Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-24 / 44. szám

XIII. ÉVF. 44. SZÁM. Ksx&rsUrtâe* Í7 Európavétel állomásváiasztóva!! Nem kell már keresni, Csak beállítani Magas antenna nélkül A legrégibb tapasztalat ■ a legmodernebb szerkezet •mniiKiHiMitnniiuiiiiiitsMiuuNunniiiiiiiiiiiiEitiiiiiinuiciiiiiiuuiiiciiiitniiiiiiiitiitnitiiiinHniiiiuunHniiiiiiuauMiuuHiniiMuiiiiiusnnininiiuiiiiiiiiHi'crfiiiiiuiiiicjiiuiiiMiHUiiitiinuiiniiMitMiuiniiHniHiuciiiiuMiniiuiiiiinniHcstiiiiiiiiiiiEiiniiiiiiiiiciiiiiinniiiciiiMiiiiisiiEiMitiiiiiiiiuiiiHtniinaiiHiiiiuia Visszatért a blúz aranykora Rejtély, örök rejtély marad, milyen okból térnek vissza egyes divatdolgok, amelyekről azt gondoltuk, soha viszont nem látjuk, annyira meguntuk és el- hordtuk. Aztán, egyszerre váratlanul megjelennek s a hölgyek örömmel konstatálják: már régen nem állt olyan jól valami, mint éppen ez a levitézlett, elfelej­tett holmi. Ilyen vátozatlos karrierje volt az utóbbi eszten­dőkben a blúznak. Tudjuk, hogy valaha nem hiányoz­hatott a hölgyek ruhatárából- nem is egyre, de több­re volt szüksége ebből a ruhadarabból a divatos dá­mának. Akkor még ismeretlen fogalom volt a kom­pié. a kosztüm játszotta ősztől tavaszig a főszerepet. Jó öltözködő nő nem vizitelt hosszú köpenyben, szín­házba, vacsorázni ugyancsak kosztümben ment el. A kosztümnek pedig nélkülözhetetlen kiegészítője volt a blúz. A blúznak tehát régi időben fontos sze­repe volt. délelőtt, délután, sőt este is azt viselték. De a divat örökké változik és rendesen ott tarto­gat számunkra meglepetést, ahol legkevésbé várjuk, így történt, hogy elkövetkezett az idő, amikor a di­vat megfellebbezhetetlen parancsára el kellett bú­csúznunk kedvencünktől: a blúztól, amely reggeltől estéiig oly készségesen szolgált bennünket hosszú esz­tendőkön át. A divatot irányitó felsőbb hatalmak ki­hirdették a verdiktet: elegáns nő utcán kompiét vi­sel, látogatáskor, színházban, vacsorán selyemruhát. A blúz tehát néhány esztendeje csendesen jobb­létre szenderült. A bluzos kosztümök helyét elfoglalta a két-há- romrészes kompié, a szoknyához pedig jumpert vi­seltek. Valljuk be, érthetetlen volt, hogy a kosztümöt, ezt az éppoly sikkes, mint praktikus ruhadarabot oly kö­nyörtelenül száműzték a divatkirályok a hölgyek ru­határából. A kompié nem is tudta pótolni teljesen a kosztümöt, nagyon sok alkalomkor hasonlithatatla-r nul jobb szolgálatot tett volna a kosztüm. Rájött er­re maga a hölgyközönség is és egyre sűrűbben hang­zott fel a kívánság, hogy a kosztümöt támasszák fel újra és iktassák újra régi pozíciójába. A hölgyközönség kívánságának a divat irányitói igyekeztek tehát eleget tenni és igy történt, hogy ta-. valy a kosztümre jobb napok virradtak. Redfern, a hires párisi szabó egyre-másra kreálta a szebbnél- szebb kosztümöket, a többi cégek sem akartak lema­radni a versenyben s igy rövid idő alatt a kosztüm régi dicsőségében sütkérezett a tavaszi napsugárban. Patou, Poiret és a többi nagyok vállvetve hirdet­ték hogy a kosztüm sokkal kellemesebb, praktiku­sabb és fiatalosabb viselet mint a kompié és a ma