába utaztak. Az a tény — irja a lap, — hogy ’Hochberg gróf teljes némaságot őrzött meg, bizonyltja, hogy nincs kifogása az eljegyzés fölbontása ellen. Jelenleg a figyelem azok felé az események felé fordul, amelyek a gróf elleni támadásokat kezdeményezték. Az egész ügy kiinduló pontja egy titokzatos kurír Berlinből Bukarestbe való érkezése volt. A kurír jelentkezett Mária királynénál és átadta egy német vidéki kommunista lap, amelynek ugyancsak „Rote Fahne” a cime, több példányát. Ez a lap közölte a Hochberg gróf ellen irt cikket s azt a lap szerint német szélsőséges nacionalisták adták közre, mivel baragusznak Hochberg gróf édesatyjára, Pless hercegre, «ki szerintük sziléziai birtokai megmentéséért a lengyelekkel barátkozik. Ezzel szemben tény az, hogy Hochberg gróf testvére elnöke annak a népszövetségi szekciónak, amely a lengyelországi német kisebbség védelmére alakult 'Sziléziában és így a titokzatos kurírról szóló hirt mindenesetre tartózkodással kell fogadni. A Lupta az üggyel foglalkozva azt irja, hogy a román sajtót Hochberg grófnak a külföldi lapokban megjelent intervjui kényszerítik arra, hogy kilépjen hallgatásából és foglalkozzék a kérdéssel. Az Adeverul a Neu Freie Pressében megjelent Hochberg gróftól származó intervjura hivatkozik. Az intervjuban Hochberg gróf kijelenti, hogy az eljegyzés felbontásáról szóló hirek légből kapottak, amire viszont az Adeverul azt válaszolja, hogy a jelen pillanatokban biztos értesülései szerint az eljegyzés fölbontottnak tekinthető. „Fekete kéz“ a Jókai-utcában és velencei betörö-irükk a ^alom- utcában (Kolozsvár, február 25.) Kolozsvár forgalmának megnövekedésével ugylátsziik a bűnözők statisztikája is aránylagosan emelkedik. Minden napnak meg van a maga nem is egészen szimpla rendőri eseménye. A régi jó idők „fekete keze“ is feltámadt ma reggel. A Kristály gőzimosó Jókai-utcai fióküzletének redőnye alatt 'ma reggel egy kis cédulát találtak az alkalmazottak, amikor üzletnyitásra jelentek meg a boltnál. A cédulácskán ez állott: Ma éjjel magához jövök!!t A lilatintával irt fenyegetés és főleg a felkiáltójelek nagy száma, alaposan ráijesztett az üzlet alkalmazottaira, akiknek félelmét még az is fokozta, bőgj' a kézírás mellett egy primitív vonalakkal felrajzolt kezet és egy nyilat is felfedeztek. A rémület annyiban érthető, mert nehány hónappal ezelőtt fényes nappal hatoltak be a bolthelyiségbe, feltörték a kasszát és tartalmát elrabolták. Az üzlettulajdonos feljelentést tett a rendőrségen, de sok reménye nem lehet, hogy a Jókai-utcai „fekete kéz’ a primitiv kézírás alapján kézrekeriilhet. Amíg azonban a Jókai-utcában csak fenyegetőzik a rejtélyes ismeretlen, addig a Malom uccában már ko ■molyán akoióba is lépett. Az éjszaka ugyanis vakmerő módon betörtek a Malom-utca 8. szám alatti ház pincéjében elhelyezett Liebermann-féle füszerőrlő malomba. A velencei metódussal dolgozó betörő vagy betörők átkeltek a Szamoson, létrákon másztak fel az ablakig és azon keresztül behatoltak a pincébe. Mindenekelőtt a kasszát fúrták meg, ahol azonban csak kevés készpénzt találtak. Utána a malomban felraktározott áruknak estek, amelyeknek egy részét szétszórták, másrészét pedig elszállították. A malomtulajdonos feljelentésére a rendőrség megindította a nyomozást. Megbukott az uj francia kormány (PARIS, február 25.) Tegnap mutatkozott be a Chautemps-konnánya és ismertette a programúját, amelyhez izgatott hangulatban a délután folyamán az egyes pártok képviselői szólották hozzá. Este szavazásra került a sor a kormánynyilatkozat felett és az nagy meglepetést hozott. Lapunk zártakor érkezett jelentés szerint a kamara 282 szóval 271 ellenében bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. Chautemps még ma benyújtja a lemondását. A francia fővárosban nagy izgalommal várják a fejleményeket. A tegnapi ülés lefolyásáról az alábbiakban számolunk be. (Paris, február 25.) Zsúfolt padsorok előtt és óriási érdeklődés mellett ismertette a kamarában Chautemps, a szenátusban Steeg szenátor, helyettes miniszterelnök a kormánynyilatkozat szövegét. A kormánynyilatkozat bejelenti, hogy a kormány a köztársasági többségre támaszkodva a nemzeti érdekek biztosítása mellett az országot a demokratikus haladás utján akarja előrevinni. A kormány a megértés és a türelem politikáját akarja követni. A gazdasági válság enyhítése érdekében a kormány az adóterhek csökkentését határozta el s emellett igyekezni fog arra, hogy a jogos igények, igy a volt f> :it harcosok nyugdíjigényei kielégítést nyerjenek. Külpolitikában arra törekszik, hogy a nemzeti védelem elhanyagolása nélkül tettekkel bizonyítsa a világbéke biztosítására irányuló komoly hajlandóságát és az. eddigi népszövetségi politika keretében segítse megoldáshoz juttatni n világpolitikai problémákat A törvényhozás bizalmi szavazata birtokában a kormány már a holnapi napon kiküldi Londonba a francia tengerészeti