Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-03 / 26. szám
XIII. ÉVF. 26. SZÁM. ii ii.—piiimnHí nrnii'n I»' »»rt jraaaenm^/ö, Nyolc üveg pálinka és nyolc fekete kenyér. * < .ţfin (Bukarest, február 1.) Bukarestnek Obor nevű külvárosa az évek hosszú során át fogalom lett. Külön város ez, status in statu, a letört egzisztenciák és a professzionista bűnözők városa, hol este a gázlámpa sápadt fényénél titokzatos alakok suhannak tova némán, leszcgétt fejjel, mintha a februári szél hozta volna őket ide a furcsa megrokkant házak közé, melyeknek ablakain sötét szemekkel bámul ki a nyomor. Éjnek idején, mikor egy-egy eltévedt, aütó reflektora végigszánt e kietlen utcákon: mintha sírnának ezek az ablakok, öreg anyókák jutnak eszünkbe, kik a halál árnyékában összebújnak, szájuk összeszorul hangtalanul, csak szemeik sírnak néma vigasztalan fájdalommal. A szél kegyetlen marokkal cibálja az ócska pléhfedeleket. Valami túl világi muzsika ez, hideg és metsző, a halálba készülők indulója... • De vannak napok, amikor megváltoznak e temetői dekórumok. Láthatatlan diszlettologatók toppannak ide s az élet uj kerékvágásba zökken, az arcok levetik a megszokott lárvát és a szemekben úgy virágzik ki a jókedv, mint temető árkában a pipacs. Öntudatlan nagy kavarodás kapja el e lézengő árnyakat s a lefojtott keserűség eszeveszett duhajkodásban robban ki. Varázsló jár erre, hatalmas ur, kinek intésére nótára nyilnak a vértelen ajkak: Az Alkohol őfelsége... Szombat este van. Ott ülök a „Két vidám legényhez” címzett korcsma egyik gyalulatlan asztalánál. A sarokban züllött képű harmonikäs nyag- gatja ócska szerszámát. Keze öntudatlanul fut a billenytükön, szemei, buta balszemek, a semmiségbe bámulnak. Egy régi csárdás foszláhyáit váriálja. Magyarok járnak ide, ebbe a korcsmába. Ez a korcsma ugyanaz itt Bukarestben a magyar munkásoknak, mint Pesten az intellektüelleknek a New- York. A korcsma tömve van magyarokkal. Mellettem egy másik asztalnál nagy társaság ül, lehetnek vágy nyolcán. Mindenik előtt cujkás üveg, az üvegek mellett nyolc darab tizlejea fekete kenyér. Szivemet összeszoriija a kép. Érzem: meg kéne örökíteni ezt a jelenetet. Nyolc fáradt munkás, nyolc üveg pálinka és nyolc fekete kenyér... De ők vígak. Az egyik halat rendel sok hagymával. Ilyen öntudatos és ilyen hangsúllyal kiadott rendelést az Athénée Palace-ban láttam egyszer egy fabárótól, aki fekete ikrát kért. A fabáró aznap délelőtt ötmillió lejt nyert egy üzleten, a mi munkásunk zsebében bizoáyára csak ötszáz lej húzódott meg szerényen: egész heti keresménye. Látszik rajta, hogy egész héten erre a halra vágyott, mely büszkén nyújtózkodik el egy hagyma-Himalája tetején. Ez a hangulat zsibongott fülében hétfőn, kedden szerdán. Erre a pillanatra várt, mikor társaival összebújva megköszörüli torkát s hangjával belesimul az általános zűrzavarba, hogy „Kék nefelejcs, kék nefelejcs virágzik a tó partján ...” A cujkás üveg kétszer már kiürült. Hervadt táncosnő libben be, kezében esörgős, egyfenekü dobbal. Spanyol táncot lejt. Magyarjaink fejedelmi OLCSO Iiifársfe Déíamerikábaf! Értesítjük ügyfeleinket, hogy a mai naptól kezdve utasokat ipar 13.000 leiért szállítunk Délamerikábá Ne forduljon azonbaü senki ügynökhöz, vagy valamelyik fiókhoz, hanem a Norddeutscher Lloyd központjához, I. Grassiany Bukarest. Calea Griviţei 130. Bejárat Strada Polizu No. 2 — pózzal nézik. A nő tányéroz. Szomszédaim közül az egyik kettévágja kenyerét s az egyik felet beejti a dobba. — Minek a pénz ennek — mondja — régóta ismerem, a legelső korcsmában úgyis elissza. Részemről tiz lejjel honorálom a táncosnő kínos produkcióját. Az egyik magyar munkás könyökével meglöki szomszédját. — Ennek úgy látszik sok a kidobni való pénze. Válaszolok valamit nekik s igy beszédbe elegyedünk. Mondom, hogy újságíró vagyok. Fáradt szemeikben felcsillan valami. Mindeniknek van valami titkos bánata. Arcuk hol vig, hol