Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-13 / 34. szám
Clvj-Koloxsvár, 1930. február 13 C<SÜÍÖTtŐ& ElETlUrSJfG ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : I évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 200 lej, egy hóra 100 lej. 12 ©icfaías szám ára 5 lej. Â községi tanácsban A községi választások meg is kezdődtek, de a községi választásokra az előkészületek megindultak most már teljes erővel, országszerte. A magyar polgárság az arányos képviseletét kívánja biztosítani, olyan mértékben, amilyent ez a törvény, amely tele van tűzdelve antidemokratikus akadályokkal, egyáltalában megenged. Ez a képviseleti beleszólás és közreműködés nem merülhet ki azonban a nagytanácsok gyűlésein, mert a magyar polgárságnak a fontos életérdeke nem elégedhetik meg a közigazgatási testületekben deklarálható ellenzékieskedéssel és sérelmezési magatartással. Minden attól függ azonban, hogy mennyire zárják el. vagy akarják elzárni az útját a minket törvényesen megillető képviselet megteremtésének. A községeknek, a városoknak a gondja a polgárságnak a gondja. A tiszta állami felfogás szerint ennek a gondnak a viselését adja át az állam az illetékes polgárságnak akkor, amikor önkormányzati alapokra fekteti a közigazgatást. Az állam tehermentesíti önmagát annak a rengeteg helyiérdekű ügynek intézésétől, amelyekbe az állami beavatkozás, a magasabb állami szervezet távoli kevesebb tájékozottsága ^sohasem tudhatja az érdekelt polgárság kívánságait megfelelő átérzéssel képviselni. Az államnak nem lehet más érdeke, mint az ország köz- igazgatási szerveinek a szükséges összhangba- hozatala, az esetleges visszaélések megakadályozása és az általános rend. Ezen felül azonban fontosabb érdeke a polgárságnak, mint az államnak, hogy a saját pénzén fenntartott polgári közösség adminisztrációja semmilyen részletében ne szolgáljon más célt, mint ennek a közösségnek a céljait. Hol vagyunk mi még ettől, mikor egy olyan törvény alapján történik az átszervezkedés. amely különösen tarka keveréke a felvilágosult közigazgatási felfogásnak a középkori reakciós hatalmaskodás elképzeléseivel. Egy olyan törvénynél, amely megindít egy- egy intézménykialakitást demokratikus jelszó alatt s a végén ráteszi az antidemokratikus, megnyomorító vaskalapot. Mert ha arról volna szó. amit a mostani kormány programmjának vallott s amivel átvitték Erdélyt a román impérium alá. hogy minden polgár és polgári réteg maga igazgathatja magát, tehát ha az el nem gáncsolt arányos részvételt biztosították volna a közigazgatásban, akkor nem kellene a pártoknak egyezményes tárgyalásokba fektetni annyi energiát. Akkor a választás nem jelentene szembenállást, hanem a legbékésebb szükségszerűségét a részvétel elintézésének. A programmtó! eltérés nem az állam és nem a polgárság érdeke, az állami beavatkozásnak a foganatositott túlzása politikából történt, nagy részben pedig kisebbségellenes politikából. A magyarság nem vonulhat vissza a pasz- szivitásba azért, mert sérelmes és rossz a törvény. A törvénynek a rosszasága a polgárságnak a bőrére megy. de megbosszulja magát az államnak a kárára is. A beavatkozás antidemokratikus túlzásai azt a célt szolgálják, hogy egy sereg fontos állást maguk között oszthassanak ki azok. akiknek nem sok közük van az illető polgársághoz s akik éppen ezért a maguk szolgálatainál nem a polgári közösség célját tartják mindenek felett állónak. Nem a polgárság küldi okét oda s nem a polgárság előtt viselik a felelősséget. De a fizetést a polgárságtól kapják s a polgárságnak a pénzét kezelik, az ügyeit intézik. Amikor választási megegyezésekről szó van. akkor ezeknek a fontos közigazgatási poszOKSZÁGOS MAGYARPÁR ÎI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piát a Unirii 'Főtér j, 4, Telefon: 5-08, 6-94 éo 3-64. XIIÎ. évfolyam 34-,Ik szám toknak, szolgálatoknak az elosztása kerül lényeges körülményekként sorra. A törvény rosz- szasága, a választó névjegyzékek tendenciózus fogyatékosságai, a választott képviseletnek a kinevezésekkel és hivatalbóli tagokkal való gúzsbakötése lehetetlenné teszik a polgári képviselet tisztességes kialakulását. A fennálló helyzetben és körülmények között azonban meg kell kezdeni a bevonulást a közigazgatási élet belső kereteibe, a fontos szolgálatok átviteELÖFIZETÉS MAGYARORSZAGOÄ X évre 56 pengő, félévre 29 pengţ negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. lére és ezért jöhetnek és jönnek szóba az egyezmények. Ez a mostani községi választás alkalmat ad olyan munkaperiódusra, amely előkészület a mi számunkra arra a jövőre, amely a civilizált felfogás tisztukabb közigazgatási rendszerét fogja meghozni. Mert ezt nem lehet nagyon sokáig feltartóztatni. A polgárság fontos gazdasági és kulturális érdekei addig is védelmet kívánnak s a felkészülés munkájából sem lenne jó kimaradni. Kerületi választási rendszerre tér vissza az uj választójogi törvény A liberálisok a statisztikával vigasztalják magukat (Bukarest, február 11.) Az uj választójogi törvény közelebbről a parlament elé kerül. A javaslat kidolgozásával Stere Constantint bízták meg, aki a miniszterelnökkel folytatott megbeszélései során leszögezte a javaslat főbb elveit. Az uj törvény szerinti választási mechanizmus j'val egyszerűbb lesz a mostaninál. A 'kamarai választásokra bevezetik, a hirek szerint, a kerületi rendszert, a szenátusban azonban megtartják a jogszerinti szenátorok jelenlegi rendszerét. A többséget kapott párt prémiumát eltörlik. A liberálisok számadatai A Viitorul legutóbbi számában összeállítja a jelenlegi megyei választások részletes statisztikáját megyék szerint, feltüntetve külön a nemzeti parasztpártnak és a liberálisoknak az 1928 decemberi általános választásokon és a mostani megyei választásokon kapott szavazatait. Az összeállítás szerint a mult választáshoz képest a nemzeti parasztpárt Erdélyben 63.850 szavazatot veszített volna, mig a liberálisok 96.546 szavazattal kaptak többet. Bukovinában 30.342 a kormány szavazatainak csökkenése és 17.821 szavazattal növekedett a liberálisoké. Besszarábiában a kormánypárt 37.100-as szavazat csökkenésével szemben áll a liberálisok 48.500-as emelkedése. Az ókirályságban a legnagyobb ez a» arány, itt nemzeti parasztpárt 175.422 szavazatot veszített és a liberálisok 248.806 szavazattöbbletet kaptak. Tény azonban az, hogy a liberálisok egyetlen megyében sem kaptak többséget. Moh sí nincsen mei o map? lista (Arad, február 11.) A Magyar Párt aradi tagozatának elnöki tanácsa és intézőbizottsága kedden délután ülést tartottak. Ezeket az ülésekei nagy érdeklődés kisérte, mivel az intézőbizottságnak ez alkalommal kellett volna összeállítania az aradi önálló magyar listát. Az öt órakor kezdődő elnöki tanácsülés hatkor ért véget, ekkor kezdődött az dntézőbizotteági, amelyen Barabás Béla dr. hosz- szabb beszédet mondott. — Én magam ajánlottam — mondotta — annak idején, hogy Marşieu dr. prefektus ajánlata elől ne zárkózzunk el ridegen. A javaslatomat elfogadta a bizottság s most beszámolhatok arról, hogy a prefektus úrral való tárgyalásaink még nem nyertek befejezést. A prefektus ur komolyan garantálta a minden terrortól mentes szabad választást, később pedig egy nyilatkozat jelent meg az ő neve alatt, amelyben kijelenti, hogy amikor a fenti kérdéssel hozzáfordultam, sejtette, hogy a magyarság önálló listával akar a választásba menni. Igaza volt a prefektus urnák, én valóban önálló magyar listára'gon- doltam, ami teljesen megérthető akkor, amikor olyan ajánlatot kaptunk, amivel nincsen okunk dicsekedni. Történtek ugyan javító ajánlatok is, de azok se elégítették ki a magyar érdekeket. Innen az elnöki székből tiltakoznom kell minden olyan felfogás ellen, amely azzal vádol bennünket, bogy a Magyar Párt az önálló listával csak tüntetni akarna a románság ellen. Annak idején a képviselőválasztások alatt Maniu miniszterelnök kijelantett«, hogy menjenek a magyarok önálló listával és hozzanak Mai számunk 12 oldal be annyi képviselőt, amennyit tudnak. A miniszter- elnök urnák egy pillanatig sem jutott eszébe, bogy a magyarok tüntetni akarnak az önálló listával. Éppen ezért csodálatos, hogy a kormány egy aradi exponált embere, ezt a felfogást vallja. A Magyar Párt aradi vezetői amikor önálló listáról beszélnek, nem mások ellen fordulnak, hanem kizárólag a magyarság érdekeit akarják védelmezni. Barabás Béla dr. indítványozta ezután, bogy az intézőbizottság a lista összeállitását halassza el néhány nappal és várja meg, amig kialakul, hogy a tárgyalások valóban önálló listára kényszeritik-e a magyarságot. Ha erre sor kerül, a magyarság nyugodtan, nyilt homlokkal, teljes bizalommal megy önállóan a választásba. Az intézőbizottság az elnöki indítványt elfogadta és néhány napra elhalasztotta a lista összeállítását. ««wwn*wmnwwwwwmw Száz emberi iiizhalál fenyeget egy kigyulladt amerikai menfeázban (Paris, február 11.) A Newyork Héráidnak jelentik a Massaehusett állambeli Brocktonból, hogy a brocktoni szegények menházában óriási tűz támadt, amely gyorsan a szomszédos épületekre is átterjedt. A tűzoltóság nagy apparátussal fogott hozzá az oltáshoz. Eddig negyven embert mentettek ki iáiig esemíletlen állapotban a lángokban álló romok kézül. Attól tartanak, hogy a menedékház további száz lakáját a legnagyobb erőfeszítésekkel sikerül megmenteni. A mentés és a tűz lokalizálása tovább tart.
