Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-27 / 46. szám

U2Z&V i» Ci SZÁGOS MAGYARPÁR TI SuAP Szerkesztőség és kiadoiiivatal : Piata Unirii ;Főtér). 4. Telefon: 5-os, 6-SW «■ 3-61. X11L évfolyam 46-ik szám előfizetés belföldön : 1 trr* 1200 lej, félévre 6C0 lej, negyed évre 300 lej, egy hora 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 , Eddig tűrtünk (sz.) A Magyar Párt kolozsvári tagozata megejtette jelöléseit, összeállította azoknak a listáját, akik a városházán képviselni fogják Kolozsvár magyarságát. Hogy a választó pol­gárok hűen és becsületesen teljesíteni fogják kötelességüket, abban egy pillanatban sem ké­telkedünk. Hiszen ez a választás nemcsak az ál­lampolgári kötelességteljesités aktusa, hanem döntés saját sorsunkról, valamennyiünk egzisz­tenciájáról. A kérdés az: türhetjük-e tovább, hogy ennek a nagy magyar városnak székhazá­ból továbbra is száműzött legyen a magyar szó, a város vezetésében szóhoz se juthasson az ős­polgárság, rólunk, nélkülünk döntsenek indif- ferens emberek hatalmi szóval, ultimátumokkal és a városházi bürókban ellenségekként kezel­jék azt a törzslakosságot, amely ma is, megfo­gyatkozottam megritkult soraival is legalább hetven százalékát tesii ki az össznépességnek. Mert eddig túrtuk. Nincs talán egyetlen városa sem az országnak, amelynek külső mázát olyan sikeresen átfestették volna tiz esztendő alatt, mint Kolozsvárét. Ennek a városnak vezető ma­gyar tisztviselője egyetlen egy sincsen. A kis- nivatalnokok között akadnak ugyan elvétye ma­gyarok is. akik éhbérért húzzák a robotmunka igáját, de amikor ötletszerűen leépítési tervek kerülnek felszínre, akkor mindig mi, magyarok kerülünk B-listára. Pedig Kolozsvár városi adminisztrációja az elmúlt évtized alatt ezer fejű hidrává nőtt meg. Tiz év óta itt egyéb sem történt, mint a leromlott, szegény város polgárainak zsebéből kisajtolt adófillérekből egyre jobban feldagasz­tották a tisztviselői kar létszámát. Azon a cí­men. hogy Kolozsvárt románná kell tenni és a különböző kormányok korteseit el kell helyezni, csapatostól vonultak be a városházára és a vá­rosi üzemekbe az uj tisztviselők. Mivel pedig a kortesek nem magyarok voltak, egyre kisebb lett a magyar tisztviselők arányszáma a város­házán. Szeretnénk statisztikát látni arról, hány százaléka magyar a városi tisztviselőknek, de arról statisztika sem kell. hány százalékot tesz­nek ki a magyarok a vezető tisztviselők létszá­mában? Arra már nem is merünk kiváncsiak lenni, hogy a városi üzemeknél és munkaalkal­maknál hány százaléknyi magyar iparos talált elhelyezést és kapott megbízást? Ä2 üj törvény alapján összeülő első kom- munitás. ha nem is érvényesül benne a magyar­ság számaránya szerint, de némi reményt nyújt arra. hogy Kolozsvár magyarsága a jövőben nemcsak betekinthet a városi igazgatás szöve­vényeibe. hanem szava is lesz afölött, hogyan fogadják az egyes reszortokban az ügyes-bajos magyar embert és kik fogják ellátni az admi­nisztrációs szolgálatot. Arról egvelőre le kellett mondanunk, hogy ez a nagy többségben ma­gyar város magyar polgármestert választhas­son. Ott lesz azonban a magyar helyettes-pol­gármester. akinek feltétlenül elsőnek kell len­tre a többi helyettespolgármester között és ott lesznek a többi városi tanácsosok, akik számba- *éve a tanácsban levő többi kisebbségi repre- rentánso.kat, elsősorban a magyar munkásokat, döntően szólhatnak bele az ügyek intézésébe. Nagy munka vár reájuk. Nemcsak le kell épi- 'eniök az abnormálisra duzzasztott tisztviselői kart addig a mértékig, amelyet ez a szegény város polgárai kiuzsorázása nélkül elbirnak. ha kell. hatalmi szóval is teret kell nyitniok a magyar intellektuális osztálynak a városházán. Hol van az megírva, hogy a kolozsvári városi adminisztrációban csak a román származás le­het a kvalifikáció, nem pedig a tudás, képes­Cír^Kolozsvár, 1930. február 27 Csütörtök ség és a tisztviselői hozzáférhetetlenség. Már pedig büszkén jelenthetjük ki, hogy ezen a té­rén a magyar tisztviselő példakép lehet. Igen. erről kell döntenie most a magyar választóknak. A magyarság ezentúl otthon akar lenni a városházán, nem pedig idegen, aki he­ELŰFIZETES MAGTARORSZAGOÄ 1 évre 56 pengő, félévre 29 peag& negyedévre 15 pengő. lyét sem találja ott. Erre gondoljanak azok a szakadárok is, akiket pillanatnyi előnyök elté­ríthettek az egyenes magyar útról, de gondol­kodásukból, magyar érzésükből talán mégsem forgathatták ki őket. A választás számonkérés lesz az ő számukra is. A közoktatásügyi miniszter betiltotta egy a magyarságot becs­mérlő tankönyv használatát (Bukarest, február 25.) Emlékezetes, hogy