Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-14 / 35. szám

é Hallottunk már sok mézes szót, Kedveskedőt és csábitót. ígérgettek füt, fát, földet, Sok bőséget, kevés teiliet. Kisgazdának tele hámbárt, ,Tó vasutat, olcsó dohányt, Erdőt, mezőt és pálinkát, Mindnyájunknak kövér pungát. — Jó vers, — hagyják rá a többiek — mintha Petőfi irta volna. Megmondja az igazat. A legénybe tovább olvassa a kortesverset: ... Sok Ígéret, zajos hü-hó, Nyomorúság, tenger adó, Drága posta, drága dohány, Nehéz teher székely hátán... ... Gereblye jel... nagy huncutság, Székely attól hiába vár, A dűlt kereszt az ő jele, Oda vonzza szive, esze. Megyefejnek patikáros, Nagyön furcsa, nagyon káros. A megyeház nem patika, Dűlt keresztes a jó lista. — Orbán Jánost figurázza ki — mondja a hall­gatóság, aki felkérezkedett a háromszéki román lis­tára. De nem sokat vesztett a székelység ezzel a patikussal. — Eljött a mi falunkba is korteskedni — nyel­vel a legénybe. A tavaly is volt s akkor azt mond­ta, hogy azok, akik elpártolnak a magyarságtól, kii- lön-külön egy kutgémet érdemelnek, hogy arra fel­húzzuk őket. Most, mikor beszélt, Bedő Márton bá­tyám közbeszólt: „Patikám ur, szükség van még egy kutgémre...“ • Ahogy haladunk, a fülke kiürül, majd újból megtelik. Változnak az arcok, de a panasz ugyanaz marad. De ugyanaz marad a fejnek öntudatos, büsz­ke felvetése is. Hangtalanul ülök helyemen. Nem szólok bele a vitákba, de szivemben büszke szeretet­tel és mély meghatódnssal hallgatom e szavakat. Egy porbatiport nép jeremiádjait ballom, úgy, ahogy azok felbuggyannak az egyszerű szivekből, de ugyanakkor ígéretek is csengnek ki e vasúti kocsi mélyéből, melyek bevilágítanak a jövőbe, Éjszaka van. Ilyenkor számol le mindenki ön­magával. De én nem tudok magamról gondolkozni, nem hallom saját szivem hangját. Mintha egy nép élő és vérző szivén járni ördögi táncát a vonat, hol minden fenyő egy fekete és megdermedett jajkiál- tés, hol a hó: r%i örömöknek szemfedője. Kitágul a tér, végtelenné omlik az idő, hogy kerültem én ide? Hogy kerültem e legendás időkbe, hogy kerül­tem é titokzatos hegyek közé, melynek lankáin a magyar jövendő géniusza kopottan, tépetten jár, kezében örök mécsessel... — Gyergvószentmiklós! — kiáltja a kalauz. Kiszállok. Az állomás mögött nagy tócsák sötétle­nek. Sehol egy lelket nem látni. A házak feketék, mintha gyászlepellel lennének bevonva. Messzi egy kutya vonit. ügy érzem, mintha senki városába érkeztem volna... Kakassy Endre Csisz- és küszvény- bánia mák gyögyliásánái jó tea használata fontos fljrógyíányeiö! Tapasztalati tény, hogy a hasonló teakeverékek között HraS. Dr. P&íer csa« és kiisasvény etlerJ teái« a legjobb Ezen tüneményes hatá-u teabüSUniegesség Imsznúlatn feleslegessé teszi a drága íüidőhelyek és kúrák haszná atát. Ezen teától a csuz és köszvényben szenvedő otthonában olcsór.éskényelmeseM meg­szabadni bajától. Ezen tények igazolására itt közöljük a Következő hitelesített nyilatkozatot „Jimbolia, 1927 lebruár 25 Izületi csuz- és kösz- vénybánta! aakban szenvedek 1913 óta, végigjár­tam az összes gyógyfürdőket, u. m.: Pöstyén, Lu­kácsfürdő, Vízakna, Buziás és Velence fürdőhelye­ket. Mindez nem használt s erre 3 hónapon keresz­tül használtam Praf. Sír. Páter ciuz ás kö*z< véiny elleni teáját s ettől a köszvényokozta daganatok és csuzokozta ujiizületi csomók elmúl­tak. Szíveskedjenek felvilágosítani az ebben szen­vedőket, hogy 8—14 napos teahasználat nem hoz gyógyulást, különösen, ha évek óta szenvednek e bajban. B. P. kereskedő.“ Prof. D:\ Páter csm és köszvény olíoní fíüáia R megyeszékhelyek legtöbb B!-BÎ1? loaja gyésfyszmiár&itiin és dro­gériájában azonnal kapható, ahol nem lenne, ott a gyógyszerész kifejezett kívánságra az eredeti csomagolású teát néhány napon belül bes/erzi. Minden eredeti csomagon a feltaláló törvényileg védett fényképe és aláírása látható. Levelező* lap utján a tea „Csillag“ gyógyszertár Braşov, Hosszu-u. 5. sz. a. lerakóitól rendelhető. Nagybani lerakat „STANDARD“-, drogéria, Bucureşti L XIII. ÉVF. 35. SZÁM. A Magyar Színházban ma, holnap és holnapután Az utóbbi évek leghatalmasabb íilmcsodája. — Főszereplő: Anny Osidra. Csütörtökön és pénteken 3, 5 és 7 órakor. Szombaton (utójára) 5 V* és 7 V« órakor, Helyárak az összes előadások alkalmával : 30, 20, 10 lei. Spoipîerssiaa n Mţmî hóöiíiaFoSi miatt csaifssim mindéi! vonafjóratot be béliéit szüntetni Az Atlanti óceán partvidékén szünot enll! tombol a vihar (Madrid, február 12.) Az Északspanyolország- bsn dúló hóvihar számos falut teljesen elzárt a kül­világtól. A vonatközlekedést a legtöbb vonalon be kellett szüntetni. Salamanca környékét farkascsor­dák lepték el, amelyek több faluba ír, behatoltak. Alahmabila mellett egy személyvonat elakadt a hófú­vásban. Portugália határszélén több falut Portugál oldalról nem lehet megközelíteni s ezért ezeknek a falvaknak a lakossága a spanyoloktól kér segítséget, mivel élelmiszereik elfogytak. Vigo környékén egy halászható huszonöt főnyi legénységével elpusztult. Barcelonában félórás jégeső esett. Több járó­kelő a diónagyságu jégdarabok ütéseitől megsebesült. Az Atlanti óceán partvidékén szakadatlanul tart a vihar. (Pária, február 12.) Észak- és Közép-Francia- országban az égbolt kitisztult s a hőmérséklet a fagypont alatt van. Délen az esőzés továbbtart. Mar­seille közelében orkánszerü szélvihar dühöng, amely a hajóközlekedésben máns fennakadásokat idézett elő. Gyárfás Elemér a magyar kishitei problémájának megoldására egye­lőre nem lát más megoldást, mint a hitelszövetkezetek megerősítését (Kolozsvs.r, február 12.) A Székely Társaság ifjúsági csoportjának gazdasági szemináriumának keretében tegnap este Gyárfás Elemér szenátor tartott előadást. Gyárfás Elemér érdekes előadás­ban világitoth. meg a romániai magyar pénzintéze­tek szervezetét. Előadásának bevezető részében is­mertette a ms gyár pénzintézetek háború előtti üz­leti politikáját, rámutatott azokra az okokra, ame­lyek egyrészt megakadályozták azt, hogy Erdélyben nagy magyar központi pénzintézet alakulhasson, másrészt oda vezettek, hogy az erdélyi magyar pénzintézetek a budapesti nagy bankok védő szár­nyai alá menekültek. Ez a helyzet az impérium- változés alkalmával szükségképen oda vezetett, hogy ah erdélyi többségi és kisebbségi pénzintézetek jó részének Bukarest felé kellett orientációt keresnie. A bukaresti nagy bankoknak azonban nem az affi- liálás, hanem u fiók-felállítás volt programjuk, így tehát az erdélyi és bánsági bankoknak saját erejük­re kellett tamaszkodniok. A körülményeknek ily alakulása tette szükségessé az Erdélyi Bankszindi­kátus megalakítását, amely fennállása óta különö­sen a revízió megvalósításával komoly szolgálatokat tesz az erdélyi pénzintézeteknek. Előadásának befa- I jező részében ismertette azokat az akadályokat, amelyek egy altruista jellegű központi magyar bank életrehivásá elé tornyosulnak. A magyar bankok kihelyezését négy és fél mil- liándra becsüli, ahhoz tehát, hogy oly magyar ban­kot létesítsünk, amely a miagyar hiteligények kielé­gítéséi kedvezően tudja befolyásolni, legalább egjr 500 millió alaptőkéjű „altruista jellegű“ pénzinté­zetre lenne Szükség, ha azt akarjuk, hogy az uj in­tézet a magyar hitelproblémák bár egy csekély há­nyadrészét megoldhassa. Ily nagy intézettnek a meg­alapítására azonban ép a magyar társadalom tőke­szegénysége miatt czidőszerfet mégesailc gondolni sem lehet. A magyar kishitei problémáját egyelőra a hitelszövetkezetek megerősödése oldhatja meg. A* agrárhitel kérdését a most szervezés alatt álló na- i gyár földhitelintézet lesz hivatva dűlőre vinni. X magyar jellegű pénzintézetek jövője szervezkedésük kiépítésének tökéletesedésétől függ, ennélfogva mindent meg kel! tennünk a már meglevő szervez­kedés további kiépítésére és megerősítésére. A isewycrki kikötőkén kigyulladt a „Müticheii“ személyszállító hajó és elsüllyedt Ha! ember és Ii élszer kanári eset! a tűz áldozatául (Arewymk, február 12.) A Lloyd hajóstársaság München nevű gőzösének fedélzetén kevéssel a kikö­tőbe érkezés után tűs ütött ki, amely több robbanást okozott. Az esploziók egyike az oltáshoz kivonult több tűzoltót is. a földhöz sújtott. Az égő hajó tüzét sikerűit ugyan eloltani, d« a lángok a gőzölt »annyira megrongálták, hogy az elsxilyedésiél nem 'tudták megmenteni. A München 13 ezer 500 tonnás személyszállító hajó volt, amely 260 utast tett partra. Az utasok a rob­banások előtt már elhagyták a gőzöst. A legénység szintén megmenekült a igy emberéletben a hajóka­tasztrófánál nem esett kár. Újabb részletek szerint a München égését tízezer főnyi közönség nézte végig a kikötőben, úgy, hogy a rendőrség kénytelen volt erőteljesen visszaszorítani a bámulókat. A mentésnél tizenhárom venlatógözös, 26 gőzfecskendő és hat létrákkal felszerelt segély- , hajú dolgosait. A Viliét nevű tűzoltóhajó súlyosan megrongálódott. A Münchent a robbanás erősen a dokkok felé dön­tötte, úgy, hogy félni lehet, hogy apály beálltával megtöri a dokk oldalát. A révkalauz áldozatul esett a katasztrófának. A felrobbant hajó szállítmánya között hétezer kanári volt s ezek is természetesen elpusz­tultak. A vizsgálat még mindig nem tudta megállapítani a robbanás tulajdonképeni okát. Szerda délelőtt a hajó kétharmadrésze még kiállott a vízből, de a nap fo­lyamán valószínűleg az egész hajó elsülyed. Az anya­gi kár háx-om cs félmillió dollár. A katasztófának összesen hat halottja van, közöttük a hajó elektrotechnikusa is, aki azért sza­ladt le az áramkapesoló terembe, hogy az áramot ki­kapcsolja és a kazán terem felrobbanását megakadá­lyozza. A kazánterem azonban már hamarább felrob­bant ás a« elektrotechnikus odaveszett.

Next

/
Thumbnails
Contents