Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-04 / 2. szám
XIII. ÉVF. 2. SZJSf. l állott, hogy jó ideig nem valósultak meg a tervei. * A nagy esemény megtörtént. Primo de Rivéra beadta lemondását. A spanyol diktatúra a mai nappal megszűnt. Ez a fordulat nem jött váratlanul. De Rivéra tábornok már napokkal ezelőtt bejelentette, hogy rezsimváltozásra szükség van és hogy ő önként hagyja ott kivételes helyét, nyilvánvalóan nagy politikai okosságra is mutat. Már most mi lesz ezután? Erre vonatkozólag eltérőek a vélemények. Romanones volt liberális miniszterelnök azt mondja, hogy a monarchista pártok koaliciójának kell átvenni a diktatúra örökét. Primo de Rivéra környezetéből szárnyra kelt a hir, hogy a de Rivéra miniszterelnök akar lenni az átmeneti kormányban is/ mert a parlanjentárizmusnak átmenet nélküli megvalósítása hat évi különleges kormányzati rendszer után csak megrázkódtatásokat eredményezne. Alfonz király maga se hive a normális állapotok gyors visszatérésének. Legvalószínűbb azonban az a kombináció, anjely szerint a klerikálisok pártja kerül előtérbe, akik részéről Yaungas volt külügyminiszter, jelenleg a nemzetgyűlés elnöke. Primo de Rivéra barátja venné át az .ország ügyeinek irányítását. * Történeti fontosságú az az esemény, amely most Indiában lezajlik. Szemben az angol kormány álláspontjával, amelyet Simon-bizottság alkotmányozó munkája domborít ki a legpreg- nánsabbul, úgy a lahorei Ghandi befolyása alatt álló, valamint a madrasi mérsékeltebb és angolszeretőbb indiai kongresszusoknak az a határozata, hogy Indiának legalább is olyan alkotmányt kell adni, mint amilyennel Kanada rendelkezik. De ha alaposabban vesszük szemügyre a lahorei határozatokat, úgy azt találjuk, hogy India a teljes függetlenség alapjára helyezkedett és követeléseiben oly határokra tévedt, ahová még az engedékeny laböur-kör- mány is alig követheti. Ghandi, akit egy időben a mérsékelt Daz kiszorított, ura a helyzetnek. A bojkott mozgalom ismét szédíti a fanatizált hindu tömegek érzületét és állítólag a bennszülött hivatalnokok magukévá téve az annyi bájt a a KERTÉSZ EMIL SZEoZÁRUÜGYNÖKSÉGE ORADEA, CHEIUL VEI ENŢIA 13. Interurban telefon: 54 8. A szakmába vágó min 'ennemü vételi, vagy eladási megbízást elsőrendű összeköttetései folytán előnyösen, gyorsan és pontosan teljesít. Bánáti borok eladása nagyban. Parafa- dugó és pincészeti cikkek képviselete. — okozott „non cooperation“ teóriáját, lemondtak viselt állásaikról. 1930 elején Anglia olyan helyzetet talál Indiában, mint amilyennel 1917-ben Írországban találkozott. Az angol lapok „politikai bolsevizmust“ emlegetnek és hangsúlyozzák. hogy ezt az országot csak a pax brittanica mentheti meg, amely meaformulázásban kissé időszerűtlenül erősen emlékeztet a hajdani pax romanara. Angliáról lévén szó. meg kell említenünk, hogy nagyjából a palesztinai zavargások meg- . vizsgálására kiküldött bizottság is elkészült I munkájával és memorandumban arra a következtetésre jut. hogy a kérdés csak akkor lesz megoldható, ha a zsidók és az arabok maguk ülnek le a tárgyaló asztalhoz és olyan alkotmánytervezetet fogadnak el. amely a svájci kantonális berendezkedést ülteti át Palesztinába, Angliában és a zsidó körökben is él a remény, hogy ilyen alapop biztosítani lehet majd e terület nyugalmát.' Wggwobtt ;*Äjperc „hetedik dominion' tervet-;'■ bárméftnyirg is munkáspárt; koncepció legyen az, kivihetőnek nem tartják. Történet a mai Erdélyből: az álarcos és megszalasztott uton- állókrói és az álmos csendőrörsről Korniss Károly gróí országúti kalandfa (Dés, január 2.) Kellemetlen és könnyén szomorúan végződhető kalandban volt része kedden éjjel gróf Komis Károly szentbenedeki földbirtokosnak. A gróf kedden este egyedül indult el kis luxuskocsiján hazafelé. Mint szenvedélyes vadász, autö- turS.ira is magával szokta vinni vadászfegyverét, hogy az eestleg útjába kerülő vadakat akár a volán mellől is Ieterithésse. Simán haladt a kocsival a cáendco éjszakában, mikor Alsózsuk és Válaszút között a gép erős fényszórói egy, az úttesten keresztül kifeszitett, vastag kötelet világítottak meg. A gróf nyugodtan haladt a kifeszitett kötélig, ahol lestoppolta autóját. Ebben a pillanatban az országút két széléről négy, álarcos, vasvillával felszerelt alak rohant elő s az utszéli rablók megszokott felszólításává! : „Pénzt vagy életet“ követeltek. Gróf Kornis nem vesztette el lélekjelenlétét a váratlan támadásra, felkapta oldala mellett fekvő vadász- fegyverét s két lövést adott le — a levegőbe, — csupán az ijesztés kedvéért. A taktika bevált, a rablók meglepődve a puskalövésektől és elkerülendő azt, hogy netalán nekik is jusson belőlük, pánikszerűén retiráltak s szempillantás alatt eltűntek az éjszaka sötétségében. A gróf az eszeveszett menekülést látva, nyugodtan leszállt a kocsiból, elvágta a kötelet s miután még két bucsulövést adott le a biztonság kec- véért, tovább robogott. Rövid idő múlva beért Nagyiklódra. ahol megszállt egy ismerősénél s egy üzenetet küldött a csendörséghez, amelyben fájós lábára. való tekintettel azt kérte, hogy legyen szive» egy csendőr jöjjön ki hozzá, hogy értesíthesse a rablótámadásról. A feladata magaslatán álló nagyiklódi csandörkülönltmény erre a felkérésre a következő udvarias szavakat üzente vissza: — Hagyjon békét nekünk, hadd aludjunk nyu« godtan! Ezek után igazán nem csodálkozhatunk rajta, ha akár bacillusmódra is elszaporodnak a rablók Erdélyben. A csendőrség, mint iátható, tudatában van feladatának s akár éjjeli nyugodalmát feláldozva is lelkiisníeretesen azon igyekszik, hogy megtisztítsa az országutakat a fosztogatóktól s biztossá tegye a közlekedést. Arra vagyunk most már csak kiváncsiak, hogy miféle következményei lesznek a nagyiklódi csend- őrség udvarias és valószínűleg jól megfontolt eljárásának. Esetleg feltehetjük azt a kérdést is, hogyan fogják a szintén utonállóktól veszélyeztetett vasúti vonalak őrzésére kirendelt csendőrök kötelességüket leljtoUeni. — Julianna hercegnőt í -rníszetíudományi doktorrá avatták. Amsterdamból jelentik: Julianna herc\gnöt a leydeni egyetemen a természettudományok és filozófia doktorává avatták. A hercegnő tavaly az államtudományokból szerezte meg a doktorátust s igy most már három doktori diplomája van, noha mindössze huszonegyéves. límiárSmtor utazó, fí;s, ruhás, stb. kosarak, virágállványok, mindennemű kosáráru prima kivitelben kapható és rendelhető Petőa-u. 7., házfelügyelőnél fáklya gyűl az éj den (18) Jrta: Sedesi Samu Az utolsó szavakat annyi hévvel mondta, hogy Rozália kisasszony ismét, valamely váratlan és kényes fordulat bekövetkezésétől tartott. Édesen remegett a szive, de egy hirtelen lecsapó meglepetés izgalmait kerülni akarta. Kotsi a Rozália révedező tekintetéből kiolvasta, hogy e pillanat nem alkalmas az érzelmek kitárására. A szerelem fogantatása szent titok, amit kiváncsi és profán szemektől őrizni kell. Meghajtotta magát és igy szólt: : — Búcsúzom Rozália kisasszony. Boldog vagyok, hogy személyesen is tiszteletem tehettem. És engedje meg, hogy a játszó társaság körében ezután is felkeressem. — Mindig kedves vendégünkként fogadjuk. És kezeit búcsúra nyujtá, amit Kotsi kissé hévvel ragadott meg, de aztán gyöngéd udvariassággal csókolta rá búcsúját. A társaság tagjai még együtt voltak. Fejér János meghívta Kotsit, hogy próbáik alkalmával keresse fel mentői gyakrabban s a mennyiben úgy a játszásra, mint a darab tartalmára észrevételei volnának, azokat közölni szíveskedjék. — Mi a jót és a jó tanácsot mindenkitől szívesen fogadjuk, — mondta végül, mikor elbúcsúztak. Kotsi Patkó János, mikor az utcára lépett, úgy el volt gondolkozva, hogy nem vette észre az előtte elhaladó kapitányt, aki rámordult: Salutiren Sie, Herr Kadét! Kotsi a csákójához emelte kezét. Aztán bosszúsan csapta kardját a kövezethez, miközben haragosan mondta: Te se parancsolgatsz nekem sokáig! XIII. Arra senki sem gondolt a társulat férfi tagjai közül, hogy Kotsi János miért olyan gyakori látogatója a próbáknak és miért olyan szives oktatója a játékosoknak. Fejér Rozália talán sejtette, de a többi leányasszonyok örök női kíváncsisága kutatta az okot. A próbák szünete alatt Kis és Keszegh Terézia egymás között egy kis irigykedéssel sugdosták is: — Tudod-e, — mondta az egyik Therézia, —■ hogy Kotsi ur nem a színjátszásért szaladgál Ide, hanem a Rozália szemeiért. — Láttam! Szinte porzik, úgy teszi neki a szépet, — suttogott a másik Teréz. — Szorgalmas széptevő! — Rozália sem olyan jámbor szent, mint a milyennek látszik. — Azért akarta megcsókolni az a bizonyos ur! Hihihi, — folytatta az első Terézia. .— És ezért védelmezte olyan hősen az a bizonyos másik ur, hihihi! — Denikve, Rozália a direktor testvére. — Kotsi ur pedig sógorának készül. — így aztán a jó szerepeket Rozália kapja. — S a mellé egy csinos szeretőt! így suttogott, igy rágalmazott titokban az irigy pletyka. Kotsi János kétségkívül nemcsak korának nagyképzettségü férfia volt, de a női szemek is hamar megakadtak rajta. Egykorú leírásokból tudjuk, hogy „középtermetű, jól alkotott csinos férfi volt. Arcvonásaiból komolyság tükrözék, társalkodása nemes, igaz szemérmes és csendes, modora emberbecsülő.’’ Hát nem csoda, ha a két Terézia féltékenysége felébredt s Fejér Rozália szerencséjét megszólták. Ez a csendes pletyka olyan titok maradt, ami akkor senkinek se jutott a fülébe. A leányasszonyoknak azonban megkönnyebbülést okozott, hogy kibeszélhették magukat. A próbákról Kotsi rendesen hazakisérté Fejér Rozáliát. Otthon aztán megint jó darabig a színjátszásról beszélgettek, miközben Rozália megjegyezte: — Szinte csodálom kegyelmedet, hogy katona létére is ilyen lelkes rajongója a színjátszásnak. — Mert én jobb hazafi vagyok, mint katona. Különben teljes egyetértésben vagyok azokkal, akik honi mivelődésünk és nyelvünk pallérozása tekintetében, a színjátszást egyik legfontosabb eszköznek tekintik. Értem, azt a szinjátszást és színjátékokat, melyek a nyelv mivelésére és az ifjúság erkölcsére jó hatással vannak. — És mint katona, foglalkozik haditudományokkal is?-— Ahhoz semmi kedvem. Más az én világom. — Más? És melyik világ lehet az? — kérdezte Rozália. — Az, — mondta Kotsi Patkó János, — a melyikbe most belenézek .... És a Rozália mély tüzü, szép szemeibe nézett ... (Folytatjuk.)
