Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-05 / 3. szám

2

Tin. uw s. mm.'

!£UJßV*tiMMIUl

Megtörtént az ítélőtáblái és törvényszéki bírók sorshúzás általi szekcióbeosztása

(Kolonvár, Január 8.) Régi szokás a kolozsvári Ítélőtáblán és a törvényszéken, bogy minden év elején sorshúzás utján jelölik ki a bírókat az egyes szekciókhoz. Ez évben, január elsején hajtották végre hivatalos külsőségek között a sorshúzás! aktust. amely egy évre beosztást ad a bíróknak. A sorshúzás a kolozsvári Ítélőtáblánál a következő eredményt hozta:

I. szekció. Elnök: Joan Manescn. Tagok: Alexandra Balázs, Nicolaie H. Bossie, Nicolaie N. Davi- descu, Nicolaie Th. Páslara, Victor Stamatopol, Teodor O. Tanasescu.

II. szekció. Elnök Dr. Joan Papp. Tagok: Dr. Mihail D. Balaslu, Constantin Fllipescu, dr. Ludovic Kerner, Constantin Panaitescu, Ilié Voitescu.

ÜL szekció. Elnök: Dr. Victor Pop. Tagok: Va- slle M. Dimltrlu, Gustav Haupt, Constantin Popo- vici, Petra Radulescu, Alexandra Ulvinianu.

Vád tanács. Elnök: Nicolaie N. Davidescu. Tagok: Vasile M. Dimitrlu és Constantin Panaotescu.

A törvényszéknél a következőképen alakult ki a helyzet a sorsolás megejtése után:

Első elnök: Dr. Augustin Andrei.

I. szekció. Elnök: L Decusara. Tagok: L. Per- descu, St. Dragusanu, Gh. Várnav. Helyettes biró: Gh. Stanascu. Vizsgálóbíró: M. Iepure.

i II. szekció. Elnök: Dr. Joslí Bállntb. Tagok: Dr. I. Anca, dr. C. Lintzmayer, Adrian Manoliu. Helyettes biró: Dr. E. Breban.

ín. szekció. Elnök: Alexandra Soutzn. Tagok: Dr. O. Furnea, E. Puscariu, dr. H. Crucin, I. Vio- reanu. Helyettes biró: Dr. V. Boariu. Vizsgálóbíró: C. Pastia.

IV. szekció. Elnök: Dr. Clemente Petrovan. Tagok: Dr. Joan Motoc, A. Niculescu. Helyettes biró: Dr. E. Pop. Vizsgálóbíró: Dr. Gr. Dunca.

A cégjegyzö iroda és « Jogiszemélyek bejegyzését végző hivatal vezetője: St. Dragusanu.

Arvaszéki birók: Dr. I. Motoc és Joan Vioreanu,

Szindikátusi biró (judecător sindic): Dr. lustlq Anca.

A január 28-án megkezdődött karácsonyi szünet a bíróságokon Január 8-ig tart, amikor úgy az Ítélőtáblán, mint a törvényszéken, valamint a hadbíróságon Is megkezdődnek a tárgyalások.

Az Oroszországban letelepedett magyarok is el akarnak menekülni a szovjelparadicsomból

Az elmenekült németek Ismeretlen Járványos betegséget

karcoltak be masukkal

(Riga, január 3.) Moszkvai jelentés szerint az oroszországi magyarok követni fog ják a német telepesek példáját és közelebbről elhagyják az országot. Ismeretes, hogy a háború után igen sok magyar hadifogoly, aki közben földet szerzett magának, letelepedett és ott maradt. Nemrégiben a szovjethatóságok ezeket a földeket elvették, az illetőket meg fosztották minden vagyonuktól, amelyet kommunista kollektiv gazdaságok részére rek- viráltak el. A magyar Vörös Kereszt a Nemzetközi Vörös Kereszt közvetítésével kérte a szovjet kormányt, engedje meg, hogy megbízottját kiküldhesse a telepesekkel való tár gyalásokra és a Magyarországra való haza- költözés módozatainak megállapítására. A

szovjet kormány a kérés teljssitését megtagadta.

(Berlin, január 3.) A keleti határvidéken

levő hammersteini táborban, ahol az oroszországi németek egy része, mintegy háromezerkétszáz ember nyert elhelyezést, a gyermekek körében napok óta eddig ismeretlen magas lázzal járó járványos betegség pusztít. A beteg gyermekek a láz felllépóse után alig nehány óra múlva anélkül, hogy az orvostudomány segíthetne rajtuk, a magas láz következtében kiszenvednek. Eddig már negyven gyermekhalálozás történt. A táborban a mai nap folyamán újabb ötven gyermek betegedett meg. A tábor orvosai az ismeretlen betegséggel szemben tehetetlenek.

Bűnvádi feljelentést adnak be a temesvári Hermes-bank ellen a betétesek

A Savon Cadum a legkeményebb szappan, ezért a legkisebb darabja is használható. Francia gyártmány

(Temesvár, január 3.) Megírta a Keleli Újság, hogy a fizetési nehézségek közé jutott Hermes Bank betétesei bizottságot küldőt tek ki, hogy a tárgyalásokat a bank igazgatóságával lefolytassa. A betétesek gyűlése azt az utasítást adta kiküldötteinek, hogy igyekezzenek az igazgatósággal megegyezésre jutni, mert a maguk részéről is elősegíteni kívánják a bank szanálását. Közben azonban olyan körülmények adódtak, amelyek folytán a betétesek bizottsága elhatározta a bank igazgatósága ellen a bűnvádi feljelentés beadását. A bizottság szerint semmilyen garancia sem mutatkozik arra, hogy a betétesek a követeléseiknek a megfelelő hányadát megkapják. Szerintük a bank szanálása körül

újabb nehézségek merültek fel. A szanálást

vállaló bankok a bankigazgatók magánva- gyonáról pontos képet akartak kapni és garanciákat kívántak, a bank igazgatói azonban ezt a garanciát nem tudták felmutatni. A bizottság ezenkivül a könyvek felülvizsgálásánál is olyan tapasztalatokat szerzett a bank ügymenetéről, amelyek után indokoltnak vélik az erélyes eljárást. Tekintettel arra. hogy a bizottság tagjai nem akarnak önkényesen eljárni, vasárnapra a betétesek újabb gyűlését hívták össze. A bank harmincmillió lejes betétállománya legnagyobb részben ki* összegekből tevődött össze. A vasárnapi gyűlés rendkívül viharosnak ígérkezik.

Jéklya gyúl az éjÖen

(19)

Jrta: Seßesi Samu

XIV.

Kptsi Patkó János nemsokára közelebb ment ahhoz a világhoz, melyet az ő világának mondott. Lemondott a katonaéletről és Wesselényi Miklós nagy örömére a színtársulat tagja lett. Szinjátszótárs volt egyelőre minden nagyobb igény nélkül, bár szorgalma, tudása és művészi képessége, gyorsan emelte társai fölé. A jancsó tehetségét korán felismerte és sietett még jobban fejleszteni, noha Jancsó még mindég ragaszkodott a komoly szerepekhez és nem szívesen vette Kotsi oktatásait, akiről megállapította. hogy Rozáliával igen melegen rokonszenvez.

Kotsi ekkor még csak a legszükségesebb dolgokkal törődött, melyekkel igyekezett megóvni a társaság tekintélyét és a közönségnek a játékok iránt tanúsított rokonszenvét. Egyébként mind jobban belenézett Fejér Rozália ragyogó szemeibe. Egy napon a Kotzebue darabját a „Helytelen szemérmetesség‘‘-et játszták, melyben Kotsi volt szerelmes partnere Fejér Rozáliának. Ebben a darabban az amarozo(Kotsi) igy szól kedveséhez (F. Rozália): Szeretsz-e? Az enyém leszel-e?" „Szeretlek, a tied leszek"! — feleli a leány. És mikor Kotsi hévvel elszavalta a kérdést, ugyanolyan hévvel és szenvedéllyel adta meg a választ a leányasszony.

Másnap Kotsi látogatást tett Rozáliánál és mint rendesen, ekkor is a színjátszásra terelődött a beszélgetés.

— Én nem tudom, hogyan kérdeztem a színen kegyedtől, hogy „szeretsz-e, enyém leszel-e?" csak azt tudom, hogy a kegyed gyönyörű felelete provokálta a nagy tapsot.

— Éppen úgy a kegyelmed kérdése is! — mondta Rózália és gyengén elpirult.

— Kotsi egy pillanatig habozott a feleit, amit mondani akart, de aztán mégis rászánta magát:

— Ha azt én itt. nem mint rollét kérdezném, hanem szivből, komolyan, theatrális póz nélkül. — igy: „szeretsz-e, az enyém leszel-e?" mit felelne kegyed?

Erre már nem gyöngén pirult el Rózália, hanem egészen lángba borult az arca és szemeiből egy könnycseppen keresztül törtek a sugarak, amikor fejét Kotsi mellére hajtotta és bár suttogtak a szavak, de minden pathosnál erősebben hatottak, amikor mondta:

— A tied. mindörökké!

Nem a szerepét mondta, de szebben mondotta.

XV.

Ez volt az eljegyzés, anélkül, hogy bárki is tudott volna róla. Nem szóltak ők se. Kotsi ezentúl, tán éppen a Fejérék érdekében egyre szigorúbb bírálója volt a próbáknak és az előadásoknak. Ha nem is szerette a katona életet, de a katonai fegyelmet igen. Látta, hogy nagyobb rendre, több fegyelemre és a színpadi játék finomabb csiszolására van szükség s aztán hozzáfogott, hogy mindezek meg is valósuljanak a társaságnál. De szinésztársai jóakaratát, fegyelem és rendszeretetét félreértették, vagy nem akarták alávetni magukat. Még Fejér Jánosnak sem tetszett a Kotsi szigorúsága. Csak Jancsó fogadta közömbösen, sőt sok tekintetben

igazat is adott, különösen mikor látta, hogy Rózába milyen szeretettel fogadja utasításait. Verestói és Kontz József pedig lázadoztak és azt kérdezték:

— Melyik János itt a direktor? Fejér vagy Kotsi?

Egy napon társulati gyűlés volt. Arról kellett tanácskozni, hogy a gondatlan költekezések miatt pár ezer forintot kitevő adósságot, miképpen lehetne likvidálni? Ebből bizonyos vita keletkezett, melyben Kotsi.élesebb hangon fejtette ki észrevételeit és azt mondta, hogy az igazgatónak több körültekintéssel kell vezetni a társaság ügyét, annál is inkább, mert az adósság, a színjátszó társaság ekzisztenciáját veszélyezteti.

— Sokkal inkább veszélyezteti a sok regula, amelyet itt kegyelmed véghez visz, — vágott vissza Fejér.

— Regula nélkül semmi sem ekzisztál, regula nélkül a színjátszás is léha komédiázássá fajul, amit a publikum nem vesz komolyan.

— Akkor legjobb, ha kegyelmed visszatér, a honnan jött. Ott regulázhatja a közvitézeit, de minket itt ne ekzercirozzon, mert nem vagyunk katonák.

— Még színjátszók se egészen. — mondta Kotsi, akit kezdett elönteni a harag, de türtőztette magát.

— Vagyunk, amik vagyunk. Végre is ennek a társulatnak én vagyok a direktora és az én akaratomnak kell érvényesülni.

— Kegyelmed lehet a direktora, mihelyt megfizeti az adósságokat, de addig nem. — mert a Rhcdey-házból is kipakolják a nem fizetés miatt és a játékköntösöket is lefoglalják, az adósság miatt. Egyébiránt hamar el fog dűlni, hogy ki a színjátszó társulat direktora?!