Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-20 / 40. szám
Harc az uj női típusért * Lépést akarunk tartani korunk általános műveltségével, esért hát sietünk beszámolni legújabb ismereteinkről. Miután a hosszuszoknya megüzente a hadat a rövidszoknyának, most a testetlen ajak és kendőzetlen arc hívja ki a porondra a rúzst és az arcfestéket, valamint egy uj molett renaissance-termet kíván megmérkőzni az 1929-es görltipus 50 kilójával. Párisban elhatározták a vezető társaságbeli nők, hogy többet nem használnák ajk fest éket, pudert, szenet és más kozmetikán szépitőszereket és a köztársasági elnök legutóbbi bálján nagy feltűnés mellett már igy is jelentek meg a magas arisztokrácia vezető szépségei, valamint nehány koronázatlan királynője a rivaldának, igy Edmonde Guy, Yvonne Printemps és a hervadhatatlan Mistinguette. Európának Páris a fővárosa, Amerikának viszont Newyork és New- yorkban csöndesen mosolyognak a szépek: őket nem érheti ilyen veszedelem. Borzasztó dolog is volna Amerikában, nem a nők. de ae amerikai gazdasági élet szempontjából, ha egyszer befagyna a kozmetikai ipar. Statisztikai adatok szerint az Unió területén különböző kozmetikai gyárakban egymillió hatszázezer ember dolgozik és negyvenötezer szépitészeti szalonban pedig két- százhuszezer ember kap kenyeret. Az elmidt évben Amerikában kozmetikai célokra kétmilliárd dollárt adták ki, ez hozzávetőlegesen akkora ösz- szeg, mint Románia egész évi költségvetése. A világ divatját eddig elé Párisból irányították, de az utóbbi években mindinkább Newyork akarja magához ragadni a hegemóniát, ezen a téren is. Bármennyire is okos dolog volna a túlzott kozmetika elleni hadjárat — sokkal okosabb, mint például a rövidszoknya ellen megindult kampány, — aligha fognak betörni a párisi kezdeményezéssel az amerikai társadalmi életbe. Amerikában a szépség kultusza szinte fantasztikus méreteket öltött. Egy egyszerű gyári munkásnő hetenként legalább kétszer keresi föl a szépitészeti szalont. Newyork minden sarkából összeszedik a csúnya lányokat és megkérdezik tőlük: akarnak-e csinosak lenni? Miután az amerikai reklám szerint minden asszonynak módjában van, hogy „Vénáshoz hasonlítson“, a csúnya lányok boldogan fogadják el a szépitészeti szalonok ingyen felkinálkozását, engedik magukat lefényképeztetni és ezáltal újabb tápot adnak a köz szépülésvágyánalc. Nincs nap, sőt óra, hogy valami újabb preparátumot ne hozzanak forgalomba és a kozmetikai szerek használata talán épen e reklámpszihozis hatása alatt annyira általánossá vált, hogy az óceánon túl már kora reggel olyan igyekezttel és aprólékos részletezéssel sminkelik magukat a hölgyék, mint Európában a színésznők, mielőtt fellépnek a színpadra. A legkülönbözőbb foglalkozási ágban működő nők, pincérlányok, irodisták festik magukat, nem hiúságból, de félelemből is, hogy esetleg elveszi- tik állásukat. Mert a kendőzetlen nőket nem i vállalják szívesen. Az amerikai megszokta, hogy j mindenütt maga körül irodában, vendéglőben, j üzletben festett babákat lásson, művészileg ki- j készíteti hajjal és ápolt kezekkel. Bármily szomo- j ru dolog, de már az iskolás lányok is festik ma- ! gukat odaát. Nemrégiben nagy sajtóvita is volt I emiatt. Erre a Newyork Herald cimü lapban I egyik iskola igazgatónője azt Írja, hogy nehány haláleset azért fordult elő 12 éves lánygyermekek j között, mert mérges kozmetikai szereket használtak. Hogy a jövőben elkerüljenek ilyen sajnálatos eseteket, tanácsos, hogy a lányokat már legfiatalabb korban világosítsák fel az ártalmas szerek használatáról és szoktassák őket ártalmatlan szerekre. Ez Amerika. Be lássuk csak, hogy állunk e pillanatban a termetnek s a figurának a kérdésével? Amerika, amely beállította a kozmetikai szalonok mellett a fogyószalonok s diétás éttermek ezreit, nem szívesen fogja leépíteni ezeket az intézményeket, csak azért, mert Európa központjában kimondották a hatvan kilós divatot. Mit csináljon az a sokszáz orvos, aki Newyorkban egyébbel sem foglalkozik, mint azzal, hogy pácienseinek diétás menüt állít össze s e tudomány minden felkészültségével ügyel arra, hogy a páciensnö nehogy egy grammal is többet szedjen magára a kelleténél. Persze Amerikában is vannak „forradalmárok“, akik .szembe mernek helyezkedni az árral. így épen a napokban jött a különös hir Hollywoodból, amely szerint Madame