Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-23 / 43. szám

XIII. ÉVF. 43. SZÁM. Kszvniimtá Ixaau I utw — FELHÍVÁS — az Észak- és Délameríkába, (Ar­gentinian Uruguay, Brazilia) úgy­mint Canadába utazók részére. Utasaink kísérettel 24 óra alatt érkeznek meg a Simplon vonat­tal a kikötőbe. Hajóinkon utasaink a legkényelmesebb különka- bínokban lesznek elhelyezve és elsőrangú, változatos ellátásban részesülnek. Tehát aki jól, olcsón és gyorsan óhajt utazni, az for­duljon a legnagyobb bizalommal személyesen, avagy levélileg a COSULICH LINE-hez Bucureşti, Cal.Griviţei 181. Timişoara, Str. I. O. Brătianul8- Arad, B-dul Regele Ferdinand 49. Diplomáciai konfliktus Csehszlovákia és Magyarország között, mert a cseh lapok állandó élességgel kritizálják Horthy működését Tovább folyik a szolnoki nagy per Ezuttal Földvári Sándorné áll a bírái előtt, aki a vád szerint fér­jét és a szeretőjét tette el arzén­nal láb alól — Felmentő Ítélet (Szolnok, február 21.) A szolnoki törvényszék pénteken kezdte meg Földvári Súndorué, Kovács Má­ria 63 éves nagyrévi asszony bünperénok tárgyalását. Földvári Sándorné a vád szerint második férjét Föld­vári Sándort s azután vadházastársát, Oláh Miklóst arzénnal eltette láb alól. Első férje Takács Mihály volt, aki 1910-ben halt meg. Az asszony 1914-ben ment másodszor férjhez a nála jóval idősebb Föld­várihoz, akit azután állandóan unszolt, hogy nagy vagyonát írassa reá, amire férje nem volt hajlandó. Földvári 1920-ban halt meg gyanús körülmények kö­zött, 1923-ban pedig Oláh Miklós költözött át a másvilágra. Földváriné a csendőrségen és az ügyészségen ta­gadta a gyilkosságot, s igyekeztt azt leányára há ritani. A tárgyalás szombaton délelőtt fél 11 órakor kezdődött meg. A termet zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség. A vádlott asszony tagadja bűnösségét. Azt állítja, hogy a legjobb viszonyban élt férjével, sohase veszekedtek. 1919-ben azonban az akkori zavaros időkben Földvárinak nehéz közmunkát kellett telje­síteni és ekkor sérve kiújult. Szerinte Földvári min­dig akkor volt rosszul, amikor leánya Földvári Lívia, Majos Fercncné föztjéből evett. Neki semmi köze sin­csen az ügyhöz. Ugyanígy tagadja azt is, hogy vad- házastársa ételébe mérget kevert volna. A bíróság ezután a tanukat hallgatta ki. Föld­vári Livia, a vádlott mostohaleánya és a tanuk nagy része terhelőén vall. Az asztalos, aki Földvári kopor­sóját készítette, elmondota, hogy a koporsót a hír­hedt Fazekasné .rendelte meg és a beteg öregembert Fazekasné kezelte. A tárgyalás folyik. A tanúvallomások után az orvosszakértők véle­ménye hangzott el, mely szerint úgy a Földvári Sán­dor, mint Oláh Miklós halálát arzénmérgezés okozta. Perbeszédek uţiq a törvényszék meghozta Íté­letét, amit délután (5 órakor hirdettek ki s amely felmentette Földvári Sándornét, mivel a vádat nem látták bebizonviţottnak. ■, Az ügyész felebbezett. A törvényszék elrendel­te a felmentett Földváriné további vizsgálati fog­ságban tartását. Nem vadászszerencsétlenség, hanem öngyilkosság áldozata a lukafalvi öreg jegyző (Marosvásárhely, február 21.) Mára világos­ság derült arra a rejtélyes ügyre, amely tegnap óta élénken foglalkoztatta Marosvásárhely közönségét. Mint jelentettük, a város végén egy kis korcsma közelében halva találták Szenkovits Mihály volt lukafalvi jegyzőt. Az öreg jegyző szenvedélyes va­dász volt és ezúttal is vadászruhába öltözve feküdt a földön, mellette vadászfegyvere. Azt kombinál­ták, hogy vadászaton baleset érte, de azt sem tar­tották kizártnak, hogy öngyilkosság történt. Ez az utóbbi feltevés bizonyult valónak. Megállapítást nyert, amit dr. Chirilean rendőrorvos pontosan kon­statált, hogy Szenkovits öngyilkosságot követett el, még pedig huszonnégy órával előbb, hogy holt­testére rátaláltak. Máig felderítetlen azonban, hogyan fekhetett a holttest 24 óráig a meglehetősen forgalmas ut köze­lében, anélkül, hogy valaki észrevette volna. Saenkovits Mihály a rendőrorvosi megállapitás szerint balkezével, egy kukoricacsutka segítségével sütötte el a vadászfegyverét, amelynek go­lyója azonnal halált idézett elő. Szenkovits családjával együtt rcndkivül rossz anya­gi viszonyok között élt, ugylátszik ezért keseredett el annyira, hogy halálra szánta magát. Halála előtt utoljára a Molnár Péter-féle vendéglőben látták, ahol mindössze egy kiflit fogyasztott el és egy po- hái pálinkát ivott meg. Senkivel sem állt szóba, sietve fizetett és eltávozott. Temetése holnap lesz. Maupassant: YVETTE ßi ■ Lepagenál, Kvár (Budapest, február 21.) Horthy kormányzó kormányzói működésének tiz éves jubileuma alkal­mából a csehszlovák lapok éles és olyan jellegű kri­tikában részesítették Horthy működését, amelynek következtében a prágai magyar követ három ízben is tiltakozni volt kénytelen a cseh kormánynál. A magyar követ legutóbbi tiltakozásában reámutatott arra, hogy eddigi fáradozásai hiábavalók voltak, a támadások ugyanis újra megismétlődtek és igy nem lehet majd csodálkozni, ha a magyar sajtó hasonló hangnemben fog válaszolni. A tiltakozásra Benes csehszlovák külügyminiszter kijelentette, hogy a cseh kormánynak nincs módjában a lapok befolyá­solása. A budapesti lapok szerint ez a válasz egyál­talában nem kielégítő. Kétségbevonják a magyar la­pok azt, hogy a cseh kormány ne befolyásolhatná a csehszlovákiai sajtót és statisztikát közölnek, amely szerint 1928-ban 118 lapot koboztak el és négy év alatt összesen 426-ot, tehát csaknem minden harma­(Bukarest, február 21.) A szenátus pénteki ülé­sének egyetlen nevezetes eseménye Timu képviselő interpellációja volt. Timu azt a kérdést intézte a közoktatásügyi és igazságügyi miniszterekhez, hogy a minisztériumok a tisztviselőkkel szemben fennálló adósságokat, a temetési és költözködési költségeket, miért nem egyenlítik ki. Kérdi, hogy erre az illető minisztériumok rendelkeznek-e megfelelő alapok­kal. Az a tény, hogy adósságaikat 1926 óta nem fi­zették ki, nagyon rossz hangulatot kelt a tisztvise­lők körében és nem használ a kormány hírnevének. A kamarában napirend előtt León, a Lupu-párti képviselő szólalt fel és a Tischler Mór-féle móevidé- ki erdőügyek aktáit kérte, mivel az ügyben inter­pellálni óhajt. A felszólalásra Potarca földmivelésügyi állam­titkár válaszolt. Kijelenti, hogy a Mócvidéken az erdőségeket az agrárkomité harmadfokon Tischler Mórnak visszaadta. A határozatot még a liberálisok idejében hozták. A jelenlegi kormánynak értesülé­sei vannak a Mócvidék közhangulatáról és tudja, hogy az erdőket csak fegyveres erővel lehetne a mócoktól elvenni és Tischlemek visszaadni, hogy az ítéletnek érvényt szerezzenek. A kormány úgy gondolta, hogy az egész ügyet döntés végett a parlament elé terjeszti. Leon ragaszkodik interpellációjához és kéri