Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-23 / 43. szám

2 XiaxrtmaS XIII. ÉVF. '43. SZÁM. Kolozsvári rémuralomra szervez­kedik egy külvárosi csoport Terror-legények attakot kíséreltek meg a Magyar Párt egy alsó­városi értekezlete ellen is — Simon-Koppándi vezérek azzal áltatják a tudatlanokat, hogy hatalmukba keríthetik a városházát (Kolozsvár, február 21.). A külső városrészekben hetek, sőt hónapok óta folyik egy gyanús szervezke­dés, amit nem vett komolyan senki s amihez komoly elem, komoly ember nem tartozik, de nem is tartóz- hátik. Ma iraár olyan állapotokat idéztek elő, hogy a sötétből előtóduló csoportok megtámadnak komoly polgárokat, berontanak gyűlésekre, értekezletekre, vé­res verekedéseket igyekeznek szccnirozni s valamilyeu általános zűrzavar teremtése árán képzelnek Kolozs­vár számára rémuapokat felidézni. A Simon—Koppándi-párt Ez a sánealatti szervezkedés a Simon Alexandra volt városi tanácsos nevéhez fűződik. Ő volt a városi — Meg leéli hallgatni. Meghallgatni, hadd derül jön ki, hogy mit tudnak és nehogy a szenvedélyek bánjanak el velük. Ez az ember azt mondotta el, aasit Koppánditól és Simontól betanulhatott. Tehát egyházeltenes volt, papellenes, magyarságel­lenes, Istentelen. Hogy a Magyar Párt politikát akar a városházára bevinni, a többi pártok is, a pártok miatt van rossz dolguk az embereknek, mert ezek a pártok politikát csináltak a városházán. Csak egy ember van, aki fel­segíti a népet: Simon Alexandra, aki a pásztorbért A SAVON CADUM a legkeményebb szap­pan, ezért a legkisebb darabja is használható Francia gyártmány!! leszállítja és a Ferencz József-utról a köveket elviteti a Magyar-utcába, hogy ott legyen kövezet. Amíg ezeket a badarságokat hosszasan elmondta, a közönség mind türelmetlenebb lett és már félő volt, hogy a türelmetlenség lép akcióba. Koppándi vezér vezényelt egy-egy éljent Simonnak s . az ajtó előtti csoport engedelmeskedett, de egyebütt I sehol sem szólalt meg a visszhang. tanácsban a pénzügyi osztály vezetője. Hogy milyen volt a városi pénzügyi vezetése, azt a polgárság tud­ja. Simont elejtette a pártja, a román nemzeti párt s ő mindenképpen be akar jutni az aj városi tanács­ba. Erre csinálta meg a maga szervezetét, amihez szerzett neki való embereket és minden bizonyára nagy pénzbe is kerül egy ilyen szervezkedés. Az igy összehozott maga csapatával, vagy a csapat nála nél­kül, megjelenik külvárosi helyeken s as olvasni- irni nem tudó elemek között kavarja a vihart. Elhiteti, hogy ő lesz, vagy lehet polgármester s akkor az 5 csapata teszi rá a kezét a városházára, a város kasszájára, az utcarendezéstől a munkanélküli segé­lyek bőségszarujáig kilátásba helyeznek tücsköt-bo- garat, mindent, ami elképzelhető. Hogy milyen irányban halad ez a szervezkedés, el lehet képzelni, már csak abból is, hogy egyik párt­vezérük az a Koppándi Lajos nevű egykori csizma­dia, aki a háború alatt otthagyta tisztességes mester­ségét, talpnélküli cipőtalp találmányával kiöltözött urnák s a büntetőtörvénykönywel történt többszörös egyéni összeütközése után, mint biztositó-ügynök jár­ta az elmúlt esztendőkben a házakat, mig legutóbb csalásért és sikkasztásért a kolozsvári törvény­szék súlyosan elítélte. A Simon—Koppándi-párt állandóan járja a Korcsmákat, gyűjti és izgatja a hiveket s nehány nap­pal ezelőtt kinn a Pata-teában rendeztek véres ve­rekedést. Ez a külvárosi terrorista szervezkedés azt vette tervbe, hogy minden választói