bánatos. Hol énekelnek, hol a panasz ömlik ajkaikról. Az egyik, Horvát Gábor, ki autógarázsban dolgozik, elpanaszolja, hogy együtt lakik munkanélküli sógorával. Sógorának egyik gyereke skárlátban fekszik, de nincs pénze, hogy kórházba vitesse. Az ő gyerekei pedig egész nap az ágy körül játszadoznak. Kilencen laknak egy szobában. Nyomor, gond, betegség vonul fel a többieknek is szaggatott szavában. Egy pillanatra csend lesz, melyet egy asztalra csapódó ököl zaja szakit meg. Pálfalvi József géplakatos emeli fel fejét. — Nem lesz ez mindég igy. Ha nem sikerül ma, sikerülni fog holnap. Az én találmányomat is visz- szadobták, de addig fogok kínlódni, amig valaki csak elfogadja. Kérdem, hogy micsoda találmányról beszél. Társai elmesélik, hogy valami ördongős szerkezetet talált ki, egy automata munkás ellenőrzőt, melyet nagyobb üzemeknél pompásan lehet használni. Tíz ellenőr helyét pótolja. Pálfalvi először Kordnak ajánlotta fel találmányát, de visszautasították. Egy „amerikás” magyar szövegezte meg az ajánlatot. — Itt a válasz — vesz elő egy levelet Pálfalvi. A levélpapír tiszta oldalán rajta van a ceruzával irt magyar szöveg is. Az „amerikás magyar” fordította vissza. Ford helyett titkárja válaszolt. A géppel irt levélnek ez a szövege: Tisztelt uram, érdeklődéssel olvastuk ajánlatát, valóban elmés munka az, mellyel Ön bennünket felkeresett. Legnagyobb sajnálatunkra azonban használni nem tudjuk, ameny- nyiben üzeműnkben már rég óta be vannak vezetve az Ön készülékéhez hasonló ellenőrző automaták. Levelünkhöz mellékeljük a beküldött terveket is. Tisztelettel: H. Stimson. Pálfalvi zsebre gyűri a levelet. Pénz kell, uram pénz kell — mondja. Ha ma Amerikában vagyok, Fordnak örvendenie kellene, hogy szóba állok vele. De azért itt sem hagyom magamat. Szó szót hoz és kisül, hogy az asztaltársaság másik tagja, egy építő munkás, a cementnél tízszer erősebb építő anyagot kombinált össze. Valami szürkés porral telt parányi zsákot hord magával állandóan. A porhoz kis vizet kell cseppenteni és kész a kísérlet. Hiaba kereste fel azonban a nagy vállalkozókat, mindenütt kinevették. De hiszi, hogy egyszer sikerülni fog neki „bolondot” találnia, aki hajlandó lesz az üzlet finanszírozására. De addig viszont öttagú családja heti négyszáz lejből kénytelen megélni. És megél, mert a remény tartja bennük a lelket. Holnapra minden megváltozik — mondogatják bizonyára magúkban. De jaj annak, akinek még reménye sincs, aki kilátástalanul, állati megadással járja a taposó malmot... Gábor Áron elkallódott unokái ezek. A magyar tehetség és életrevalóság szürke, testben és lélekben megtört apostolai, akiket nyomor, mint árva katángokat szakított ki a szülőföldből és szórt szét a világ négy sarka felé. Még csak a következő esetet mondjuk el: Élt az Óborban egy Kovács Dénes nevezetű magyar pléhesniester. Egyidőben szépen keresett, úgyhogy összekuporgatott pénzén ócska teherautót vett 3 azzal szállította ki kész munkáit. Később megcsappant a keresete s a család nyomorogni kezdett. Utóbb a házbért sem tudta megfizetni. A mult év őszén kilakoltatták. Családja az uccára került. Azaz helyesebben a teherautóba. A pléhes ugyanis, mint annak ide jén Noé, ugvIá I szik előre el volt készül-e erre a fordulatra s a teherautóra kis bódét épített, feleségét és két gyermekét pedig beköltöztette oda. Jelenleg a várbs hátálában tanyázik. Ha megunja egyik helyen, lovább hajt. A hatóságok pedig kénytelenek tűrni ezt a „különcséget”, mert nincs elie\e paragrafus. E ízigetelt e.ie; De egy kicsit szimbólum is... Kakassy Endre. Az Országos DalossíÖvelség közleményei Az Arany osgyéresl Kef. Egyházi Dalkör január 26-án tartotta meg műsoros táncmulatságát a Vasúti- vendéglőben, a következő programmal 1 Bevezető beszédet tartott: Barta Lajos lelkész, elnök. 2. Révfy: Dalíüzér. Előadta a dalárda. 3. Inczédy László: A nővér. Szavalta Péter Károly. 4. Török Rezső: Csöndes Juli. Vígjáték 1 felvonásban. Előadták: Böjthe Róza, Finész Piroska, Kótai Károly, Nagy Lajos, Böjthe László, Beák Ferenc, Keresztesi Antai 5. A zene mint tudomány és művészet. Szabad előadás. Tartotta Tárcza Bertalan főtitkár. 6. Zöld Károly: Népdalegyveleg, (őszi rózsa...) Előadta a Dalárda. 7. Mihály István: „Csirke". Bohózat 1 felvonásban. Előadták: Horinkás Péter, Gergely Idus és Német Erzsiké. 8. „Bajos Jeremiás". Monolog. Előadta: Gács Lajos. 9. Vaszary János A pótvizsga. Vígjáték 1 felvonásban. Előadták: Gálfy Dezső, Gács Sándor és Radó Jenő. 10. Sarudy Ottó. Dalegyvelég. Előadta a dalárda. Karnagy: Vizy Lajos. Műsor alatt Föve- nyessy Bertalan tanár vezetése mellett két autón megérkeztek a Nagyenyedi Iparos önképzőkör dalosai. akik kellemes meglepetést keltettek szép dalaikkal. A Magyarfenesl Dalkör január 19-én műsoros estélyt rendezett a következő programmal; 1. Dr. Bró- dy; Férfi-ének Előadta a dalkör. 2. Szavalt: Désy Magda tanítónő. 3. Monologot adott elő: Asztalos István. 4. Zord lakomnak ... Müdal. Előadta a dalkör. 5. Felolvasást tartott Gábor László. 6. Monologot adott elő: Valkai Mihály. 7. Lányi Ernő: Száraz földből... Előadta a dalkör. 8. „Krumpiikapálás". Vígjáték 1 felvonásban Előadták: Vincze István, László István csürbiró, László Kata, Vincze Péter. Kun Albert és Asztalos István. 9. Népdalegyvelegct énekelt a dalárda. 10. Bordal Előadta a dalárda. Karnagy: Kun Gy. István. Dalestély Petrílla-Deákbányán. A Petrilla-Deákbányai Római Kath. Népszövetségi Dalárda január 18-án rendezte évi rendes farsangi dalestélyét, mely szép sikert hozott. A dalestély műsora a következő: 1. HÜ3ch: Imnul national. Férfikar. 2. Dr. Horváth: Csendülj dalunk. Férfikar. 3. Jakab Ödön: Virág Józsi. Szavalta: Márta Manyi. 4. Csupkó L.: Ágnes. Népszínmű egy felvonásban, dalokkal. 5. Egressy: Beteg leány. Férfikar. 6. Suchy: Dr. Pácsett. Bohózat egy- felv. 7. Dalok. Énekelte: Régeni Gyula. 8. Tompa M. Egy házasság. Szavalta: Loy Klárika. 9. Csupkó L.: ; Jean! Jean Bohózat egyfelv. 10. Joanovits-Révfy: Népdalcgyveleg. Férfikar. 11. Ifj. Kicsid Géza: Jelige. Férfikar. A dalárda precízen, szépen előadott énekszámaival nagy fejlődésről tett tanúságot. A darabokat kitünően adták elő, kedvesek voltak a szavalatok is, Régeni Gyulának pedig többször kellett elénekelnie dalait, melyeket ifj. Kicsid Géza elnök- karnagy kisért cigány zenekarral. Műsor után reggelig szikrázó jókedvben tartott a. tánc. Az estély tiszta jövedelme a dalárda zászlóalapját gazdagította. Karnagy: Ifj. Kicsid Géza, ki fáradságot nem kímélve lelkes odaadással és szeretettel vezeti a dalárdát. Ä „Cecília“ dalkör műsoros estje Dicsőszentmár- tonban. Tudósítónk jelenti: Az ottani „Cecília" dalkör gróf Béldy Gergely elnök, dr. Miklós Géza föin,- tézö és Simon László karnagy vezetése mellett folyó év február hó 2-án este 9 órai kezdettel a „Carpati“ szálló nagytermében tánccal egybekötött műsoros estélyt rendez, mely alkalommal színre kerül Zilahy Lajos „Házasságszédelgö“ és Noti Károly „Majd a Jegenye" cimü egyfelvonásos darabja. Az estélyen K. Bedö Emma marosvásárhelyi énekmüvésznö is szerepelni fog. Az estély iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. A Baróti Dalárda jelige pályázatának eredménye. Beérkezett 17 pályázó levele 27 pályaművel. A kiküldött bírálóbizottság első díjjal tüntette ki „Elhagyatva" jeligés müvet: „Népek tengerében Tengernyi veszélyben, Ezer éve őrzi, Ezred éve zengi: Szent dalát a székely.“ Második dijjas: „Ma csak dalban él a nyelv, S nyelvében a nemzet!“ Az I. helyre elfogadott zeneszerzőnek Valovics István elnök és Incze Béni ügyv. elnök 500 lejt. a II. helyre elfogadott jelige szerzőjének a dalárda pénztára 200 lejt utalt ki. BÚTORT Jó ra?n»sés|fees% módén kíviteSbew, íis4ás!2/es árföasi Székely Réti Elulorsjjâriitt.' nâlTârgu-Mureten vásár.: aut. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — márkás zonaorúk nagy választékban