Laár Ferenc magyarpárti képviselő, a parlament egyik régebbi ülésén meginterpellálta a közoktatás- ügyi minisztert s ez alkalommal részleteket olva­sott fel egy tankönyvből, olyan részleteket, amelyek mélyon sértőét a magyarságra nézve. Az interpellá­ció következtében Costachescu közoktatásügyi mi­niszter a könyvet kivonatta a forgalomból, amire viszont az Universul Ír" a tó'obi száma heves táma­dásban részesítette. Az Adeverul keddi számában válaszol az Universulnak. Nem csodálkozik azon, hogy ez a lap-ilyen támadást közöl, mivel az egész szellemének megfelel. Megjegyzi azonban, hogy Al­bert Thomas, a Népszövetség munkaügyi hivatalá­nak igazgatója legutóbbi látogatásának alkalmával az Universul azzal dicsekedett, hogy eszmei testvé­re Albert T hóm ásnák és hogy elvei ogy hasonlíta­nak a Népszövetség elveihez, mint két vizcsepp egy­máshoz. Kiváncsiak vagyunk megtudni, Írja az A de­verul, hogy vájjon Albert Thomas is támadná-« Costachescu minisztert egy olyan könyv bevoná­sáért, amelyben egy másik nép ellen uszító kitéte­lek vannak. Cbstachescu csak a Népszövetségnek azt a tanácsát alkalmazta, hogy az iskolai tankönyvek­ből eltávolitandó minden, ami a népek közti egyet­értést megzavarhatná. H mepyei és feéjji »álaszlioMl tartott teisnii a tarüun Mirii iasíitir Az agyonveri kormánypárti községi bírót a liberális lelkész vonakodott eltemetni — Anemzei parasztpárt a megyei választáson 78, a községi választáson 86 százalékos többséget kapott (Bukarest, február 25.) A kamara keddi ülésén , napirend előtt Mirto belügyi államtitkár tartott be- | számolót a megyei Ó3 a községi választásokról. El­mondotta, hogy egy nemzeti parasztpárti községi bírót a libe­rális választók agyonvertek és a szomszédos község papja, aki ugyancsak liberális, nem volt hajlandó eltemetni. A többi a választások alatt történt erőszakosságok, gyilkosságok kezdeményezői is a legtöbb esetben libe­rális agitátorok voltak A Liberálisok nagy győzelmet kovácsolnak abból, hogy Maniu szülőfalujában a liberális lista győzött. Ebben a faluban mindössze százötvenkilenc választó van, ezek között nem volt ne­héz többséget szerezni. Statisztikát olvas fel, amely­ből kitűnik, hogy a nemzeti parasztpárt a megyei választáso­kon hetvennyolc százalék, a községi választá­sokon nyolcvanhat százalékos többséget kapott. A liberálisok most a választások után is agitálnak és idegesítik a közvéleményt. Az első vármegyei ta­nács megalakulásakor az ottani liberális tagok kije­lentették, hogy a tanács munkálataiban nem vesznek részt. Ennek az elhatározásnak célja nem igen lát­ható, de hiszen a liberális párt történetében már eddig is nagyon sok homályos pont van. Az a fenyegetésük, hogy kormányra jövetelük esetén a mostani közigaz­gatási törvényt nem fogják respektálni, csak szóbe­széd, mivel hallgatólagosan ők is elismerik, hogy ez a törvény milyen nagy hasznára lesz az országnak és ennek eredményei fogják őket kényszeríteni a tör­vény alkalmazására. A liberális tiltakozásokra azt válaszolja, hogy a kutya ugat és a karaván halad. Mirto fejtegetéseihez Lupu dr. szól hozzá. Ei­ismen, hogy a választások az eddigiekhez viszonyítva valóban szabadak voltak. A kormány azonban nem helyezhet nagy súlyt a felsorakoztatott adatokra, mi­vel azért ez a választás sem nélkülözte a választási trükköket és igy az eredmény nem pontos képe a köz­hangulatnak. Egyébként a kormány nem régen még azt hangoztatta, hogy a választásokat nem tekinti po­litikai jellegiieknek és most mégis ilyen színezetet ad neki. Figyelmezteti a kormányt arra, hogy figyeljen az ország igazi hangulatára és ne bízza el magát a választási eredmények miatt. Napirenden a hadsereg uj átszervezéséről szóló törvényjavaslatot méltatta Popescu előadó. A szenátusban Dincescu Bolintin a földmivelés- ügyi minisztert interpellálta meg a bukaresti dia­dalív ügyében. Kérte, hogy az építményt vagy fejez­zék be, vagy rombolják le, mivel Így a jelen állapo­tában nem válik a főváros dicsőségére. Mihalache földmivelésügyl. miniszter válaszolt az interpellációra. A diadalív ügye különösképen va­lóban az ö hatáskörébe tartozik, de javítása olyan súlyos milliókba kerülne, ami a minisztériumnak nem áll rendelkezésére. Legjobb volna, ha az ügyet a fővároshoz utalnák át. Ezután Raducanu miniszter beterjesztette a nép- számlálásról szóló törvényjavaslatot. Kormánybiztost neveztek ki a Zsilvölgyébe Bukarestből jelentik: A kormány régi tervéhez képest, a Zsilvölgyébe kormánybiztost nevezett ki. A Zsilvö;gy kormánybiztosa Liviu Tzigareanu, Volt temesjnegyei prefektus. Mai számunk 12 oldal Mt

Next

/
Thumbnails
Contents