gyű­lést, értekezletet megzavar, abban a hiszemben, hogy a kolozsvári komoly pár­tok, amelyeket eddig lefoglalt az egymás közötti tár­gyalás, nem fognak kimenni a külső városrészekbe felvilágosító munkára. Támadási kísérlet a Magyar Párt ellen A Simon—Koppándi-párt szanszkulottjai táma­dást terveztek a Magyar Pártnak tegnap este az Al­sóvárosban a bóstáti kisgazdák számára tartott vá­lasztói értekezlete ellen. Ez a besurranó vakmerő támadás azonban meg­tört és a nevetségessé omlott össze a Magyar Párt kikezdhetetlen komolyságának nagy erején. A Magyar-utcai Bene-kertben volt az alsóvárosi kisgazdáknak az értekezlete abból a célból, hogy a Magyar Párt választási magatartását megismerjék és a jelölések felől ajánlatot tegyenek az intézőbizott­ságnak. A gyűlésen, amelyen Szabó József elnökölt, a tagozati vezetőség Í3 képviseltette magát és Vásár­helyi János püspökhelyettes, képviselő kimerítő nagy beszédben ismertette a kolozsvári magyarság maga­tartását és annak a feltétlen szükségességét, hogy minden magyar választó tegye meg a kötelességét. Koppándi vezényel Vásárhelyt Jánosnak a minden figyelmet lebilin­cselő, a magyar lelkeket felnyitó beszéde alatt csopor­tosan húzódtak be a terembe Koppándi vezér veze­tése alatt a Simon Alexandru legényei, akik azt hit­ték, hogy a terem nagy közönségében el vannak he­lyezve a robbantásra felkészített embereik. Amint Vá­sárhelyi János befejezte a beszédét és a zugó éljenzés elhangzott, a vendéglő feljáró lépcsőjén előlépett a Simon-—Koppándi társaságba betévesztett kisgazda szónok* egy Karsai nevű kisgazda s a tervük szerint ö kellett volna, hogy meg­kezdje a bomlaszlást. Az elnök* sietett kiadni a jelszót, arai gyorsan végig­szaladt a közönség soraiban: Lesütött fejjel, Balázs István kisgazda adta meg az első választ, | nyugodt higgadtsággal azzal, hogy ide komoly polgá- | rok közé jöttek a zavargók, akiknek nem fog sikerül- , ni a Puturatcai véres eset megismétlésének provoká- lása, ha csak azért szervezkedtek is, hogy a békés em­berek munkáját megzavarják. Beszédét azzal kez­dette : — Lesütött fejjel, szégyenkezve szólalok meg azért, hogy kisgazda-gyűlésen ilyen szavakat el mer­lek mondani. Berki József kisgazda szintén azzal kezdette, hogy neki is egész lelke el van telve szégyennel. Mind­ketten nyugalomra intették a gyűlés közönségét. Vásárhelyi János püspökhelyettes a legna­gyobb lelki nyugalommal, krisztusi megbocsátó szel­lemmel magyarázta meg, hogy a megtévedt ember még megtérhet. Ha felkersi őt Karsai, szívesen leülteti a történtek után is, mindenben meghallgatja és ceruzával a kezé­ben világosan kimutatja, hogy1 mennyire téves utakon jár, hogy egyáltalában nincsen igaza. Zágoni István szolgált azzal a magyarázattal, amelyben kimutatta, hogy ezek az emberek mennyire nem tudják, mi a politika s mit jelent a polgárság számára az, hogy vá­rosháza, ahol épen az a Simon volt hatalmon, aki oda vissza nem kerülhet többé. A múltban történtekért ő a fe­lelős nagy részben, a jövő mások kezében van, s a Magyar Párt kezében is. Ezek alatt a beszédek alatt a beugratott, de a szégyenkezve földészek között mindig ilyen viselkedésűnek ismert Karsai elpárolgott, a felvonultatott hivek nemcsak, hogy elhallgattak, hanem a végén a felvilágosított em­berekként ők is éljeneztek, vagy elhúzódtak a háttér­be. Koppándi vezérük sok pirulás, feszengés, helyét nem találása után szintén kisurrant a teremből. A Magyar Párt gytilésrendezői és résztvevői örül­tek, hogy igy volt alkalom felvilágosító szavakkal a fékevezetett emberekhez is fordulni. Ha Simon Alexandra és Koppándi vezérkari főnöke rémuralmat akarnak a város polgárságának nyakára ültetni, megtudhatták, hogy a polgárság komolysága sokkal fölényesebb, sokkal erősebb, semhogy sánealatti bolsevisták rendzavaró és támadó csatangoldsai itt sikert érhetnének el. Nyugodtan végíett munka A gyűlésen nyugodtan végezték el a munkát, amelynek rendjén elsősorban kisgazda-jelöltnek Szabó Józsefet, aztán Balázs Istvánt ajánlották. A város mezőgazdasági szakbizottságába Berki József, Zágoni Szabó Mihály, Szilágyi András, Kovács Ferenc, Csíki Sándor kisgazdákat, a Magyar Párt ellenőrző és kezdeményező szakbizottságába a város részből: Cseh József, Túrós István, Buttyka József, Babos Károly, Nagy György, Schuller József tagokat, amely bi­zottság még kiegészíthető. A Simon—Koppándi-párt a monostori ktilne- gyedből indult ki, mint román szervezkedés. A román­ság komoly eleme ott is távol áll tőle. Annál sajná­latosabb, hogyha szerzett nehány külvárosi eltévedt magyart is. Bomlik a londoni leszerelési konferencia Londonból jelentik: A flottakonferencia bomlása tovább tart. Valószínűnek látszik, hogy csak hármas egyezmény jön létre, amelyet Amerika. Anglia és japán írnak alá. Az olasz és a francia ellentétek egyelőre elsimithatatíanoknak látszanak. Most azon igyekeznek, hogy olyan szöveget hozzanak létre, amely a konferencia sikertelenségét elleplezze. ■ I — II —II..I»— »IW II — ....................1 ...... .................................»-Ilii, iii—IM»« Ötvenezer lejes váltóhamisításért letartóztattak Marosvásárhelyen egy kolozs­vári ügynököt (Marosvásárhely, február 21.) A marosvásár­helyi rendőrség ma letartóztatott egy Horváth Gyula nevű kolozsvári embert váltóhamisítás miatt. Horváth a rendőrségen azt adta elő, hogy a Renner- bőrgyár tisztviselője, később azonban ellentmondá­sokba keveredett és azt állította, hogy utazó. A rendőrség úgy lett figyelmes rá, hogy a szállodás jelentette az inspekciós rendőrtisztviselőnek, hogy egy gyanús ember szállott meg hozzá. Erre előállí­tották s a kihallgatás során — a rendőrség megle­petésére is. — kiderült róla, hogy váltóhamisitó. A váltót Illés Ilona szentmiklósi lakos és Illés Sándor földbirto-kos nevére hamisította. Illésék jómódú em­berek és igy az Albina-bank, ahova Horváth egy százezer lejes váltót nyújtott be, ötvenezer lejt meg is szavazott. Az összeget fel is vette és nagyobb ré­szét megtalálták nála. Horváth nem véletlenül élt vissza Illését ne­vével. Régóta udvarolt Illés Ilonának és úgy volt, hogy közelebbről az esküvőjüket is megtartják. Az állandó pénzzavarban szenvedő ember egyizben pt, máskor pedig tizenhétezer lejt vett fel kölcsönké- pen jövendőbelije családjától. Minden valószínűség szerint abban bízott, hogy majd az esküvő után ezt az ötvenezer lejes „kis” differenciát is el tudja intézni. Horváth teljesen megtört a rendőrségen. El­mondotta, hogy egy Bikfalvy Sándor nevű üzlettár­sával fémárugyárat akartak alapítani Kolozsváron és már a gfépeket is megrendelték. A gépek megér­kezteik, azonban a kifizetésre nem volt pénze Tar­tott attól, hogy a gépeket visszakérik, amely eset-, ben a gyáralapitási terv füstbe megy. Mint mon­dotta, végső kényszerhelyzetében határozta el ma­gát a váltóhamisításra. Mivel a bűnös manipuláció minden részletében kiviláglott, átkisérik az ügyész­ségre. v

Next

/
Thumbnails
Contents