az aktákat, annál is inkább, mivel — mondta — Bra- tianu Jónál az ő tudomása szerint halálos ágyán állítólag beszélt volna erről az ügyről és azt mond­ta, hogy nem lehet elvenni « mócoktól. Potarca államtitkár: Úgy látszik, hogy Bratia- nu Jonelnek nem volt más gondja, minthogy ezt az akaratát a képviselő ur fülébe súgja. Egyébként biz­tosítom Leon képviselő urat, hogy a földmivelés­ügyi minisztériumot tetteiben a szigorú törvényes­ség vezeti. Napirenden a hadsereg újjászervezéséről szóló dik napon egyet. A cseh kormánynak nemcsak utó­lag, hanem előzőleg is módjában van a lapokban megjelenő közlemények ellenőrzése, amit eklatánsul bizonyít az, hogy a Narodni Novini, a tót néppárt lapja nemrégen cenzúrázva jelent meg, pedig a cen­zúrázott helyen csak a tótpárt programját akarta hozni. A cseli sajtókampány semmi esetre sem al­kalmas arra, hogy a két ország közötti jóviszonyt elősegítse. A felsőház is tárgyalja Les Horthyt Budapestről jelentik: A magyar felsőház pénte­ken délelőtt 12 órakor kezdődő ülésén tárgyalta a kormányzó jubileumáról szóló törvényjavaslatot. Vlassics Gyula báró elnök megnyitó beszéde után n javaslat előadója Berzeviczy Albert beszélt s kiemelte hogy a javaslat megfelel a nemzet közérzületének. A felsőház tagjai felállva, hosszasan éljenezték a kor­mányzót és azután a javaslatot általánosságban és részleteiben is megszavazták. törvény szerepelt, amelyhez a szociálisták nevében szólt hozzá Radaceanu elsőnek. Részletesen vázolja a szociálista internacionálé elvi álláspontját a le­szerelés kérdésében. A szociálisták a pacifizmus hi- vei és éppen ezért nagy Örömmel üdvözölték a há­gai eredményt, amely ennek a békés közhangulat­nak egyik megnyilvánulása volt. A szociálista párt meglepetéssel fogadta a jelenlegi törvényjavaslatot, amelyben a béketörekvés egyáltalában nem fejező­dik ki. Tiltakozik a katonai szolgálat előtti kikép­zés ellen, mivel ezt teljesen katonai jellgüvé teszi az a körülmény, hogy a tekintetbe jövő ifjakat a törvény a had­ügyminisztérium hatáskörébe utalja. A két éves szolgálati időt igen hosszúnak találja, mivel szerinte a szükséges katonai tudományt a kis iatelligenciájnak is sokkal rövidebb idő alatt elsa­játítják. A törvényjavaslat nem szabályozza a mo­dera eszmeáramlatoknak megfelelően a katona és fe- kbbvalója közti viszonyt. Cihoski hadügyminiszter: A hadsereg létalapja a fegyelem és itt nem lehet frázisokkal dobálózni. Radaceanu: Szükséges volna, hogy a hadsereg és a tisztikar közeledjék a néphez. A tisztikar ma Romániában külön kasztot alkot. Cihoski hadügyminiszter tiltakozik a kifejezés elein. Radaceanu beszéde végién kijelenti, hogy a ja­vaslatot nem fogadhatja el. A következő szónok Jonescu botoşanii képvise­lő, aki Radaceannval vitázik. — A szociálista párt — mondja — ideálokat kerget, a gyakorlati élet azonban egészen más. Szá- tno :ii kell bizonyos körülményekkel. A szociálista páruiak a jelenlegi hadseregszervezeti törvényekben nem szabad a háborús szellem megnyilvánulását lát­nia. Románia nem folytat háborút, hanem csak de­in. ?iv politikát, az országban senki sincs, aki a há­borúi óhajtaná. D lúcvidéti sriiigyéta interpellált egy iupista Képviselő Potarka kijelentette, hogy értesülései szerint csak fegyveres erővel lehetne az erdőket Tischlernek visszadni — Az egész ügyet a parlament elé terjeszti

Next

/
Thumbnails
Contents