Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-15 / 36. szám
to XIII. tvr. 98. szán, a • '■ : ' .■■■■■ Ás agrárválság oka is a fogyasztási krízisben keresendő Irtás SCEIESSEL RICHARD, a A Keleti Újság 31. Márnában dr. Stdte Ferenc* válaszol ugyanezen lapban irt fejtegetéseimre, felveti a kérdést, hogy mi az agrárválság okát Erre vonatkozó kutatásai során arra az eredményre jut, hogy „a mezőgazdasági válság legfőbb oka mégsem a megzavart termelési rend, hanem az, hogy a gazdák nem tudják terményeiket értékesíteni“, de mindjárt utána megállapítja, hogy „más termelési ágak ellanyhult vérkeringése nem tudja a* őstermelők produktumait feldolgozni.“ E két megállapítás összefűzve tehát azt mondja, hogy a gazdák nem tudják terményeiket értékesíteni, mert más termelési ágakban hiányzik a felvevőképesség, vagyis a mezőgazdasági termékek kellő fogyasztásra nem találnak. Ezen megállapításnál találkozik cikkíró azon fejtegetéseimmel, hogy a termelési rend csak akkor tud fennállóm, ha a fogyasztás és termelés kölcsönös viaszhatása nem zavartatok meg. Ezen egészséges körforgás feltétele, hogy első sorban a termelés eredménye kellő részben újból a fogyasztásnak jusson, hogy az egyes termelési ágak eredményei egymással arányban álljanak és végre, hogy tuiprodukció ne aavaxja az egészséges áralakulást. A természetes áralakulás a keraslet és kinálat egymásközti viszonyától függ, de egészséges az áralakulás akkor, ha az egyúttal megfelel a termelés eredTordal Sörgyár Rt. igazgatója ménye értékének is. Valamely áru értéke pedig a termelésnél felhasznált tőkéből, annak hozadékából és a felhasznált munka értékéből áll. Ha u termelés eredményének értéke ily módon ismét fogyaszlásra kerül, úgy feltétlenül biztosítva van az egészséges termelési rend. Ha azonban a termelés eredményének oly része vonatik ki ezen felosztásból, mely a természetes fogyasztást csökkenti, úgy ez feltétlenül fogyasztási és vele kapcsolatban értékesítési válságot eredményez, mely megakasztja a további termelést, miáltal munkanélküliség keletkezik a fogyasztás további rovására. Ezen fogyasztási válság eredményezte a mező- gazdaság válságos helyzetét is és természetszerűleg legsúlyosabban érintette azon országokat, melyek lakossága túlnyomóan mezőgazdasággal foglalkozik. Vannak azonban a romániai gazdáknak speciális nehézségeik is, melyek kettősen érintik ép azt a termelési osztályt, melynek termékei a világkereskedelem versenye alatt állanak. A romániai mezőgazdaság egyáltalában nem részesül abban a támogatásban, melyre épen fenti helyzeténél fogva igénye volna azon célból, hogy a világkereskedelemben résztvevő, kedvezőbb viszonyok közt termelő és az értékesitésnéi mindenféleképen államilag támogatott más országok versenyével szemben is piacot szerezhessen termékeinek, sőt ellenkezőleg, egész érthetetlen mádon feláll tott nehézségekkel keU megküzdenie még ma u, hegf termékeivel a világkereskedelemben részt vegyen. Magára hagyatva kell megküzdenie e nagy versennyel anélkül, bogy legéletbevágóbb 6» legsürgősebb kérdései elintézést nyernének. Nem kétséges, hogy a termelés folyamatában ai őstermelés az első láncszem, de aligha állja meg helyét azon feltevés, hogy a világgazdasági válság az agrárválságból ered, hanem talán ez utóbbi annak folyománya volt. Á mezőgazdaság és az ipar nemcsak mint fogyasztó egymáíráutalt, hanem a mezőgazdasági munkabérek kialakulása is szoros kapcsolatban áll az ország ipari fejlettségével, inert az ipari szükségletek olcsóbb beszerzési lehetősége a munkabéreket is megfelelően befolyásolja. E helyen még arra L* akarok reámutatni, hogy mily nehéz helyzetben volna a mező- gazdaság akkor, ha a súlyos állami terhek nagyobb részének viselése alól az ipar nem mentesítené őt. A mezőgazdasági és ipari termelés egymásra való kihatásában és mindkettő egészséges fejlődésében arányos áralakulást fog eredményezni is ezáltal egymást fog ja támogatni. A-br A gabonaárak rohamos zuhanását- tuiprodnkciő- val indokolni nem lehet, mert bán a