Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-31 / 23. szám

TapagáiŐetegseg Noard francia tudós. Gulland párisi orvos­tanár kiderítették, hogy van „papagájbeteg­ség", amely, ha átterjed az emberekre, negyven százalékban halálos kimenetelű „gócos tüdő- gyulladást" okoz. Azóta az egész világon ha­lomra pusztítják szegény madarakat. Kissé gyanús ez a papagájbetegség so­kunknak. Ezért egy nagyobb társaság ankétot is rendezett az érdekükben, ahol a következő vélemények alakultak ki: — Papagájbetegség? Affenét. Ezek a ma­darak kétszáz évig is elélnek. Kiszámították, hogy letelt a kétszáz év és most ezért halnak meg sorra. — Téved uram. Azért kell elpusztulniok, mert kisebbségben vannak. — Dehogy kérem. Ha már politizálunk, az az oka, hogy elszólták magukat a leszerelési konferencián. Ezért vissza az őserdőbe velük. — Közönséges és ismert társadalmi beteg­ség az egész papagájbetegség uraim — legyint a szociológus. — Tessék csak alaposan megfi­gyelni a madár orrát. annak is a hajtását... A nem ritka antiszemitizmusról van szó. Az iparos úgy vélte, hogy nem volt iparen­gedélyük a cédulahuzéshoz. A kereskedő szerint ezt elnézték volna ne­kik, de bele kellett pusztulniok a globális és más adókba. — Szegény madarak, — sirt valaki a kis­diák helyett, — annyi nyelvet kény szeritettek rájuk, hogy végül is belebuktak. — Nagy behozatal készül belőlük, — til­takozott az importőr — és ez a meglevő készlet elpusztítása után kitűnő üzlet lesz. — Úgy kell nekik, — kacagott az, aki sem­mire sem lepődik meg. — Folyton beszéltek, mig jó dolguk volt s mikor ütött végórájuk, nem tudták megmondani, hogy nincs semmi bajuk. — Papagájbetegség? — A színek harca egymás ellen, hogy csak tarka, csak zöld, vagy csak szürke, narancs vagy tudomisénmiféle szí­nű papagáj maradjon-e a világon... A törté­nelemből egész sor példát mondhatnék — sza­valt a historikus. Az ifjú iró szerint a kivénhedt jómadarak nem akarták átengedni helyüket a fiatal generá­ciónak és utolérte végzetük. — A papagájbetegség régi, nagyon régi, — űzte el kapkodva a legyet az orráról a tudós — és régen átterjedt már az emberiségre, de ed­dig csak az asszonyok kapták meg. Orvosságát is ismerték. Ne engedjétek beszélni az asszonyt és be áll a katasztrófa, viszont engedjétek és elél kétszáz évig... Ebben a pillanatban belépett gyanútlanul egyik nő. a férfiak elsápadtak, lehajtott fővel, némán nézték a földet, némelyek reszkettek, néma csend lett és különös tünetek között kitört rajtok a papagájbetegség. XIII. EVF. 23. SZÁM. Cifra választási esetek Hunyadmegyeben (Déva, január 29.) A községi választások előestéjét egyik párt sem hagyja kihasználatla­nul, fokozott agitativ munkával dolgozik azon, hogy minél inkább a maga részére nyerje meg az állampolgárokat, biztosítsa azoknak saját lis­tájára való szavazatát. A hunyadmegyei Kéménd községben is javában folynak a választási előcsatározások. A napokban megjelentek a községben a liberális kortesek egy kis „puhitás’ végett. Első teendő­jük az ilyen alkalommal szokásos megbeszélés volt a falu korcsmárosával, hogy minden be­lépő számára ingyen italt szolgáljon ki. A régi, de jó trükk most is bevált s hamarosan az egész falu lakossága bizonygatta a korcsmában, a potyabort élvezve, hogy mégis csak a liberáli­sok az igaziak. A mind hangosabbá váló libe­rális éltetés közben előkerült valahonnan a nemzeti parasztpárt községi zászlója is s bizony elég rossz állapotban, egy kissé megtépdesve került ki a bor hatása alatt hü liberálisokká ved­lett parasztok kezéből. rmeámmmmm r ^ \ CSÚNYÁK ES FÉNYTELE­NEK • FEHÉR BS VAKÍTÓAN FÉNYES FOGAI LESZNEK, HA NAPONTA A SOULAC-S CTINS“ FOGAPOLO SZEREIT HASZNAIM Nem mindenütt megy azonban ilyen jól a liberálisoknak. A Déva mellett fekvő Nyava­lyásfalván van egy Dinis Péter nevű görögka­tolikus pap főliberális, akit ezért s mellesleg az­ért is, hogy egyházi adó cimen illegális adókat szedett fel hivein, nem nagyon szeret a lakos­ság s át is akar személyéért más vallásra térni. Hasonló az eset Románbrettyén. Itt gö­rögkeleti lelkész a liberális vezér és állítólag százötvenen állanak készen a falu lakóssága kö­zül, hogy áttérjenek a görögkatolikus vallásra. A fentebbi eseteknek többé kevésbbé — in­kább többé, mint kevésbbé, — választási in­dokai vannak. Az alábbi kis történet nem tart­hat számot ilyen mentő körülményre, de azért annál érdekesebb. Nozság község két fő embere a görögke­leti pap s az egészségügyi megbízott, eddig ki­derítetlen okokból halálos ellenségei voltak egy­másnak. Azalatt mig „voltak", gondoskodtak arról, hogy mindig legyen miről beszélnie a fa­lunak. Nem egyszer megesett, hogy a két il­lusztris férfiú oly melegséggel s kitartással ölel­gette egymást, hogy alig lehetett őket szétvá­lasztani a nagy barátságtól. Egymás iránti fel­tűnő szimpátiájuk tudomására jutott felettes hatóságaiknak, amely berendelte őket Dévára, ahol azután térdenállva kellett megfogadniok, hogy ezután kerülni fogják a „közelebbi érint­kezést". Nehány falusi történet, de tanulságosak. Éles támadások hangzottak el Rebreanu és Eftimiu ellen a szenátusban Milliókat reklamál Radulescu Motru egyetemi tanár vári Opera hatmilliós deficitje A kolozs­(Bukarest, január 29.) A szenátus szerdai iilé- | gén Jíteanu szenátor interpellál a Cuvântul és több . kisebbségi lapnak a Cuvântul cikkével kapcsolatos elkobzása ügyében. A szenátus ezután több kisebb törvényjavasla­tot szavaz meg. A csütörtöki ülés szenzációja Radulescu Motru egyetemi tanár interpellációja. Radulescu Motru a munkaügyi, népjóléti és egészségügyi minisztérium kebelében működő úgynevezett népnevelési igazga­tóság működését kritizálja. Ennek az igazgatóság­nak Rebreanu, a neves regényíró a vezetője, és tisztviselői között egész sereg iró szerepel, akik az interpelláló szerint állítólag sok milliót vesznek fel az állami költségvetésből. Radulescu Motru igen helyesnek találja azt, ha áz állam segélyezi az írókat, ennek azonban megfelelő formában kell történnie, nem pedig olyan diszkré­ten, minden elszámolás nélkül, ahogyan azt a nép­nevelési igazgatóság intézi. Nem tudja elképzelni, hogy kerül ez az intézmény a munkaügyi miniszté­rium hatáskörébe? Ennek a minisztériumnak a nép egészségügyéről kell gondoskodnia s talán még beosztható volna hozzá az analfabétizmus elleni küzdelem is, az ott szereplő Írók müveinek terjesztése azonban semmiképpen sem tartozik oda. Gúnyolódva jegyzi meg, hogy Rebreanu nemrégiben kiadott égy Ciu- landra cimii regényt — Ciulandra egy nagyon tem­peramentumos néptánc neve — S ugylátszik, hogy ezután a könyv után a milliók tánca következik. Hivatkozik egy nemrég megjelent Rebreanu interv- jura, amelyben az iró az interpelláció szerint sér­tően nyilatkozott volna azokról, akik eddig kultu­rális munkát végeztek az országban. Az interpellációra Moldován munkaügyi ál­lamtitkár válaszol. Védelmébe veszi a népnevelési igazgatóság működését, valamint Rebreanu szemé­lyét, aki szerinte nemcsak kitűnő iró, hanem, mint a nép lelkének nagyszerű ismerője, a legkiválóbb módon tölti be helyét. Bianu szenátor például hozza fel Eftimiu ese­tét, akit az erdélyi román színészet megszervezése végett Kolozsvárra küldtek s akinek működése alig egy év alatt hatmil­liós deficittel végződött. Véleménye szerint az igazgatóság vezetésére a je­lenlegi vezetőség nem alkalmas. ^ A Szenátus ülése ezzel véget ért s következő ülését cSak a választások után, február hetedikén tartja. BÚTORT jó mfniséglsen, modern kivitelben, jutányos árban II Székely & Réti Bútorgyár jtt.-nänrärsu-Muraaen vakaró,nát. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — Világ* ra j-pKtis longoras nagy választékban I

Next

/
Thumbnails
Contents