Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-05 / 3. szám

TIU. EVF. 3. SZÁM.

3

— FELHÍVÁS —

az Észak- és Délamerikába, (Ar- gentmia, Uruguay, Brazillal úgymint Canadába utazók részére.

Utasaink kísérettel 24 óra alatt érkeznek meg a Simplon vonattal a kikötőbe. Hajóinkon utasaink a legkényelmesebb kiilönka- binokban lesznek elhelyezve és elsőrangú, változatos ellátásban részesülnek. Tehát aki jól, olcsón és gyors n óhajt utazni, az forduljon a legnagyobb bizalommal személyesen, avagy levélileg a

COSULICH I INE-hez

Bucureşti, Cal.Grlviţei 181. Timişoara, Str. I.C. BrAtianul8 Arad, B-dul Regele Ferdinand 49.

■ 0

Összeült a hágai nagy konferencia

A konferencia vezetését az angolokra bízták Zárt ülés tíz napon keresztül

(Hága, január 3.) A hágai konferencia megnyitó ülése a konferencia egyetlen nyilvános ülése lesz. Az újságírók között kora délelőtt osztották szét a jegyeket. A megnyitóbeszédet a konferencia állandó elnöke, Jaspar, volt belga miniszterelnök mondja s abhoz előreláthatólag a különböző delegációk vezetői, közöttük Bethlen, magyar miniszterelnök is hozzá fognak szólani. Az üléstermet szigorúan lezárva tartják, az egyik hírlapírónak azonban mégis sikerült oda bekukkantania. A csehszlovák és a román delegáció részére egymás mellett jelöltek ki helyet. Titulescu közvetlenül Benes mellé került. Közelükben ül a jugoszláv delegáció s velük szemben a magyar. Bethlen magyar miniszterelnök szomszédja Politis párisi görög követ. Wekerle magyar pénzügyminiszter Marinkovics jugoszláv külügyminiszter mellé került.

Előbb a Young-tervet tárgyalják

A konferencia vezetését az angolokra bízták. Az esélyeket általában optimisztikusan ítélik meg. Elsősorban kerül szóba a Youngterv és csak ezután másodsorban a keleti re- parációk kérdése. Magyarország a konferencián nem a kisantanttal találja magát szemben, hanem a nagyhatalmakkal és igy a ma- gyr delegációnak mindenesetre nagyon nehéz küzdelmei lesznek. A konferencia vezetőköreiben a politikát teljesen ki akarják kapcsolni s igy az optánskérdésről aligha lesz szó.

Péntek délig az összes delegációk megérkeztek. Utolsónak jöttek az angolok és Titulescu. Belaerts Van Gloekland holland külügyminiszter csütörtök délutántól majdnem permanensen a pályaudvaron tartózkodott és fogadta az érkező vendégeket.

Snowden nyilatkozik

Snowden megérkezése után fogadta az angol újságírókat. Kijelentette, hogyha francia részről felvetnék a szankciók kérdését, úgy Anglia nem fog ellenkezni, de a maga részéről nem vesz részt a szankciókban, ha valamikor azok alkalmazására sor kerülne. Az angolok ebben a tekintetben szabadkezet adnak a franciáknak, de nem vállalnak semmi további kötelezettséget. Snowden különben reménykedően nyilatkozott a konferencia kilátásait illetőleg és azt hangoztatta, hogy ezúttal a delegációk feladata sokkal könnyebb lesz, mint az előző konferencia.

Diplomáciai körökben ma délelőtt a delegációk megérkezése és magánmegbeszélések után általános volt a vélemény, hogy a konferencia végső sikerének nem rosszak az

esélyei. A konferencia főfeladata a Youngterv sorsának intézése s a keleti jóvátételek kérdése a főfeladattal szemben háttérbe szorult. Valószínűnek tartják, hogy az összes delegációk erőfeszítéseket tesznek abban az irányban, hogy a pénzügyi jellegű konferenciát annak egész folyama alatt pénzügyi keretek között tartsák s ne engedjék átterelni a viták anyagát a politika terére.

A keleti reparációk ügye

A Daily Mail értesülése szerint a keleti reparációk kérdésében Venizelosz lesz a kis- antant államok és természetesen Görögország érdekeinek szószólója. A lap úgy tudja, hogy a kisantant államok ebben a tekintetben fehérlapot adtak a görög álamférfinak.

Arra vonatkozólag, hogy mi lesz a kisantant egységes álláspontja a konferencián, pozitiv jelentés még nem érkezett. A francia sajtó vezető orgánumai közül a Petit Párisién helyesli Titulescu és Mironescu azon álláspontját, hogy a háborúval való általános leszámolás kérdéseinél el kell intézni az op- tánskérdest is. A Le Journal szerint veszedelmes lenne a Young-tervet a kisantant hatalmak hozzájárulásai nélkül életbeléptetni, mert ez meghátrálást jelentene a legyőzött államokkal szemben, a Matin pedig annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a Young-terv nem léptethető életbe a kisantant beleegyezése nélkül.

Egyes francia és kisantant lapok tudni vélik, hogy Magyarország hajlandó lenne arra, hogy 1943 után 250 millió aranykorona fizetési kötelezettséget vállaljon magára. A Magyar Távirati Iroda közlése szerint e hírek teljesen alaptalanok.

A temesvári városházán letartóztatták a munkanélküliek küldöttségét

(Temesvár, január 3.) A temesvári munkanélküliek csütörtöki tüntetése során letartóztatottak kihallgatása pénteken egész napon át tartott. Aa előállítottak nagyrészét szabadonbocsátották s csak tizenötön maradtak egyelőre letartóztatásban. A munkanélküliek pénteken délelőtt újabb tüntetést kíséreltek meg, a hatósági közegek annak kifejlődését azonban idejekorán megakadályozták. A tüntetés kísérletével egyidejűleg nyolctagú küldöttség akarta fölkeresni a polgármestert, illetőleg annak távollétében helyettesét. A küldöttség az előszobában ott találta Nicorau ügyészt, aki a nyolctagú küldöttséget arra való tekintettel, hogy a csütörtöki tüntetés rendezésében valamennyiüknek szerepe volt, letartóztatta és a rendőrségre kisértette.

Ezzel Kotsi ott hagyta a tanácskozást, ahol sok ingerültséggel traktálták Kotsi szigorú magatartását. Azután azt határozták, hogy Kotsi- val egy színen többé nem játszanak. És miután ehhez a határozathoz a női tagok beleegyezését is meg kellett nyerni, testületileg mentek először is Fejér Rozáliához, mint a közönség kedvencéhez. hogy határozatukba egyezzék bele.

Mikor Fejér Rozália megtudta a történteket igen komoly arccal fordult a bátyjához:

— Ez hiba volt János!

Fejér nem várta azt a kijelentést. Elképedve fordult a társulati tagokhoz:

— Hallják kegyelmetek? Ez is leckéztet!

— Talán félreértés van a dologban. — mentegette Jancsó.

— Tisztán beszéltem, — mondta Fejér. Most aztán hozzáteszem, hogy azokkal sem játszunk egy színen, akik a Kotsi eljárását helyeslik. Mindenkinek szabad Kotsihoz csatlakozni. Mi a határozathoz tartjuk magunkat és tovább megyünk a magunk utján.

— Megértettem. — mondta Rózába nyugodt hangon. Kegyelmeteknek nem tetszik a jó- ravezető oktatás és a jobb fegyelemtartás. Ezért más utat választottak. Én pedig kijelentem, hogy én a társulatot ezen az utón követni nem fogom.

Ez a kijelentés egyszerre lehütötte a harcias hangulatot. A színészek érezték, hogy Rozália elvesztésével, helyrepótolhatatlant veszít a színjátszás és őket is anyagilag sújtja ez a viszálykodás. valamennyien hallgattak.

Fejér János látván a változó hangulatot, ingerülten mondta:

— Szalmatüz volt a kegyelmetek felhúz? dulása úgy látom. Ellobogott, kialudt. Megbánták a határozatot. Én nem bántam meg. Én nem maradok azok között, akik meghajolnak a katona-korbács ütése alatt. Én elmegyek egyedül is és majd meglátjuk, kinek van igaza.

Aztán felcsapta a kalapját és kilépett az ajtón, melyet dühösen rántott be maga után.

Az ottmaradottak tanácstalanul néztek össze. Fejér Rozália szólott először:

— Azt mondta János, hogy majd meglátjuk kinek van igaza. Várakozzunk hát addig, amig kegyelmetek is meglátják, hogy kinek van igaza, mert én már most is tudom, de nem akarok senkit rábeszélni. Azonban úgy a magunk, mint a magyar színjátszásunk javára, mindnyájukat türelemre kérem.

Jancsó hasonló értelemben nyilatkozott. Végre abban egyeztek meg, hogy nyugodtan bevárják az időt, amely elhozza a megoldást.

XVI.

Fejér János felkereste Wesselényi Miklós bárót és előadta asérelmét. amely Fejér Rozália kivételével az egész társulatnak sérelme.

— Ne vegye a nemzetes ur se a maga se a társulat részéről kicsinylésnek, ha azt mondom, hogy az egész afférban. Rozália leányasszony viselkedett okosan, — mondta Wesselényi.

— Engedjen meg Méltóságod, de Kotsi nagy szigorúsága mélyen bántotta önérzetünket! — mondta Fejér János.

— Nem a nyers durvaság, csak a jóindulatú fegyelmezés, a színjátszás tökéletesítésére irányuló oktatás szólott belőle. Nem kell túlzott érzelmességgel bírálni azt. mert Kotsi János ur sok tanulmányozás, elmélyedés és civilizált nemzetek irodalmából meritette tudását. Pallérozott érzéke, csak helyesebb miveltebb és művészibb irányt szabhat, a kezdetén álló magyar színjátszásnak. — így békitette Wesselényi a panaszos direktort.

— Én magam is ilyen hitben voltam, de intelmeiben és a próbajátékok alatt történő közbeszólásaiban, annyi iróniával nyilatkozik, ami önérzetünket nagy mértékben bántja.

— Le kell fokozni az önérzetességet! — mondta Wesselényi kurtán, miután Fejér az érzékenységen kivül más okot felhozni nem tudott.

— De emberek vagyunk!

— Éppen ezért. Az embernek kell meggondolnia, hogy első a nemzet s azután az egyén. Nagy dologba kezdtünk nemzetes uram. Én annak tartom s éppen ezért küzdők mellette és áldozok érette. Kegyelmetek is meghozhatják azt az áldozatot, hogy türelmesebbek legyenek. Én küzdelmet folytatok a társadalmi életben és országgyűlésen az elfogult emberekkel és ha kell — anyagi áldozatokat hozok. Kegyelmetektől csak türelmet kérek.

— Türelem, türelem, — ismételgette Fejér.

— Abból nekem jutott a több, Kegyelmeteknek csak egy parányi! Jobbat nem ajánlhatok, mint a békességet. Én szívesen ismerem el a kegyelmed érdemeit a theátristák összeszer- zése körül. Honorálom fáradozásait, de hogy a színjátszást fejleszthessük, magasabb színvonalra emelhessük, ahhoz szükségesnek ítélem a Kotsi tudását, mely egyebek mellett a többféle miveit nemzetek nyelvének esmeretében is nyilvánul. Ezért — ismétlem — a kibékülést óhajtom.

— Hogy tovább is parancsolgasson? fcn- nek még sem tudnám alávetni magamat sohal

(Folytatjuk.)