delegációt, hogy a konferneia tárgyalásai folytathatók legyenek. A kormány Londonban is arra fog törekedni, hogy Franciaország és gyarmatai biztonságának veszélyeztetése nélkül olyan megoldáshoz segíthesse a londoni konferenciát, amely a londoni tengeri leszerelési értekezletet az általános leszerelési konferencia előfutár- jává teheti. A délután folyamán az egyes pártok szónokai szólanak hozzá «"kormánynyilatkozathoz. A középpártok a párt fegyelem kérdésévé tették a Chautemps- kormány elleni szavazásban való részvételt. A pro- gvamm feletti vitában várják Tardieu felszólalását is. fl Barbu űonescunak megítélt tízmilliót Romániától követeli az angol világlap, mert birtokában van a liberálisok garancia levele fLondon. február 25.) Ismeretes, hogy a londoni törvényszék Barbu Jonescunak az livening Post című nagy angol napilap ellen indított nagy rágalmazási pőrében Barbu Jonescunak adott igazat és a lapot 12.000 font sterling megfizetésére kötelezte. Bukaresti lapértesülések szerint, az Evening Post a londoni román követség utján követelni fogja, hogy a hatalmas összeget, amely mintegy tízmillió lejt tesz ki. a román állam térítse meg. mivel a lap az információkat Romániából kapta, az előző kormány politikusaitól. Az egyik bukaresti lap arról is tud, hogy ebben az irányban az angol lapnak garancialevél is van birtokában. A Facla legutóbbi számában azt irja, hogy az ügyben már meg is kezdődtek a megbeszélések. A jelenlegi kormány természetesen meg fogja tagadni a 12.000 font sterling megfizetését s igy valószinüleg az Evening Post port indít Románia, illetőleg a londoni követség ellen. 4 —'"a“ra v'~***j^'*',**^r^m**, — ~~ —*— — Â kormány aggodalommal nézi, hogy az orosz hajók befutottak a Dardanellákba Románia számára két ut lehetséges: elzáratni a Dardaneüákat vagy Slottabázisi kiépíteni a Feketetengeri kikötőben (Kolozsvár, február 25.) A mult hó folyamán Romániát nemzetközi vonatkozásokban közvetlenül érdeklő esemény ment végbe, melyre csodálatosképen nemcsak az erdélyi magyar sajtó reflektált alig, hanem a bukaresti lapok sem nagyon Írtak róla. Az történt ugyanis, hogy Oroszország balti tengeri haderejének két egysége, egy csatahajó és egy páncélos cirkáló befutottak a Fekete-tengerre. Százados történelmi folyamat jutott ezzel az eseménnyel nagy jelentőségű fordulathoz. 1805 óta a Dardanellák zárva voltak hadihajók s ezzel az orosz világhatalmi törekvések számára. 1856-ban Angliának sikerült Oroszországot reá- kényszeritenic arra, hogy a Fekete tengeren flottatartásról egyáltalán lemondjon. Mindazonáltal Oroszország azért solia le nem mondott a Dardanellák megszerzésének álmáról. Ez volt egyike a legfőbb tényezőknek, mely Oroszországot a világháborúba vitte s amellyel szövetségesei kitartásra buzdították. Holott nyilvánvaló, hogy Anglia a balul sikerült galipo!ii-i vállalkozásra nem azért pazarolt annyi vért és pénzt, hogy Konstantinápolj't aztán minden további nélkül átengedje Oroszországnak. Amiért száz év alatt annyi vér és szó folyt, most szinte észrevétlenül megtörtént. A szóbanfor- gó két hadihajó európai körúton volt, az Aegei-ten- geren egyszerre felfedezték, hogy sürgős javításra szorulnak. a legközelebbi orosz kikötő pedig nem volt más, mint — Sebasztopol. Törökország az Agence Anatole hivatalos kommünikéjének tanúsága szerint teljesen az orosz állásponton van ebben a kérdésben: eszerint a tengerszorosok ügye orosz-török ügy, melyhez a többi Európának semmi köze nincsen. Ez a fordulat elsősorban Romániát érdekli, még pedig igen közvetlenül és érzékenyen. Ezzel a két csatahajóval ugyanis az orosz flotta a Fekete-tengeren döntő fölénybe került a Román tengeri haderővel szem- ben. Természetes, hogy ezzel & helyzettel szemben nem maradhatott tétlen sem Románia, sem az oroszok által közvetlenül fenyegetett többi szomszédos állam sem. Ezeknek az államoknak a sajtójából értesülünk most arról, hogy Mironescu legutóbbi európai körútja elsősorban eszel az orosz hatalmi gyarapodással volt összefüggésben, illetve az ellenakciót szervezte. Az ellenakció már közvetlenül a két orosz hajó megérkezésekor kezdődött, amikor a román követségek az összes kormányoktól kikérték ezt a tényt illető álláspontjukat. A továbbiakban pedig — az emlitett híradások szerint — Románia akciója két irányú. Először is vissza akar térni a háború előtti állapotra, amikor a Dardanellák orosz csatahajók számára effektiv zárva voltak. Ennek a keresztülviteléhez azonban kétséget kizáróan hosszasabban előkészített, széleskörű diplomáciai akcióra van szükség. A másik cél a román tengeri haderő sürgős és erőteljes fejlesztése a megbomlott egyensúly mielőbbi helyreállítása érdekében. Szó van arról is, hogy valamelyik Fekete-tengeri román kikötőt hamarosan flottabázissá építsék ki. Természetesen az ebben érdekelt nagyhatalmak segítségével. Ezekben a törekvésekben Lengyelország a legélénkebben támogatja Romániát.
