Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-30 / 22. szám

2 teewy^ Si2SK£^<&SjaBKUBBmSE9 X777. JÖTF. 22. SZm 1 »«iiii—immmT unrim Horthy kormányzó Bethlen Istvánt a hágai eredményekért az uj magyar érdemérem első példányával tüntette ki Budapestről jelentik: Kedden délelőtt 11 'Órakor Horthy kormányzó fogadta Bethlen István miniszterelnököt, aki a hágai eredmé­nyekről számolt be. A kormányzó elismerését fejezte ki a végzett munka felett s ugyanak­kor az újonnan szervezett magyar érdemérem első példányát nyújtotta át Bethlennek, aki igy az uj magyar kitüntetés első tulajdonosa. Az egy órás kihallgatás után a magyar mi­niszterelnök az egyes reszort miniszterekkel tárgyalt. A képviselőház csütörtökön délelőtti 11 órás ülésén Bethlen miniszterelnök nagy beszédben ismerteti a hágai egyezséget, az­után a kérdésihez minden párt részéről egy-- egy szónok szól hozzá. Miért hálás Franciaország Ma­gyarországnak? Budapestről jelentik: A Magyarság ci- jnii budapesti lapban Henry Jean Duteil a L’Ewrape Nouvelle szerkesztője vezércikket irt, Franciaország és a kisantant cimmel. A cikk kifejti, hogy az utóbbi időben erős vál­tozás állót be Franciaország közvéleményé­ben a kisantant iránt s ez a változás a ma­gyar ügy előnyére irható. Franciaország kez­dettől látta, hogy a kisantant anyagilag sok­kal könnyebben tehetett volna engedménye­ket, mint Magyarország. Végül is Magyaror* szág magatartása tette lehetővé a németekkel való megegyezést, ennek következtében Ma­gyarország iránt a rokonszenv a francia köz­véleményben olyan mértékben növekodett, ahogyan a kisantanttal szemben csökkent. Benes még mindig á csehszlovák sajtó kereszttüzében (Prága, január 28.) A Narodni Listy a hágai üggyel kapcsolatban azt a kérdést in­tézi a Csehszlovák kormányhoz, hogy miért nem mondja meg nyíltan az ország közvéle­ményének, hogy a hágai eredmények rosszab­bak, mint azok a megállapodások, amelyekre a párisi tárgyalásokon eljutottak. Csehszlo­vákiára előnyösebb lett volna, hogyha a magyarok hajthatatlanok maradnak. így azonban a magyaroknak jelentékeny mérték­ben sikerült álláspontjukat érvényesíteni. A Narodni Politika megállapítja, hogy Benes tiz éves politikája kudarcot vallott. Csupán Franciaország támogatta Csehszlovákiát és általában a kisantantot, Olaszország és Anglia ellenben mindig Magyarországot fog­ják támogatni. 9 teiáipjíó nisszaEj o üaisánÉ MAGYAR SZÍNHÁZ Csütörtöktől Nem hangosfilm nem beszélő film de a I legszebb film Mz apák bine i Emil 3anniRgs legújabb és legcsodálatosabb alakítása németekkel való megegyezés után rendezik a keleti reparáció kérdését is s az utolsó pilla­natban belefoglaltatta ebbe az ügybe az-op- tánspert is. Cihosky helyett Madgearu Az utóbbi időben több bukaresti lap azt taz információt hozta, hogy Cihosky jelenlegi hadügyminisztert a hadsereg legfőbb fejévé nevezik ki s a hadügyminisztérium vezetését Madgearu venné át. A hadügyminisztérium kedden kategorikus cáfolatot adott ki az ügyben. A cáfolat hangoztatja, hogy béké­ben a hadsereg legfőbb feje az alkotmány sze­rint a király, a jelenlegi körülmények kö­zött a régenstanács, amelyet ebben a tekintet­ben Miklós főherceg reprezentál. (Bukarest, január 28.) A bukaresti sajtó­nak a kormánnyal szimpatirozó orgánumai éles hangon válaszolnak a liberális párt ma- nifesztümára. A Lupta nem érti, hogy melyek iazok a nagy nehézségek és veszedelmek, ame­lyekben a liberális manifesztum szerint az állam jelenleg van. Senki sem állíthatja — állapítja meg — hogy a nehézségek súlyosab­bak lennének most, mint az eddigi kormá­nyok működésének tiz éve alatt. Ugylátszik, hogy Bralianu Vintila a saját pártjának ne­héz körülményeit au egész országra általáno­sítja. Vagy az talán a nagy veszedelem, hogy a nemzeti parasztpárt megszerezte a stabili­zálási kölcsönt, amelyet pedig Bratianu sze­rint egyedül a liberálisok lettek volna képe­sek megkapni? A manifesztum azt állítja, hogy a kormány a testvériesülés és alkotás munkája helyett ellenségeskedést és rombo­lást visz be a közéletbe. Vájjon a liberálisok a testvériesülóst szolgálták-e, amelyre pedig Ferdinand király annyiszor felszólította őket. S azután, mit rombolt szét a jelenlegi kor­mányt Talán a liberálisoknak azt a lehetősé­gét, hogy továbbra is ők legyenek a vasutak szén és anyagszáUitói? A liberális párt vezé­re politikai térre viszi át a megyei és községi választások kérdését s igy nem haragudhatok, ha annak eredményét politikai szempontból fogják értékelni. Az Adeverul azt Írja, hogy Bratianu, miután a régenstanácsnál nem tudta elérni a kormány menesztését, most a párt eddigi szo­kásától eltérőleg a néphez fordul. A mani- fesztumot üres szavakkal teljesnek mondja. Kié az érdem? A liberális sajtónak a hágai konferencia eredményeinek kivívása körüli érdemekről folytatott polémiájához fiiz a Cwvánttíl leg­utóbbi számában érdekes megjegyzéseket, amelyek végkövetkeztetése az. hogy az érdem SELECT MOZGÓ e hét folyamán bemutatja az idény egyik legszebb filmjét: Asszony és a bábu PIERRE LOUIS hasonnevű regénye nyomán készült erotikus film Fősze­repben: CONCHITA MONTENEGRO Csak felnőttednek! nem a liberálisoké, sem a jelenlegi kormányé, hanem egyedül Titulescué. Tituleseu annak­idején nem követte a liberális politikát s vi­szont nagyon meg volt döbbenve akkor, ami­kor megtudta, hogy a jelenlegi kormány Becsben százmillió arany lej fizetésére, ter­mészetbeni szállításokra, tett ajánlatot a ma­gyar kormánynak \zonnul hosszú táviratot küldött, a kormány egy ideig habozott, hogy félbeszakitsa-e a tárgyalásokat, végül is azon­ban a régenstanács közbelépésére a tárgyalá­sok megszakadtak. A többit Tituleseu ren­dezte. Az első hágai konferencián már meg­egyezett Snowdennel és Brianddal, hogy a Argetoianu Berlinben A Neamul Românesc, Jorga lapja a me­zőgazdasági hitelintézet felállítása ügyéről értesülést közöl. A lap szerint Argetoianu az­zal a céllaL utazott Berlinbe, hogy ott a Dresdner Banknál az Institutul Banca Ro- mán-nakb mezőgazdasági hitelintézetté való átalakítását javasolja. Ezzel a lépéssel két célja ds van, egyrészt a nemzeti parasztpár- ton akar vele ütni, másrészt pedig ki akarja engesztelni Bratianu Vintilát, akivel az utób­bi időben folytatott polémiái közismertek. Egfkaukázusi népet fedeztek amelynek férfias nem ismerik a munkát Az asszonyok végzik el a szükséges A /assza/ néptörzs furcsa dolgokat, a férfiaknak a munka tilos társadalmi berendezkedése (Moszkva, január 28.) Az „Asszerbeidzsan kikutatására alakult társaság'“ a Kaspi-tó partján valóságos paradicsomot fedezett fel, ahol az emberek munka és ambíció nélkül úgy élik le napjaikat, hogy a fák árnyékában alszanak, álmodoznak, vagy pedig a jótékony tálom után beszélgetéssel töltik el az időt. A jasszaiaknál, akik Asszerbeidzsan észa­ki részén laknak, sem parlamentet, sem gyár- tulajdonosokat, vagy munkásokat nem lehet találni. A jasszaiak nem pereskednek, bíróságokra sincs tehát szükségük. Ennek á néptörzsnek egyetlen ambícióját az képezi, hogy a jelenben boldogok legye­nek: egyetlen törvényük van és ez: minden férfinak megtiltja a'munkát. Ez az ország abban különbözik Eldorádó- tól, hogy a benszülötteknek ugyan nem repül­nek sült galambok a szájukba, az állatokat itt is el kell ejteni, a növényzetet termelni kell, ami mindenesetre munkának tekinthető- Ázsia eszes fiai azonban ebben a tekintetben is olyan kiutat találtak, amely európai em­bernek abszurdnak tetszik. Önáluk a nők játsszák azt a szerepet, amely minden kul- turországbatt a férfiak kötelessége. Férfiak részére a munka szégyent jelent, viszont a nők azt szórakozásnak tekintik. Maguk a nők iégszivósabb pártölói ennek az elvnek és minden dolgozó férfit lenéznek és „férfiatlan“-nak találnak Több szomszédé« nép igyekezett már áz ottani férfiakat rábirni hogy ők is dolgozzanak, de —- bármennyire valószinütlenül hangzik is — ez ellen legeré­lyesebben — a nők tiltakoztak. Mindenesetre attól tartanak, hogy a munkával együtt — jogaikat elveszítenék, amelyek birtoklásá­ban az összes keleti népek nőit felülmúlják. Mindegyik nő fátyol nélkül jár, de magával hordozza tőrét és kis baltácskáját, amellyel életét, illetve a hozzá tartozó férfi életét is megvédi. Olyan előjoguk is van azonkívül a nők­nek, amelyre Európa összes feministái csak álmukban gondolhatnak: joguk van arra, hogy maguk válasszák maguknak azt a fér­fit, akivel élni akarnak, annak aztán házas­sági ajánlatot tesznek. Ép igy a házasságkö­tés, a válás is az asszonytól függ. E tekintet­ben a legmodernebb államok vonatkozó jogi intézkedései mind jelentékteleneknek látsza­nak. Elegendő, ha az asszony két tanú előtt urának ezt mondja: „Menj tőlem: először, má­sodszor és harmadszor!“ és a házasság máris fel van bontva! Csak egyszer évente szánja el magát az ottani férfi a munkára. Az újév előtti napon kölcsön kéri felesége fegyvereit, elmegy va­dászni és elhozza asszonyának az elejtett va­dat — újévi ajándékul, valamint hálája jelé­ül azért a munkáért, amelyet felesége az év folyamán az ő érdekében is kifejt. De ez az- tán az első és utolsó eset — a következő új­évig!

Next

/
Thumbnails
Contents