Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-30 / 22. szám

CIv/“Kolozsvár, 1930. Jtnuár 30. CsÜtÖftöí ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztős ég es kiadóhivatal: Pista Unirii (Főtér) 4« Telelőn: 6-08, 6-94 «a 3-64. XIII. évfolyam 22-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOM 1 évre 56 pengő, télévre 29 pengő, negyedévre 15 pengd. Egyes szám ára 29 fill ír ELŐFIZETÉS jBELFO OÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej. negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. \ -2L s * * 12 oldalas Huszonegy évtől ötven évig mindenki hadköteles Előzetes kiképzésben részesítik a bevonulás előtt az iffakat Még ma is — tíz év után, — ott'Van a legtöbb hivatalban a fenyegető ukáz: „Vorbiţi numai româ­neşte”, időnként egy-egy túlbuzgó hivatalfőnök kü­lön is lelkére köti — mgefelelő fenyegetésekkel körítve — hivatalnokainak az obiigát táblácskákon foglaltak szigorú megkövetelését, a gyakorlat azon­ban nem hajlandó belenyugodni az ilyen okvetetlen- kedő túlzásokba. Hiszen, aki románul tud, az szí­vesen beszél románul, nem kell erre külön biztatás, ha azonban minden románul nem értő polgár mellé tolmácsot akarnának állítani, akkor nem éppen cse­kély és nem éppen korlátolt számú hivatalnoksere­günk úgy megszaporodna, hogy egyszerre beállna — az államcsőd. Azt azonban máig sem tudjak, hogy ez a szégyenletes nyelvi tilalom, illetve nyelvi oktroj voltaképpen alapszik-e valamiféle rendeletén? Sen­ki se szégyenkezzék azonban a tájékozatlanságán. Nem csak mi nem tudunk eligazodni a különböző rendeletek szövevényes bozótjában, hanem akad miniszter is, aki nem létező rendeletekre hivatkozik mint jogforrásra, jobban mondva, mint jogfo3ztá- si alapra. Ez a miniszter, Pan Halipa, többek kö­zött a postaügyek legfőbb intézője is, aki hallott valamit harangozni a kisebbségekre kirótt szégyen­letes és eltitkolni való cégtábla adóról, anélkül, hogy időt vett volna magának arra, hogy a rendelet életbeniótéről, vagy eltörléséről meggyőződjék, egy zavaros fogalmazása levélben errevaló hivatkozás­sal tér ki egy felháborító kisebbségi sérelem orvos­lása elől. A választ megkapta erre Gyárfás Elemér szenátortól, aki nem is egyszer bizonyította rá a miniszter urra azt, hogy nem mondott igazat, vagy legyünk még jóhiszemübbek: tévedett. Ha a jám­bor adófizető elnézi a dátumot és egy kissé késik az adó befizetésével, akkor alaposan ráhnzzák a vizes lepedőt. Nekünk nem szabad tévedni. A min­denható miniszter ur azonban nem ilyen szigorú önmagához. Pedig találni kellene valami szankciót arra is. ha a durva tévedést az állampolgárok bő­rére épen a minsizter követi el. Százhuszonegy csődkérés A kolozsvári törvényszék statisztikája szerint az elmúlt esztendőben százhuszonegy kolozsvári cég kérte meg maga ellen a csődöt. E pillanatban nem tudjuk pontosan, hogy mennyi a Kolozsváron bejegyzett kereskedel­mi cégek száma, de nem vitás, hogy ez a szám sokkal magasabb, mint más esztendőkben és a kereskedői cégek jelentékeny hányadát ké­pezi. Éhez a számhoz most tessék hozzávenni azoknak a megbukott, elvérzett, felnégyelt, országúira kikerült kisiparosok és kiskeres­kedők számát, akiknek veszteséglistáját nem jegyzi fel az ujabkori Románia gazdasági had történelme■ Tessék hozzászámítani azokat az öngyilkosokat is, akiknek legalább is a fel* a megnehezült élet átka miatt választotta e tra­gikus megoldást. Tessék hozzászámítani az erdélyi munkanélkülieket, a fizikai és szelle­mi leépített munkások százait, tessék hozzá­számítani, hogy ami Kolozsvárom megtörtént, az épenugy megtörtént fizetésképtelenségben, öngyilkosságban, munkanélküliségben és névtelen elvérzésben Erdély minden nagyobb városában, bizonyos különleges tünetek kö­zött a vidéken, az őstermelők zárt társadal­mában is és azonnal előttünk áü Erdély szó- .nume láztáblája, amely fájdalom, mind sze­szélyesebb. mind emelkedőbb cikk-cakkokban mutatja meg az írott szó minden fordulatai­nál, az elmondott szó minden ékes szólásánál különbül, a gazdasági élet agonizálását. (Bukarest, január 28.) Kedden terjesztették a kamara elé a hadsereg újjászervezéséről és a bel­földi munka védelméről szóló törvényjavaslatokat. A katonai novella, a katonai szolgálat tartamát hu­szonegy évtől ötvenlg állapítja meg. Az aktiv szol­gálat két év, a tengerészeinél és a csendőrségnél há­rom; utólagos kiképzés három év, a tengerészeinél, határőrségnél, csendőrségnél két év. Az aktív és utó­(Bukarest, január 28.) A kamara keddi ülé- 1 sén számos interpelláció