Fanchon, egy női görliskola igazgatónője, a tanítványait hatvan kilóra biztatja. Az 1930. évjáratú görl legyen „1 Velluphol- siered“, azaz jólpárnázott, minden oldalról. Fé4 __________________________________ KémnmsMit XIII. ÉVF. 40. SZÁM. lös azonban, hogy a hollywoodi dáma ezzel az elveivel, ^ amelyekhez kakaóból, mézből és tojásból álló bőséges reggeli tartozik, egyelőre elszigetelt marad. Európában azonban már mutatkoznak jelek, hogy a női nem unja már ezt a sokszor oly veszedelmes fogyókúrát. Nem, mintha belátná a többtáplálkozásnak nemzeti szempontból vett közgazdasági jelentőségét, nem, a nők távolról sem gondolnak ilyesmire... Be valahogyan ennek a változásnak tényleg be kell következnie, a hosszuszoknyával a természetadta arcszinnel, n „retournons á la nature“ jelszavával. Egy dolog azonban megmarad 1930-ban is épen úgy, mint 1929-ben: a sport. A molett nők ép úgy, mint a ceruzavékony american girl ezentúl is el fogják végezni a maguk Mensendick tornáját, napi hatszáz lendületét az ugrókötélen, a maga kis masszázsát, gőzfürdőjét és tudja a jó Isten mi mindent, ami szükséges a test rugalmasságához és elaszticitásban való tartásához. A lepényi vérfürdőért két munkást tesznek felelőssé a többi vádlottakat szabadlábra helyezték (Déva, február 18.) A lupényi tragédia ügyében lefolytatott vizsgálat nagyon lassan halad előre. Ez már csigalépésnek sem mondható. Egyik fogvatartási megerősítő tárgyalás a másikat követte az utóbbi időben. A fogvaíartot- tak száma pedig egyre fogyott s az ügyész fe- lebbezése tudta csak eddig is négy számban megtartani. A legutóbbi tárgyaláson a dévai törvényszék Munteanu és Buciumaţi független szakszervezeti vezetők szabadlábrahelyezését is elrendelte, ami által összesen két. munkás maradt fogva a dévai ügyészség fogházában a lupényi ügyben és pedig Moldovan szociáldemokrata vasmunkásvezér és még egy munkás. akinek, legalább is a dévai törvényszék felfogása szerint, szintén súlyos szerepe volt a tragédiában. Ha csak az ügyész újból nem gátolja meg, Munteanu és Buciuman elhagyják a dévai fogházat s a nagy tragédia miatt csupán két munkást fognak fogva tartani, erre a két munkásra hárítva az egész hatalmas ügy minden su- I lyos ódium Törvényellenesen szubvenciók fizetésére akarfák kényszeríteni a községeket â közigazgatási törvény faluvédő intézkedését nem hajtják végre (Kolozsvár, február 18.) Alig van már Romániában olyan község, amelynek költségvetésében ne mutatkozna kisebb-nagyobb deficit. Ezt a deficitet azok a kiadások idézik elő, amelyekkel az állami intézményeket kénytelenek támogatni. Csendőrlaktanyák bérét, fűtését, világítását, adóhivatalok fenntartását, bíróságok lakbér, fűtés és világítását, stb. kell kiizzad- niok. A Maniu-kormány programmjába vette a íalvakon segíteni s ezért a közigazgatási törvénybe olyan paragrafust iktatott be, amely ezt a célt kívánja szolgálni. A törvény 462. paragrafusa ugyanis kimondja, hogy a falvak, községek, municipiumok és megyék mentesek minden olyan kiadástól, amelyek természetüknél fogva az államot illetik. Tehát a 'fentemlitett intézmények fenntartása szintén az állam kötelessége volna. A törvény azonban úgy látszik végrehajtatlan marad, mert az adóhivatalok az egész országban január hónapban levonták az adórészletből költségeik fedezésére: azt az Ösz- szeget, amely a községeket illeti meg. Köztudomású ugyanis, hogy az adóhivatalok anyagi kiadását eddig a községek fedezték. A törvény intézkedését-tehát figyelmen kívül hagyták, sőt a csendőrlaktanya béreket továbbra is a közsé gekre akarják kiróni. A másik súlyos megterhelés az állami iskolák révén éri a községeket. Kolozsmegyében újból szigorú rendelettel utasították a községi primárokat. hogy minden körülmények között gondoskodjanak az állami iskola fűtőanyag készletéről. Ez az intézkedés nagy tájékozatlanságra vall. Az iskola szükségleteiről ugyanis nem a községi elöljáróságoknak, hanem az iskolaszéknek kötelessége gondoskodni abból az összegből, amelyet a község e célra fizet. A költségvetések előtt tehát ez a helyzet és előreláthatólag a kormány intenciója, amellyel védeni kívánta a községeket, írott malaszt marad. ysslets könyvöket, § Tezákaf, és havi [apókat, Folyóiratokat, | Céfjkárfyákat, Levélpapírokat, [ Borítékokat Seb. stb. £ jutányos áron késeit a CLIJJ-KOMZSVÁ1I, mr. ÜNIY12BSIXÍTII3 ••
