Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-20 / 40. szám

XIII- ÉVF. 40. SZÁM. tomatei 9 Szemben Hans Ottó Róthtal, a romániai német párt elnökével Mi hátráltatja a német-román gazdasági tárgyalások sikerét? Pesszimista jóslat a kisebbségi törvény ügyének elhúzódásáról — A Keleti Újság kiküldött munkatársától — Gyakorlott mozigépészt keres a nagyváradi Filmpalace. Jelentkezni tevéiben, vagy sze­mélyesen a Filmpalace Irodá­jában Oradea, Fekete Sas I. em. (Nagyszeben, február 18) A német párt elnökét az Allgemeine Sparkassa épületében találjuk meg. Hans Ottó Róth, ki elnöke az erdélyi németek e leghatalmasabb pénz­intézetének is, ép az igazgatósági ülésen vesz részt. Mivel időnk rövidre szabott s igy az illendőség diktálta szabályok szerint nem várhatjuk ki az ülés végét, beküldjük hozzá névjegyünket. A következő percben már szemben ülök a bank egyik kis mellékszobácská- jában a német párt elnökével, Mindenek­előtt bocsánatot kérek váratlan látogatá­somért. Róth doktor azonban lekötelező kedvességgel háritja el mentegetőzéseimet. Közel öt éves ismeretségünk ugylátszik megadta számomra az abszolutóriumot. — Miben állhatok rendelkezésére? — kérdi. — Elsősorban tiszteletemet óhajtottam tenni az elnök urnái. Másodszor vannak bizonyos aktuális kérdések, melyekkel kap­csolatban hallani szeretném az elnök ur véleményét is. — Például ? — így elsősorban a román-német gaz­dasági tárgyalások igen érdekelnének ben­nünket. Hogy ezt a kérdést tettem fel leg­először, arra, bevallom, a Sparkassa lázas munkája s ez a bizonyára igen fontos igaz­gatósági ülés is inspirált. A politikát az interjú végére hagyom. A német-román tárgyalások és a szász közbenjárás Pillanatnyi gondolkozás után Hans Ottó Róth a következőket mondja: — A román-német gazdasági tárgyalá­sokat a romániai németség természetesen figyelemmel kiséri. Igen nagyjelentőségű próbálkozás ez, mely hivatva van a két ország között való kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatoknak komoly alapot terem­teni. Néhány héttel ezelőtt kinn jártam Né­metországban s megragadtam az alkalmat, hogy e problémáról való felfogásomat egy előadás keretében ismertessem. Az előadást Düsseldorfban tartottam meg válogatott, mérvadó közönség jelenlétében. így meg­A A Az 1930 március 3-tól ltí-ig tartandó LYONI Nemzetközi Miniavásárcn feltalálhatja a technika, divat és művészet leguiabb produktumait. A mezőgazdasági gépek kiállítási hete 1930 március 1Utői 16-ig. A kiállítási katalógus 700 oldalas és 12 francia frankba kerül. Gyors közlekedési lehetőségek, kényelmes lakások, a vásárterület könnyű megközelítése. Kérjen tanácsot a 15 nyelven megjelent „Guide de VAcheteur“-tól, Fölre de Lyon (Lyoni Miniavásár). Rue Ménestiier Lyon (Franciaország) jelentek a német nehézipar képviselői is Kruppal az élükön, kik figyelemmel hall­gatták fejtegetéseimet. — Az előadás után egy vacsora kere­tében alkalmam volt a német gazdasági exponensek álláspontja felől tájékozódni, így a következőket tudtam meg: — A német gazdasági körök örömmel látják Románia közeledését. Épen ezért min­den igyekezetükkel azon lesznek, hogy a beiuditott tárgyalások mind a két országra nézve jó eredménnyel végződjenek. L’gyaaakkor azonban felhívták figyelmemet arra a hallatlanul nagy gazdaság! krízisre, melyben a német mezőgazdaság leledzik. Ez a krízis már olyan mérveket öltött, hogy ma a német gazdasági politika tengelyét alkotja. Németország tehát ezen a ponton nem engedhet, mert semmivel sem lehetne rekompenzálni azt a veszteséget, mely a mezőgazdasági termékek prohibiciójának esetleges megszüntetése folytán érné az or­szágot. Ha tehát a román delegáció itt, a tárgyalásra kerülő anyagnak e részénél el­lenállást tapasztalna, azt ne vegye ellenséges magatar­tásnak s ne lásson abban fölösle­ges akadékoskodást. Az akuttá vált mezőgazdasági krízis meg­oldása Németország számára életkérdés. Annyira, hogy a német nagyiparosok is, bár érdekeik ellentétesek, mindenben