világiermelósi eredmények egymástól eltérő adatai e tekintetben — legalább tudtommal — számszerűleg pontosan nem tájékoztatnak, mégis megegyeznek abban, hogy azok a békebeli eredmény alatt állanak. Tagadhatatlanul fennáll azonban a fogyasztási válság és Amerika, miután Európát háborús tartozásainak finanszírozásával adófizetőjévé tette ás iparcikkeire eddigi jó fogyasztóját elvesztette, most nélkülözhetetlen kenyér- magvakkal iparkodik versenyt támasztani, melyeket tőkebőségébem jól berendezett termelésénél fogva roppant alacsony árakon tud piacra dobni és ezáltal az európai mezőgazdaságot értékesítési válságba sodorta. A Nagyváradi Agrár Takarékpénztár Részvénytársaság XX. évi rendes közgyűlését 1930. évi március 2-án, d. e. 11 és fél órakor tartja az intézet üzlethelyiségében, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: He^hivó 3. Jelentés a nyugdíjalap illástrBL 4. A feíügyelőbizottsági tápok mult M tJszteletdlJInaí Megállapítása. 5. Az igazgatósági és felügyelőbisottsági tagok megválasztása. 6. Indítványok. Oradea, 1930. február hó 8. napján. AZ IGAZGATÓSÁG. 1. As Igazgatóság jelentése. 2. Az 1929. évi zárszámadások előterjesztése, a felügyelőbizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása iránti határozat é3 a fel- meutvóny megadása. Kivonat as alap szabályokból: Minden részvény egy szavazatja jogosít. A közgyűlésen csak eiy részvénnyel lehet jogokat gyakorolni, mely a közgyűlést megelőzőleg három hónappal átíratott és 2 nappal előbb a társaság pénztáránál a le nein járt azelvényeivel együtt letétetett. Vagyon Kímíi i ,-~m* iméiiep-siámSa Teker 18,000.000*8,000.000 — 3,000.000-— 2,l(K).000- 13,100.000-— 84,999.74p49,255.704-134,255.445-18,570.800-13.357.267-5,536.219"IS,893.486-— 14,349.738-56.679-— 2,197.141-32,134.941-aojUevó • 7,238.991*2,274,822-— :$fu ü>. 4,9*4.169*221,387.464-Készpénz — — — — — — — — Követelések pénzintézeteknél — — — — Yált/Skölcsönök — — — — — — — Adósok — — — — — — — — — Kezességek — •— — — — — — — Érték papírok: Saját tulajdon — —- — — — Tisztviselői nyugdíjalap értékpapírjai — Ingatlanok: Parcul Traian 6. számú bérpalota, Bulv. Regele Ferdinand 25. számú bérpalota és egyéb ingatlanok — — — — — — Inkasszók, engedmények, letétek, nyilvántartási számlák — — — — — — — Berendezés 16.834.455*6,661.791-— 113.993.915-— 62,328.404"— 14,349.738"— 546.094"— 702,200" 1,248.294-8,970.867-32.1S4.941-Teljesen leirva 224,387.404-— Alaptőke — — — — — — _____ Tartalékalapok: Rendes tartalékalap* — — — — — Kétes követelések tartaléka — — — — Tisztviselői nyugdíjalap** — — — — Betétek: Könyvecskére — — — — — — ■— Hitelezők — -— — — — — — — Visszleszámitolt váltók: Banca Naţională n Rornflnieinél — — — Külföldi pénzintézeteknél — — — — Kezességek — — — — — — — — Fel nem vett osztalékok — — — — — Átmeneti kamatok — — — — — — '— Inkasszók, engedmények, letétek és nyilvántartás» számlák — —■ — — — — Nyereség: Ez évi tiszta nyereség — — — — *— Kétes követelések tartalékába helyezve — * Ez évi hozzájárulással Lei 8,750X00 •• . . » . 2.500X00 Kétos követelések taxi. . 3,000.000 14,250,000 Veszteség Vesiteiéf-Myereség-iiémla _____ ___ Nyereség Tisztviselői fizetések és pótlékok — —» — Üzleti költség- és adók — — — — — — Tartalékolás kétes követelésekre az adótörvény 32. b. J-a alapján — — — — — — Nyereség: Ez évi nyereség — — — — — — Kétes követelések tartalékába helyezve — 7.238.991 •- 2,274.822-3,671.016-—| 2,106.854'2,274.822-4,964.169'Nyereség áthozat a mult évről — — — — Tiszta kamatjövedelem, ház és egyéb jövedelmek mämSmäm 817.217’— 12.CS9.644-— 13,016.861-—1 13,016.801* _ Fráter Zstgmond cég vezető, pénztáruok Ion. Th. Flores cn elnök Gyémánt Mihály Grünstein Béla IGAZGATÓSÁG: Dr. Justin Ardelean társelnök Incze Lipót Dr. Demetrovits Elek vezérigazgató Oradea, 1929. december 31. Dr. Móricz EraS társelnök Teleedi József Anastasia Negnlsscn IIj. Horthy Dezső igazgató, főkönyvelő FELÜGY EL ŐBIZOTTSAG: Dr. Maior László elnök Garő Zsigmond Leíchner József Dr. Triff Titus
