Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-24 / 44. szám
3 17//. EVF. 44. SZÁM. LzJtu■ I «MÉÉMÍ A nagyváradi tanács memoranduma az exisztenciákat tönkretevő adópolitika ellen (Nagyvárad, február 22.) Az adókivetések okozta izgalmak Nagyváradon még egyre tartanak és az egész városban ez a tóma a beszéd tárgya. Szombaton már a városi tanácshoz Is elhatottak a polgárság keservei, amennyiben a fuvarosok 27 tagú küldöttsége kereste fel Soós István helyettes polgármestert, akinek elpanaszolták, hogy az adókivetó'bizottságok túlságosan magas és egyenlőtlen adóalapot állapítottak meg számukra, s kétségbeesve kérték a városi tanács közbenjárását. Soós István dr. megnyugtatta a küldöttséget, hogy a tanács ügyüket magáévá teszi. A városi tanácí szombat délben ülést tartott Soós István dr. elnöklete alatt és ezen a helyettes polgármester a következő javaslatot terjesztette elő: — A közeli napokban megindult adókivetési munkálatok, amelyek az uj, 1929. évi december 25-én kiadott 288. számú Monitorul Oficialban megjelent, az egyenes adók módosításáról szóló törvény alapján folynak, általános felzúdulást és a legmesszebbmenő elkeseredést keltették a város lakosságában. A felzúdulás Cí az elkeseredés teljesen indokolt, «minthogy az uj kivetést egyrészt olyan közegek intézik, akik a helyi viszonyokkal nem ismerősek, a törvényeket nem alkalmazzák, vagy nem akarják alkalmazni, másrészt a polgárság közegeinek nem engednek betekintést a munkálatokba és a polgárság óhajait nem veszik figyelembe. Az uj törvény 76. szakasza a régit módosítva, az adókivetéseket uj alapokra fektette, amely véleményem szerint teljesen helytelen és a polgárság exisz- tenciájának tönkretételére alkalmas. Az illető szakasz az adókivető bizottságok régi formáját megszünteti és helyette az adókivetést első fokon a kincstári közegre bízza. A régi törvény szerint az adókivető bizottság az első fokon állott a kincstár képviselőjéből, mint elnökből, az adózók egy képviselőjéből és n községi, tanács egy tagjából. Most azonban az adókivetést egyedül a kincstári közeg végzi, aki mellett n kereskedelemi ügyekben, a kereskedelmi kamara delegáltja asszisztál, szavazati jog nélkül, más ügyekben pedig a törvény által elismert testületek egy delegáltja, ugyancsak szavazati jog nélkül. Ilyen körülmények közt nerpcsoda, ha a pénzügyi közeg, akinek már felülről előre utasítást adnak, hogy .milyen mértékben emelje az adókat, részben ezen indok alapján, részben pedig azért, mert érdemeket akar magának szerezni, olyan mér- ■jhjujii 11> anarrmaBn----t—naa-iirr.-rrrr—■Tja««rir nini Éppen Viktor in+ézi a nyugdíjügyeket — szólott közbe Iouescuné. — Azért szántam rá magam e nehéz lépésre, mert tudom, hogy ő intézi s az én jogos kérésem elintézéséhez éppen az ő jóakarátu megértésére van szükségem. Itt elgondolkozott az öreg egy pillanatra, keresgélt emlékei között. Aztán folytatta: — A nagy összeomlás minket i* önmagával rántott, mindenünk, egy hosszú élet verejtékes gyümölcse veszett bele. Ez a rongy maradt meg belőle, mi rajtam van... Egy rokon adott menedéket... a sok izgalom felmorzsolta erőmet, beteg lettem, két évig nyomtam az ágyat, heteken keresztül öntudatlan állapotban. Drága feleségemet — kit a sok virrasztás felőrölt — úgy temették el, hogy nem is tudtam róla... Én felkeltem. Nem volt senkim és semmim. Kezdjek koldulni? Az életösztön szivén ragadott. Követelni kezdtem 40 évi szolgálatom rokkant diját... Mindenütt igazoló irataimat kérték: semmi sem maradt belőle... Szereztem másokat, akkor azzal utasítottak el, hogy elhagytam állásomat — engedély nélkül — a forradalom alatt. Igazoltam eljárásomat a kényszerhelyzettel, betegségemmel: hiába! — Könyörögtem, követelőztem, káromkodtam és éheztem. Saját pénzemet keresem, amit én fizettem be 40 év alatt; jogom van hozzá, ha má- gyakorolja 'is felettem most a hatalmat. Én azokat neveltem, kik most ennek az államnak katonái, dolgozó polgárai. Ezzel a pénzzol, mely életem— az állam tartozik nekem. Hiába, hiába! Itt kikacagtak, ott durván elutasitottak, sehol se látták a halált mögöttem, osak azt, bogy magyar tanitó voltam ......És most itt vagyok az utolsó állomáson, de a sir szélén is, mert tovább nem bírom. Mintha hallatszott volna a kemény bordáknak zörgése, amint a szív kilökött vére hozzá ütődik; mintha még egyszer kifeszült volna a fonnyadó tüdő minden rekesze, hogy belesikoltsa kínos fájdalmát a halottak fülébe, mert az élők süketek lettek. Szemét lehunyta t kimerültén dőlt a szék támlájára. tékü adókat állapit meg, amelyek alkalmasak arra, hogy az adózó polgárok exisztenciáját alapjában megrendítse. Ilyen körülmények közt érthető, ha nemcsak egész Nagyváradon, hanem az egész Erdélyben feljajdul a polgárság és mindenféle utón igyekszik orvoslást szerezni az ilyen igazságtalanságok ellen. Véleményem szerint Nagyvárad város ideiglenes bizottsága kell az első legyen, amely felhívja a kormány figyelmét, hivatalosan is erre a tehetetlen ’ helyzetre és a törvényben biztosított jogánál fogva kéri, hogy ez a rendszer váltöztattassék meg. Javasolom tehát, hogy Nagyvárad városa forduljon feliratilag a pénzügyminiszterhez és kérje, hogy 1. az uj adótörvény 76. szakasza azonnal módosíttassák, egy a parlament elé terjesztendő egyszakaszos törvény utján, amely a régi bizottságot, minők régi hatáskörével visszaállítja. 2. Intézkedjék a konnány, hogy a helyi viszonyokkal ismeretlen tiszt(Bukarest, február 22.) A besszarábiai helyzet körül folyó vitában az Adeverul megszólaltatja Ste- rét, aki legelőször is hangoztatja azt, hogy véleménye szerint az összes román területek közül Bessz- arábia a leginkább román, hiszen ezen a területen nem választottak meg egyetlen kisebbségi képviselőt som. A besszarábiai bolsevizmust csak a hessz- arábiaiak diszkredi tálasáért hangoztatják. A fővárosban is voltak kommunista mozgalmak, de nevetséges volna ebből azt a következtetést levonni, hogy Bukarest kommunista. Bes3zarábiában nincs bolso- vizmus. Valóság az, hogy Besszarábiában mélységes elégedetlenség van azért a bánásmódért, amelyben ez a terület részesült és részesül Tizenkét év óta a kerületet gyarmatnak tekintették, ahova a máshonnan kimustrált tisztviselőket küldték. Besszará(Budapest, február 22.) Váratlanul meghalt Magyarország egyik leghíresebb cigányprímása, Radies Béla. Tegnapelőtt este még játszott a Pannóniában, tegnap délelőtt még együtt volt a banda, hogy kipróbálja az uj nótákat,^amikor egyszerre rosszul lett az öreg prímás és estére már meg is halt. Radios Bélát Erdélyben is ismerték. Erdélyben is megfordult, itt is volt atyafisága, noha a Radios cigányfamilia felföldi származású volt. Atyja Radios Vilmos, miskolci cigányprímás korában hivta magára a közfigyelmet. Radios Béla Budapesten bontakozott ki és ifjú korában sok népdalt szerzett, amelyek közül „Meg- ■ állok a kereszt utón", ma is igen népszerű. A híres magyarországi jogászbáloknak ő volt az állandó cigányprímása és minden évben az ő jogászcsárdásával nyitották meg a bált. A békeévekben egész Európát beutazta bandájával. A Riviérán, Parisban és Londonban esemény- számiba ment a Radics-banda megérkezése. 1896. év decemberében Erzsébet királyné a svábhegyi szállodában uzsonnázott és Radios Béla húzta a fülébe a királyné kedvenc nótáját: „Lehullott a rezgő nyárfa . . .* 1897-ben, amikor Vilmos császár Budapesten járt, az udvari ebéden Radics játszott magyar népdalokat. A budapesti udvari bálokon állandóan Radios és Berkes bandája játszott. 1902-ben Páriában a Figaro, az akkori legnagyobb i francia laß az előfizetői számára rendezett Radi»- | viselők haladéktalanul visszahivassamúr és azzal ismerősök neveztessenek ki. 3. Semmisítsék meg az össee« eddigi kivetéseket és teljesen uj eljárást indítson meg az uj bizottság az adókivetések helyes és igazságos megejtésére. Soós István dr. javaslatát a tanács tagjai általános megelégedéssel és tetszéssel fogadták és az minden vita nélkül egyhangúlag ment át, kibővítve Fried János dr.-nak azzal a kiegészítő javaslatával, hogy Nagyvárad hasonló állásfoglalásra kérje fel a többi városokat is. Szabó Károly tanácsos hangoztatta az adókulcs leszállításának szükségességét. Ezután a tanács elhatározta, hogy a memorandumot megküldi a pénzügyéi a belügyminiszternek. Nagyvárad város tanácsának ez a határozata bizonyára visszhangra fog találni az egész országban, mert ez az első hivatalos hatósági megmozdulás. A nagyváradi ideiglenes bizottság elnöke Lazar Aurel dr. Bukarestből szombaton érkezett vissza Nagyváradra és itt kijelentette, hogy a pénzügyminiszter távollétében az államtitkárnál többször interveniált a nagyváradi adókivetések enyhítése érdekében. Megnyugtató ígéreteket, kapott, ezekkel azonban nem elégedett meg és magát Maniu miniszterelnököt is megkereste az ügyben. A miniszterelnök rendkívüli érdeklődést mutatott és ígéretet tett, hogy azonnal érintkezésbe lép a pénzügyminisztériummal a kivetések enyhítése érdekében. bia most azt akarja, hogy az ottani érdekeket Ismerők adminisztrálják. Oawwnanov nem szökött meg A Viitorulnak arra a hírére, hogy Caramanov, az elfogott szovjetkém eltűnt a kiseneri börtönből, a hivatalos iroda cáfolatot hozott. Az Adeverul megállapítja, hogy Oaramanovot 6a Tibacut a azi- gnrancáról valóban átszállították a hadbírósághoz és itt őrzik. A hatóságoknak minden okuk meg volt arra, hogy ezt a változást ne tegyék közhírré, amennyiben az utóbbi napokban értesüléseket kaptak arról, hogy kommunisták Oaramanovot ki akarják börtönéből szabadítani. A lap tudni véli, bogy a letartóztatottak teljes bevallásban vannak ás hogy «z általuk mondottak következtében a kémkedéssel kapcsolatban nj letartóztatások lesznek. hangversenyt. A magyar népdalnak olyan nagy sikere volt, hogy Radicsékat kézrőUkézrt adták a francia arisztokrácia tagjai ét kaitílyról-kattélyra vitték. Szapáiy Pál gróf akkoriban Páriában járt és a nagy siker láttára hajóra ültette a Radics-bandát és vitte Londonba, hogy barátjának, Edward walesi hercegnek bemutassa. A voaleti herceg álig akarta elengtdnt Radicsot. 1908-ban Berlinben játszott a banda. Vilmos császár valami utón módon megtudta, hogy Radics Berlinben vau és udvari futár hívta meg a császári palotába, bogy az uralkodó pár előtt magyar nótákat játsszon. Amikor Csulalongkorn szimai király keresztülutazott Budapesten, felkereste a hires eigánybandát és órák hosszáig gyönyörködött a magyar nótákban. Szemere Miklósnak házi muzsikusa volt. Nem egyszer történt, hogy amikor Szemere a bécsi Jockey- klubban estélyt adott, ktilönvonaton vitte fel Bécsbe a Radics-bandát. Hatvanhároméves volt. Felesége alig egy éve halt meg. ö maga is már régebben betegeskedett. Szivtágulásban szenvedett és gyakran lepték meg asztmatikus rohamok. Családja önfeláldozóan ápolta. Egyetlen fia, aki a bandában utódja is, Raics János. Vejei Magyary Imre, Bura Sándor és Bura Károly. Stere: Besszaráhia nem kommunista, csak mélységesen elégedetlen a gyarmati kezelésért Cálolfák Caramanov szövgeik ém szökéséi Meghalt az Erdélyben is ismert Radics Béla, a budapesti udvari bálok hires cigányprímása (Vége következik.)