uralkodó divattendencia legjobb erényeivel ékeskedik. Ezenkívül még egy mindennél előnyösebb sajátossága van: független az időtől, ha jó anyagból készül, bár­mikor fel lehet venni. A divat tehát tavaly határozottan a kosztüm je­gyében alakult ki. A divathölgy kosztümöt viselt, ta­vasszal szövetből, nyáron selyemből. Az ősz megerő­sítette a kosztüm uj pozícióját: olyan fess szövet­kosztümöket mutattak be a divatbemutatókon, ame­lyeknek a hölgyek nem tudtak ellenállni. A legújabb párisi divatjelentések szerint pedig a tavasz szintén a kosztüm jegyében születik meg. A kosztüm feltámadásával azonban még nem ér­kezett el a blúz ideje. Két évvel ezelőtt még a jumper járta. Ezt az erős ellenfelet kellett legyűrnie a blúz­nak. Nehezen ment, de az idén sikerült. Tudjuk, hogy ősszel olyan forradalmi újítások történtek a divatban, mint már régen nem. A szoknya meghosszabbodott, az övvonal pedig felcsúszott oda, ahová a természet rendelte: a derékba. Az öves szoknya azonban nem érvényesülhetett a jumperben, elérkezett tehát vég­re a blúz újjászületésének ideje. Ma már divatos nő ruhatárát ismét nem lehet elképzelni kosztüm és blúz, illetve blúzok nélkül. De a mostani bluzdivat mégis különbözik a régi­től: mert mig azelőtt délutáni és színházi blúzok is voltak, most kizárólag angol blúzokat látunk, ame­lyeket délelőttre, sporthoz és egyszerűbb alkalmakra használnak. A legtöbb blúz fehér színben készül, mert ez a legelegánsabb és a legcélszerűbb. Kényes ugyan, de a jó anyag könnyen tisztítható, mig a többi szín pár mosás után már kopott és fakó. Nagyon népszerűek az eredeti szinü nyersselyem blúzok. Anyaguk délelőttre batiszt, japán- vagy nyersse­lyem, díszesebb alkalomra crépe-satin, georgette vagy crépe de shine. A finomabb blúzokat azsurral vagy szegőzéssel díszítik. Ez utóbbit különösen változatosan alkalmaz­hatjuk és mindig szép decens dísze a ruhának. Mel­lényrésszel, gallérral, plisszével is diszitik a modern blúzt. Legjellegzetesebb dísze azonban a zeabó, amely­nek szintén sok Ízléses változata van. Ingblúzhoz élénkszinü nyakkendőt viselnek. Dr. Páter tanár Sklerose teája meghosszabbítja az életet (2—3 használat ígyó^ytelií érelmeszesedésen £!*$! gek majdnem mindegyikénél sikerrel alka'mazzák. Középkorúaknál a korai öregedést akadályozza meg. Aggastyánoknál — nemre való tekintet nél­kül - mager, vérnyomás, szívszorulás, asztma, fejszédtilés, tagok elernyodé e, iejnyo äs, egyes wf rederyek tu erős kl- dauadása, ér eszQitség és az előre haladott kor minden más kórtünetei esetében igen jó szol­feUatot Páter dr. Sklerose te^ja nregyeszékhelyeken drogériákban, gyógy­szertárákban azonnal kaphatók. Ahol nem la- álható, ott a gyógyszerész — kifejezett kí­vánságra — rövid idő alatt, eredeti csomagolásban szerzi be ezt a teát. A feltaláló képe és törvénye­sen védett aláírása minden egyes eredeti csoma­gon látható. Írásbeli rendelmönyek levelező­lapon a „Csillagához címzett lerakati gyógyszertár (Brassó— Braşov Hosszu-u 5.) címén is intézhetők. Nagybani lerakat: „STANDARD“ Drogéria Bucu­reşti I.

Next

/
Thumbnails
Contents