Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-20 / 40. szám
$ TIU. *rr. 40. BEAM. / Ea a kéjeknek nincs piaca. Maczalik Alfréd, a nagyváradi kiváló piktor, amint ismerete« a Bémer-térea, a város piacterén lakik és ott van a műterme is. Műtermének az ablakából mozgalmas, »eine», eleven, vásáros piaci képeket szokott festeni. Egyik várad! kollégája a napokban beállít házzá és ráförmed: — Miért festesz annyi piaci képet? — Érdekel a mozgalmas téma. — Engem is érdekel, de nem lehet aprópénzre váltani, mert a közönség unja a piaci képeket. Maozalik csak hallgat és hogy végre is megtörje a csendet, maliciózusan megjegyzi: — A közönségről meg van a magam véleménye. De ha már képeimnek «ine* piaca, legyen egy pár — piaci képem. I * Ingyen kiállítás. Gáncs er Nándor, a jónevü karrikatnrista mostanában sokat beszéltet magáról. A bálok alkalmával összes régen készített ötletes és finom karrika- turáit, melyek a főtéri kirakatokból mosolyognak a járókelőkre é* invitálják az ifjúságot a bálokba, a szűkmarkú rendezőségek ingyen használják fel. Tudniillik a karrikaturákat Guncser már évekkel ezelőtt készítette és mostani használatukért nem kap honoráriumot. A rossznyelvti kollégái azzal bosszantják, hogy Guneser & kolozsvári főtéren — ingyen karrikatura kiállítást rendez. Guncser azonban csinált egy másik érdeke* és szokatlan „kiállítást" i#. A Magyar Színházzal szemben levő éttermet átalakították és ott kedves, intim bohémtanyát rendeztek bs. Guncser nem csak gyakori frekventálja a bohémtan.yának, hanem annak ötletes falfestője is. A bohémtanya négy falára megrajzolta a pokolt és mennyországot, fölfestette az erdélyi irodalmat, a Magyar Színház nézőterét, ahogy a színészek látják és végül karrikaturába öntötte a bohémtanya Pantlieonját, ahová a művészeket, művésznőket ingyen vacsoráz taté mecénások karrika- turái fognak kerülni. Annyi ötlet, kedvesség, finom szatíra és humor van ezekben a karrikaturák- ban, hogy vatószinünek tartjuk, hogy már csak e kedv« karrikaturák kedvéért is »okán fogják felkeresni. Ha az étetek te az italok olyan jók lesznek, mint a Gunoser falfestményei, akkor az uj bohémtanya világhíres les». EGYESÜLETI ÉLET <? 8* 4* Az Erdélyi Muzeum Egyesület rendezésében szerdára hirdetett dr. Veress Ferenc előadása a vérbajról, az előadó gyengélkedése miatt elmarad. Az EME orvosi szakosztályának ülése. Az Erdélyi Muzeum Egyesület Orvostudományi szakosztálya f. hó 21-én, pénteken este fél hét órakor a magyar Casinó külön termében értekezletet tart. Tárgy: adótárgyalásokra való előkészületek. A kolozsvári református Theológiai Fakultás akadémiai estélyei. Jövő kedden, február hó 25-én újból megkezdődnek se akadémiai estélyek a református Theológián. Az előadás-ciklus a modern keresztyén ember legaktuálisabb kérdéseit öleli tel. Az egyes előadások témái: A keresztyén ember és a pénz. A kér. ember éa az öröm. A kér. ember és a politika. A kér. ember és a testi élet. Az első előadást dr. Imre Lajos theol. professzor tartja. A keddi estélyen az Erdélyi Helikon kiváló novelláin! ja: Nyirő József novellát fog felolvasni, a „Törekvés” dalárda énekszáma, Traurig Giziké éneke és más számok képezik a műsort A részletes programot egyik közelebbi számunk hozza. „Aviva” estély Dicsőszentmártonban. Tudósítónk jelenti: A dicsőszentmártoni „Aviva” zsidó leányegylet f. hő 15-én, szombaton este 9 órai kezdettel tartotta meg rendes téli műsoros estélyét, a „Carpati” nagytermében, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült. Színre került a „Jancsi és Juliska” cimü zenés mesejáték 3 felvonásban, zenekari kísérettel. Nagyon kedvesek voltak a kis lepkék, harangvirágok, szentjánosbogarak, kis erdei manók, erdők szellemei, tündérek s külön ki kell emelnünk a főszereplőket: Krausz Edithet mint Juliskát, Kelemen Pirit mint Jancsit és Vermes Katót pazar toalettjeivel mint tündérkirálynőt. A boszorkány kiesi, de hálás szerepét Rosenberg Mica alakította, számos tapsot aratva. A betanítás és rendezés nehéz munkáját Vértes Albertné, Vértes Ákosné, Stein Edith, az Egylet elnöknője, Svéd Irénke, Vérte3 Albert és Spitz Izidor végezték fáradságot nem ismerve, nagy hozzáértéssel. Az előadás másnap délután a gyermekek részére újból megismételtetett. DVAKODJÂTOK ES VÉDEKEZZETEK BELÉLECEZVE A FEíeTÓTLCWITÖ EKAHÍTíftlT TtWÜK BUÍLE6HS Altit HÓfVFTlEh HATiSSM. WJíMK i Itt» SlflfW*« 4 TOHOZfijíAuláK. ASTMA,flfCHClííSR f 3 mATHAR m«DÉS HATÂSCSAM fUt^ÚltttTŐK EZEK IBTflsft áMTl«»TlKUi SZEKÁLT ál MINDÉG LEGYEN KÉZNÉLEGV DOSOZ 'VÂLDÂPÂSTSLL 4 A B080Z FAC StMlUt-v*. KAPHATÓ MINŐÉN GYÓGYSZC UTASBA» fi r-BüHÍHÍMS »ÜTí Knlturestély a dévai színházban március ebeién. Hunyadmegye magyarsága szokásos évi kultur- ünnepélyének megtartására készülődik. A kulturest, amelynek programja nívós és kiváló, a hunyadme- gyei magyarságnak találkozása lesz, olyan találkozása, amely a sziveket ünnepi hangulatba fogja ringatni. Szombaton lesz a romi-jelmezes estély. Szombaton este, tehát február 22-én lesz a Mária Valéria Egylet álarcos romi-jelmezes estélye. Nem hus- hagyókedden, amint egy újsághírbe sajtóhibából becsúszott. A kolozsvári társaságok különben ezt már igen jól tudják, mert nagy előkészületekkel széles körökben készülnek az estélyre, ami a magyar kaszinó helyiségeiben lesz. A jelmez nem kötelező. Bordeaux Géza dal- és zeneestélye. Bordeaux Géza, a kitűnő zenepedagógus és zeneszerző február 23-án, vasárnap este 9 órakor a kolozsvári rőm. kath. főgimnázium dísztermében magántanítványaival dal- és zeneestélyt rendez. A műsor kiemelkedő számai lesznek Bordeaux Géza zongoraszólója saját zeneszerzeményeiből, Szilágyi János tenorszólójz és Kolumban Tibor baritonszólója. Bordeaux Gézáné Beethoven „Vágyódás” cimü szerzeményét, egy finn dalt és egy angol müdalt énekel gitár kísérettel. Bordeaux Géza dal- és zeneestélye iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg Kolozsvár zenekedvelő közönsége körében. Meghalt egy régi kolozsvári rekordőr, aki velócipéden karikázott Erdélyből Párisbc (Kolozsvár, február 18.) Budapesten át érkezik- Zalaegerszegről a szomorú jelentés arról, hogy Borbély György ottani nyugalmazott polgári iskolai tanár meghalt. Borbély György erdélyi születésű ember volt. A kedves Aranyosszéken látta meg ezelőtt jó hetven esztendővel a napvilágot. Eredeti gondolkozásu, bizonyos mértékig kalandos szellemű ember volt. Már mint diák feltűnést keltett és nehány hétig beszéltetett magáról azzal, hogy a kolozsvári unit. kollégiumban, melynek növendéke volt, összeütközésbe került egy-két tanárával a hogy az összeütközés következményét elhárítsa,. expedíciót szervezett pár társával arra, hogy otthagyva a kollégiumot, a tanév közben Debrecenbe menjenek át. Az expedíciónak kívüle két részese akadt. Egyik Szakács István, a későbbi magyarlónai ref. lelkész volt, másik Katz, (most Dániel) Miklós, Lengyel Laurának, a tehetséges írónőnek férje. Az expedíció költségeihez Katz Miklós adta a pénzt. A három diák minden bejelentés nélkül, máról-holnapra otthagyta a kollégium kapufélfáját és nemi viszontagságok után beállított Debrecenbe. A híres debreceni kollégium igazgatója nem valami nagy örömmel fogadta az uj jelentkezőket, de közben segítségükre jött az a körülmény, hagy a Szakács István édesapja, ki az erdélyi ref. egyházkerületnek egyik tekintélyes esperes-lelkésze volt, Nagy Péter püspök utján instanciát küldött a szökött fiuk érdekében Révész Bálinthoz, a tiszántúli ref. egyházkerület akkori püspökéhez. A Révész közbenjárására a kollégium falai közé fogadta a három kolozsvári szökevényeket, kik közül Borbély rövid idő múlva a nevezetes „almamater” legjobb tanulói közé küzdötte fel magát. Az érettségi vizsga letétele után tanárjelöltnek iratkozott be és nagy szeretettel kulti- válta a kerékpározást. Akkor még az úgynevezett „velocipéd” volt divatban, kétkerekű magas gép, melynek kezelése nem közönséges ügyességet igényelt. Borbély a Kolozsvári Atlétikai Klub kerékpáros osztályának tagjaként számos nehéz kirándu- 1 lásban vett részt és 1889-ben velocipédjén elszáguldott Parisig. Útjáról érdekes leírásokban számolt be s ez Írásoknak az érdekességén felül értéket adott a tiszta zamatos magyar stilus, melynek Borbély György nőm közönséges művésze volt. „Nyelvünk tisztasága” cim alatt irt is egy érdekes tanulmányt, mely a hirlapirás stílusának magyarságával foglalkozva, több vitás kérdésben igen helyes irányt jelölt ki az eligazodásra. Az 1900-as években Tordáról Zalaegerszegre került és Magyar Pais cim alatt főleg társadalmi kérdésekkel foglalkozó, de minden sorában magyar érzéstől hevített lapot is indított. E lapban kultiválta azt a gondolatot, hogy a mártírhalált halt Csányi Lászlónak, mint Zale- megye szülöttjének, ki 1848—49-ben Kolozsvárt kormánybiztos volt, emlékszobrot állítsanak. A háborúval sok mással együtt ez a gondolat is lekerült napirendről s az összeomlás ntán kevéssel Borbély György nyugalomba vonult. Eszméi szolgálatát azonban ekkor sem hagyta abba s régi barátaival fenntartott összeköttetését arra használta fel, hogy adatokat gyűjtsön az erdélyi sportélet múltjáról. Nehány esztendővel ezelőtt eljött Kolozsvárra, hogy még egyszer lássa a jó nehány évtizeddel ezelőtt kalandos elhatározással elhagyott ősi kollégiumot. Ne hány hétig tartó betegeskedés után fejezte be érdekes és változatos életét, mely nem volt érték nélkül való. V. A. Maupassant: YVETTE ţg Lepagenâ!, Kvár