azo­nosítják magukat a kormány felfogásá­val ebben a tekintetben. Mert ez a mező- gazdasági kérdés már társadalmi problé­mává nőtte ki magát. A parasztok tömege, sen hagyják ott falusi birtokaikat s a váro­sokban keresnek elhelyezkedést. A vidék, mely minden államnak erőforrása, maholnap elnéptelenedik, a városok tulzsufolódnak, ezzel egyidejűleg nő a munkanélküliek száma s nő a nyomor. Németország mező- gazdasági politikája ma egy vészkiáltásba sűrűsödik össze: megvédeni a birtokos osztályt, megvédeni á hazai termelést! Nein értem, mirevafó a nagy titkolódzás a kisebbségi térvényről! érintő törvények megalkotása során. Itt ná­lunk minden azon fordul meg, hogy milyen lesz ennek az intézetnek belső szervezete. Függvénye, lesz-e a hatalmon levő politikai áramlatnak, vágj' állami hivatal lesz, mely tárgyilagosan fogja végezni felelősségteljes munkáját a legtultelitettebb atmoszférában is. Ila pedig ezt az utóbbi megoldást vál­lalja a kormány, akkor úgy gondolom nem nélkülözheti azoknak az in- tellektuelleknek a munkáját, le­gyenek azok politikusok, vagy párton kívül álló emberek, akik a kisebbségi kérdés tanulmányo­zása körül, hasznos és hozzáértő tevékenységgel tűntek ki. A román Kisebbségi Intézet csak igy, eb­ben az értelemben végezhet olyan munkát, mely a kisebbségeknek is megelégedésére szolgáljon. Az intervju véget ér s Hans Ottó Róth eltűnik az egyik párnás ajtó mögött, hogy tovább vezesse a félbeszakadt tanácskozást. Ezután rátérünk az aktuális belpolitikai kérdésekre. A kisebbségi törvényről Hans Ottó Róth a következőket mondja: — Kevés kilátásunk van arra, hogy a beígért kisebbségi törvény még ebben az ülésszakban a parlament elé kerüljön. A lapok jelentései szerint a javaslat megszö­vegezésén már dolgozik egy bizottság. Én részemről nem vagyok tájékozva e bizott­ság munkája felől. Nem tudom, hogy kik készítik és nem tudom hogyan készítik a mi jövendő statútumunkat. Mindössze annyit tudok, hogy a kormány csak. áz ősszel szándék­szik kijönni e tervezettel. —- A kormány eljárása mindenesetre kissé furcsa. Nem értem mire való ez a nagy titkolódzás ? A kisebbségi probléma megoldása sokkal fontosabb kérdés, sem­hogy megengedhető lenne ez a kulisszák mögötti előjáték. Arra meg pláné gondolni se merek, hogy a kormány a kisebbségek meghallgatása nél­kül terjessze a parlament elé ezt a törvényjavaslatot. Annál is in­kább nem, mivel a miniszterel­nöktől határozott Ígéretet kap­tánk arra nézve, hogy a statútum- tervezet benyújtása előtt ki fogja kérni a kisebbségi pártok véle­ményét is. Mi föltétlenül ragaszkodunk előzetes meg­hallgatásunkhoz És tartjuk annyira jóhi- szemünek a kormányt, hogy feltételezzük róla, miszerint nem fog eltérni ez alkalom­mal attól az elemi szabálytól, mely a mo­dern parlamentárizraus alapját képezi. — Mit vár a német párt a tervbevett Kisebbségi Tanulmányi Intézet felállításától? — kérdezzük. — A Kisebbségi Tanulmányi Intézet felállítása, ha az valóban megtörténik, úgy gondolom, hogy egy lépéssel előre fogja vinni ügyünket. Egyes külföldi országok­ban ezek az intézetek igen hasznos szó gá­látokat tettek az illető államoknak, mert egyfelől lehetővé tették, hogy a minden­kori kormányoknak megbízható, komoly anyag álljon rendelkezésére, másfelől igen hasznosan működtek közre a kisebbségeket Kakassy Endre. A rendőrség újabb kommunista előtörést fedezett fel (Berlin, február 18.) A berlini Liebknecht-ház- ban a rendőrség nagy felkészültséggel házkutatást, tartott. A házat sokszoros rendőrkordonnal zárták el s különösen a kommunista párt helyiségében végeztek nagyon alapos kutatást. Értesülésünk szerint a ható­sági kutatás azért történt, mivel feljelentés alapján a rendőrség tudomására jutott, hogy Moszkvából nagy mennyiségű uj propaganda anyag érkezett Berlinbe. A házkutatás eredményéről nem adtak ki értesítést. Hét uj Szomory-bönyv: Takáts Alico füzve 84 lei. füzve 306 lei kötve 393 lei fi párisi regén; Lepagendl, Kvtír

Next

/
Thumbnails
Contents