hangzott el. Mir esc u szociáldemokrata kérdi a kormány­tól és a munkaügyi minisztériumtól, hogy mi­lyen intézkedéseket óhajt tenni a munkanélkü­liek ügyébenl Rendkívüli hitel megszavazását javasolja és olyan törvényjavaslat benyújtását, amely ezt a problémát gyökeresen orvosolná. Raducanu miniszter válaszában leszögezi, hogy a munkanélküliség ügye az ő véleménye szerint is feltétlenül elintézendő, sajnálattal kell azonban megállapítania, hogy a kormány a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tud rend­kívüli hitelt megszavazni, sem törvényjavaslatot nem nyújthat be. A munkaügyi miniszté­rium idetartozó alapjait már teljesen felhasz­nálták a munkanélküliek segítésére s a minisz­térium megkereste a városokat is és kérte, hogy a maguk körében nyújtsanak segélyeket. Mtrescu viszonválaszában figyelmezteti a kormányt, hogy a munkások nem élhetnek álla­mi könyöradományokból — ezek csak pillanat­nyi segítségek, — hanem megfelelő munkaal­kalmakra van szükségük. Fagur* az igazságügyminiszterhez intéz kérdést az iránt, bogy mi az álláspoutja a saj­tószindikátusnak a sajtó törvényjavaslattal szemben kifejezett véleményét illetőleg? Beje­lenti, hogy az ügyben interpellálni fog. Pxstiner szociáldemokrata tudomására hoz­za a belügyminiszternek, hogy a csernovici tör­vényszék épületében súlyosan bántalmazták Pascanu ügyvédet. Kéri az ügy megvizsgálását és a szolgálati hatáskörét átlépő Stefkovici rend- őrkomiszár megbüntetését. Spxnecnu Cézár a liberálisok választási pro­pagandája tekintetében interpellálja meg a bel- ÜErvminisztert. A liberálisok az utóbbi időben teljesen forradalmi magatartást tanúsítanak, állandó izgalomban tartják a lakosságot és lázi- tóhangu manifesztumokat terjesztenek. Mirto belügyi államtitkár megállapítja, hogy Dâmboviţa megyében a liberálisok való­ban ilyen magatartást tanúsítanak A kormány a községi és megyei választásaikba nem akar politikát belevinni, a liberálisok azonban csupán politikai ügyet látnak ezekben. Bogdan többségi képviselő Flueraş inter­lagos kiképzés után tlzeaötévl tartalékos szolgálat és azután kileno a felkelési kötelékben eltöltött év következik. A bevonulás ezentúl minden évben no­vember elsején történik meg. Érdekes Intézkedés ax is, hogy ezentúl a katonakoteles ifjak tlzenkllencévea koruktól huszonegyéves korukig előzetes kiképzés­ben részesülnek. pellációjára válaszol. Kijelenti, hogy a szociál­demokraták 1926-ban elárulták a munkásságot a Zsilvólgyében és a kollektivszerződés megköté­sekor egyáltalában nem szolgálták a munkás érdekeket. Justin Popa ugyancsak a lupényi ügyről mond hosszabb beszédet. Védelmébe veszi Hozván volt prefektust, akit szerinte még mindig szeretettel emlegetnek a Zsilvölgyé- ben, ahol a munkásoknak jó barátja volt és minden összeköttetését felhasználta segítsé­gükre. Nem igaz az a vád, hogy ő lőtt volna először a tömegre, sőt a végletekig vitte a békekisérleteket, amikor azonban a főügyész és a hadsereg megjelent, akkor a prefektus szerepe véget ért. A szociáldemokraták poli­tikai okból támadják Rozvánt és fenyegetik a kormáhyt. Mirescu: A fény égetési módszert Önöktől tanultuk. A szánok ezután Munteanut mentegeti, aki a sztrájkot meg akarta akadályozni. Egyedül hibások a munkások, akik a békítő kísérletekre nem reagáltak- A legnagyobb iz- gatók a szociáldemokrata párt tagjai voltak, hiszen ennek a pártnak a programmja is ál­landó izgatás, maga az osztályharc. Mihalache földmivelésügyi miniszter: Az osztályharc küzdelme nem támad senkit és senki érdekeit nem sérti. Justin Popa a szociáldemokratákat azzal vádolja ezután, hogy a tömeget arra biztat ják, hogy egy esetleges háború kitörésekor ne fogjanak fegyvert. A lupényi eseményeket sze rencsétlenségnek minősíti, amelyért nem le­het elitélni sem a kormányt, sem a hatósár gokat. Nem tudja, — mondotta, — hogy bárki is hogyan állotta volna meg a helyét az ideges pillanatokban. A kormány egyedüli hibája az, hogy a dolgokat eddig engedte fejlődni. Kéri a vizsgálat során valóban bűnösöknek találtak szigorú megbüntetését és felhívja a kormányt, hogy purifikáló munkáját foly­tassa. A kamara ülése ezzel véget ért- A lupényi ügyben Maniu miniszterelnök szerdán vála­szol a felszólalásokra. Unt Hitegette és a maisakra tolt minden ódiumot eg; többségi képviselő Raducanu kijelentette, hogy a kormánynak nem áll módjában r^.i ikiviilî hitelt megszavaztatni a munka- nélkülieknek — A liberálisok izgatásait tették szóvá a kamarában Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents