Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-09 / 5. szám

előfizetés belföldön : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 Séf. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii .(Főtér) 4, Telefon : 5-08, 6-94 és 3-64. XIII. évfolyam 5-ík szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér A nagyhatalmak egyezmény tervezetet készítettek a m agyar jóvátételi kérdésben Bulgáriával a megegyezés megtörténtnek tekinthető Az egész világsajtó főproblémája a magyar jóvátétel Mára várják Bethlen István és Tiíulescu szópárbaját (HÁGA, január 7.) Kedden főképen az osztrák jóvátételt tárgyalták. Az osztrákok tiltakoznak minden újabb teher ellen, a kisantant azonban ragaszkodik ahhoz, hogy Ausztriát jóvátétel fizeté­sire kötelezzék. A kipillant az ősz'.rák jóvátételt a magyi’,al akarja összekapcsolni a csak annak el­intézése után dűlőre juttatni. Minthogy a bulgárokkal előreláthatólag létrejön a megegyezés, igy tehát az osztrák és a magyar kérdések merülte* előtérbe. A Havas ügynökség szerint általános vélemény az, hogy a magyar ügyet csütörtökön estig, vagy legkésőbben pénteken sikerül megoldásig juttatni. A hitelező hatalmak eddig az ideig kénytele­nek lesznek a minimális követelesékben megegyezni. A Havas távirati iroda tudósítója ma délben azt jelentette Hágából, hogy a hatalmak és Bulgá­ria között a megegyezés már létrejöttnek tekinthető csak a kisantant élt bizonyos fenntartásokkal, amig a magyar kérdésben is ki nem mondották a végső szót. Â magyar probléma A hágai zűrzavar Szorgalmasan, folyik a tanácskozás Há­gában, de zárt ajtók mögött. Ez pedig annyit jelent, hogy senki sem tudja néhány beava­tottam kívül, hogy mi történt eddig. A min­denkit megnyugtató megoldást nyilvánvalóan késlelteti az a körülmény, hogy egyes álla­mok a maguk részéről az összes problémákat összezavarták és ezeket egységes keretekben kivánják megoldani. Nem csak a Young-terv és a keleti jóvátételi problémák között köve­telik a junktimot, de addig nem akarnak Ausztriával és Bulgáriával sem egyezkedni, amig Magyarországgal meg nem egyeztek. A magyar álláspont sok borsót tör a nagyhatalmak orra alá és szemmellátbatólag e kérdés elintézése nemcsak az érdekelt kö­zépeurópai államoknak fontos, de a nagyha­talmaknak is. Ez a probléma, bármennyire is távolesik a hangadó államok vitális ügyei­től, alkalmas arira, hogy egymásközötti ellen­téteiket feszítse. Lám, a londoni tengerészeti leszerelési konferencia befolyása érezhető a keleti jóvátételnél is. Bethlen Olaszországban talál támaszt, viszont Franciaország London­ban akar Olaszországgal együtt működni. Olaszországnak igen nagy érdekei fűződnek a hoz, hogy megtörje a kisantant" gyűrűjét, vi­szont Franciaországnak hasonlóképen érde­ke, hogy a kisantant államok fö­lényét megerősítse. De ugyanakkor Francia- ország a megegyezés érdekében hajlandónak mutatkozott lemondani a magyar jóvátétel­ről — Románia javára. A hágai konferen­ciával egyszerre lezajló magántanácskozáso­kon egyazon időben két irányban is kísérle­teznek a fő államok: a nyomások és a fenye­getések rendszerével egyrészt, másrészt a kompromisszumos kiaipacitálásokkal. A nem­zetközi pénzpiacon veendő revanstól elkezdve a Magyarországnak juttatandó pénzügyi és kereskedelmi könnyítések bőkezű Ígéretéig a lehetséges színskála minden változatát ki- játszák a megegyezés érdekében. Mert bármennyire is bétlakat őrzi a ter­vek és az ellentervek minden szálingózását, ha eddig közeledés történt volna is. az érde­kelt államok sajtóinak hangjából ez nyilván kiérezhető lett volna. A nyugati sajtó hang­jából inkább arra a következtetésre lehet jutni, hogy a közvéleményt a megszokottnál is erőteljesebb mértékben akarják igénybe venni hangulatcsinálásrai. A konferencia ahe­lyett, hogy egy lépést menne előre, két lépést megy hátra i j A hágai konferenciának azonban csak egyik kérdéskomplexumát meriţi ki a keleti jóvátétel, de ha a jelek nem csalnak, a Young- egyezmény gyakorlatosiasitása körül simán mennek a dolgok. Most már minden azon for­dád meg, hogy a kibocsátásra kerülő német obligációkat lehet-e a magánpiacon plasszi- roznií Németország, hogy fizethessen, tizen- hatmilliárd aranymárkás kölcsön fölvételére van kárhoztatva és bármennyire bizarr dolog is, ezeket a kölcsönöket ama államoknak kell adniok, aki e kölcsönökből viszont saját jóvá­tételi igényeiket akarják betölteni. Francia- ország könnyen abba a helyzetbe kerül, hogy kölcsönbe kell adnia azt az összeget, amit Németországtól jóvátétel címen igyekszik megszerezni. Szerencsére remélhető, hogy Európa örökös bankárja, Amerika nem fogja megvonni tőkéit Németországtól és igy élet­be léptethető lesz a Reparációs bank és ezzel kapcsolatosan a nyugateurópai konszolidáció­nak újabb szakasza. (Paris, január 7.) A sajtó optimizmus nélkül tárgyalja a' konferencia legnehezebb pénzügyi prob­lémáját, a magyar jóvátételek kérdését. A lapok beavatott helyről származó információk alapján azt Írják, hogy a magánmegbeszélések során már eddig is a legtöbb időt ennek a kérdésnek megvitatá­sára s az álláspontoknak egymáshoz közelí­tésére fordították. Kétségtelennek tartják, hogy a keleti jóvátételekkel foglalkozó bizottságban heves összecsapás lesz Titu- lescu és Bethlen között, de ezután a hatalmak köz­belépnek és megkísérelnek egy közvetítő megoldást. Az Excelsior hágai tudósítás alapján foglalko­zik e problémával s megállapítja, hogy a kisantant álláspontja jogi oldalról nem épen olyan erős, mint diplomáciai oldalról. A Petit Párisién kiemeli, hogy a megegyezés érdekében Franciaország hajlandónak nyialtkozott le­mondani a Magyarországtól követelt jóvá­tételeknek Franciaországot illető részéről. Kérdés, magyar részről, mennyire fogják honorálni Franciaország ez elhatározását. A Matin cikkében Loucheur kijelentését idézi, mely szerint a magyar jóvátétel kérdésében úgyszólván lényegtelen szere­peit játszik a dolog pénzügyi része, mert az az ösz- szeg, amelyet a hatalmak Magyarországtól követel­nek, az évi/^költségvetésekben alárendelt .szerepe­ket jászapápak, de fontos lenne Hágában ebben a kérdésbén js a megegyezés, mert hozzájárulna a középeurópai békéhez és a kedélyek megnyugtatásá­hoz. Az Echo de Páris figyelmezteti a magyar tár­gyaló delegátusokat, liogj' a moratórium nem jelent egyet az adósságok elengedésével. Franciaország a kisantant kárára nem te­het engedményeket, mert ez árulás lenne a középeurópai szövetségesek­kel szemben. A lap szerint Bethlen az erőszaknak engedni fog, A lap támadja és hibáztatja Briand külügyminisztert, akinek tavalyi genfi gyengesége idézte elő a lap szerint Magyarország mostani ma­kacsságát. A Journal azt,követeli, hogy gyakorolja­nak nyomást a hatalmak együttesen Magyarország­ra abban az irányban, hogy a jóvátételi kérdés olyan megoldását fogadja el, amilyent a szövetsége­sek megállapítanak. A Temps jelenti, hogy hétfő délután Loucheur francia munkaügyi miniszter Pie- rellivel és egy angol szakértővel folytatott tárgya­lásokat A lap szerint lehetséges, hogy francia és Olaszország, valamint Anglia egy olyan közvetítő megoldásban egyeznek meg, hogy Magyarország aránylag csekély jóvátételt fizessen, viszont az optánsokat ebből kártalanítsák. A Courant foglalkozik Tardieu és Bethlen találko­zásával. Leszögezi, hogy Bethlennek meglehetősen meg kell változtatnia véleményét, ha a nemzetközi pénzpiacot kedvezeőn akarja hangolni. Olaszország jóbarátja Magyarországnak, amelynek Angliában is vannak jóbarátai, Frnciaországnak érdeke azonban, hogy Bethlen nehány pontban engedményeket te­gyen. Az Allgemeene Handelsblad úgy tudja, hogy az olasz delegáción kivül Tardieu is segédkezni fog abban, hogy a kisantant vezetése alatt álló blokk fellépését ellensúlyozzák. Benes optimista Prágából jelentik: A Prager Tageblatt hágai tudósítójának Benes csehszlovák külügyminiszter ki jelentette, hogy optimisztikusan néz a konferencia kimenetele elé s különösen Csehországra nézve ked­vező eredményeket vár. A lap szerint Bethlen ma­gyar miniszterelnök vasárnap és hétfőn a nagyha­talmak képviselői elé terjesztette a magyar állás­pontot, de csak Anglia mutatott bizonyos jogi meg­értést a magyar érveléssel szemben. Snowden adatokat kért arra vonatkozólag, hogy a román és a jugoszláv földkisajátitások a magyarok­kal szemben valóban a háborús megtorlás jellegével birtak-e. A magyarok hir szerint azt fogják java­solni, hogy vitás esetek elintézésére külön fórumot létesítsenek s kapcsolják ki a hágai döntőbíróságot, amely iránt Románia erős averzióval viseltetik. Az amerikai sajtó Magyarország pártján Newyorkból jelentik: A Newyork Herald és a Tribuna azt Írják, hogy a kisantant államok Ma­gyarországgal szemben támasztott igényei igen so­kak szemében igazságtalanoknak, sőt teljesithetetle- neknek tűnnek fel. Csehszlovákia, amely pontosan .tizennyolc napig állt a szövetségek oldalán, 500 mil­lió márka, Románia 800 millió, Jugoszlávia szin­tén csaknem ugyanennyit követel.-Bethlen kijelentet­te, hogy Magyarország 1943-ig 10 millió arany fran­kot fizet. Uj magyar memorandum a jóvá­tételi bizottság előtt A magyar delegáció a jóvátételi bizottsághoz francia é3 angol nyelven szerkesztett terjedelmes Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents