Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-30 / 22. szám
CIv/“Kolozsvár, 1930. Jtnuár 30. CsÜtÖftöí ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztős ég es kiadóhivatal: Pista Unirii (Főtér) 4« Telelőn: 6-08, 6-94 «a 3-64. XIII. évfolyam 22-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOM 1 évre 56 pengő, télévre 29 pengő, negyedévre 15 pengd. Egyes szám ára 29 fill ír ELŐFIZETÉS jBELFO OÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej. negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. \ -2L s * * 12 oldalas Huszonegy évtől ötven évig mindenki hadköteles Előzetes kiképzésben részesítik a bevonulás előtt az iffakat Még ma is — tíz év után, — ott'Van a legtöbb hivatalban a fenyegető ukáz: „Vorbiţi numai româneşte”, időnként egy-egy túlbuzgó hivatalfőnök külön is lelkére köti — mgefelelő fenyegetésekkel körítve — hivatalnokainak az obiigát táblácskákon foglaltak szigorú megkövetelését, a gyakorlat azonban nem hajlandó belenyugodni az ilyen okvetetlen- kedő túlzásokba. Hiszen, aki románul tud, az szívesen beszél románul, nem kell erre külön biztatás, ha azonban minden románul nem értő polgár mellé tolmácsot akarnának állítani, akkor nem éppen csekély és nem éppen korlátolt számú hivatalnokseregünk úgy megszaporodna, hogy egyszerre beállna — az államcsőd. Azt azonban máig sem tudjak, hogy ez a szégyenletes nyelvi tilalom, illetve nyelvi oktroj voltaképpen alapszik-e valamiféle rendeletén? Senki se szégyenkezzék azonban a tájékozatlanságán. Nem csak mi nem tudunk eligazodni a különböző rendeletek szövevényes bozótjában, hanem akad miniszter is, aki nem létező rendeletekre hivatkozik mint jogforrásra, jobban mondva, mint jogfo3ztá- si alapra. Ez a miniszter, Pan Halipa, többek között a postaügyek legfőbb intézője is, aki hallott valamit harangozni a kisebbségekre kirótt szégyenletes és eltitkolni való cégtábla adóról, anélkül, hogy időt vett volna magának arra, hogy a rendelet életbeniótéről, vagy eltörléséről meggyőződjék, egy zavaros fogalmazása levélben errevaló hivatkozással tér ki egy felháborító kisebbségi sérelem orvoslása elől. A választ megkapta erre Gyárfás Elemér szenátortól, aki nem is egyszer bizonyította rá a miniszter urra azt, hogy nem mondott igazat, vagy legyünk még jóhiszemübbek: tévedett. Ha a jámbor adófizető elnézi a dátumot és egy kissé késik az adó befizetésével, akkor alaposan ráhnzzák a vizes lepedőt. Nekünk nem szabad tévedni. A mindenható miniszter ur azonban nem ilyen szigorú önmagához. Pedig találni kellene valami szankciót arra is. ha a durva tévedést az állampolgárok bőrére épen a minsizter követi el. Százhuszonegy csődkérés A kolozsvári törvényszék statisztikája szerint az elmúlt esztendőben százhuszonegy kolozsvári cég kérte meg maga ellen a csődöt. E pillanatban nem tudjuk pontosan, hogy mennyi a Kolozsváron bejegyzett kereskedelmi cégek száma, de nem vitás, hogy ez a szám sokkal magasabb, mint más esztendőkben és a kereskedői cégek jelentékeny hányadát képezi. Éhez a számhoz most tessék hozzávenni azoknak a megbukott, elvérzett, felnégyelt, országúira kikerült kisiparosok és kiskereskedők számát, akiknek veszteséglistáját nem jegyzi fel az ujabkori Románia gazdasági had történelme■ Tessék hozzászámítani azokat az öngyilkosokat is, akiknek legalább is a fel* a megnehezült élet átka miatt választotta e tragikus megoldást. Tessék hozzászámítani az erdélyi munkanélkülieket, a fizikai és szellemi leépített munkások százait, tessék hozzászámítani, hogy ami Kolozsvárom megtörtént, az épenugy megtörtént fizetésképtelenségben, öngyilkosságban, munkanélküliségben és névtelen elvérzésben Erdély minden nagyobb városában, bizonyos különleges tünetek között a vidéken, az őstermelők zárt társadalmában is és azonnal előttünk áü Erdély szó- .nume láztáblája, amely fájdalom, mind szeszélyesebb. mind emelkedőbb cikk-cakkokban mutatja meg az írott szó minden fordulatainál, az elmondott szó minden ékes szólásánál különbül, a gazdasági élet agonizálását. (Bukarest, január 28.) Kedden terjesztették a kamara elé a hadsereg újjászervezéséről és a belföldi munka védelméről szóló törvényjavaslatokat. A katonai novella, a katonai szolgálat tartamát huszonegy évtől ötvenlg állapítja meg. Az aktiv szolgálat két év, a tengerészeinél és a csendőrségnél három; utólagos kiképzés három év, a tengerészeinél, határőrségnél, csendőrségnél két év. Az aktív és utó(Bukarest, január 28.) A kamara keddi ülé- 1 sén számos interpelláció hangzott el. Mir esc u szociáldemokrata kérdi a kormánytól és a munkaügyi minisztériumtól, hogy milyen intézkedéseket óhajt tenni a munkanélküliek ügyébenl Rendkívüli hitel megszavazását javasolja és olyan törvényjavaslat benyújtását, amely ezt a problémát gyökeresen orvosolná. Raducanu miniszter válaszában leszögezi, hogy a munkanélküliség ügye az ő véleménye szerint is feltétlenül elintézendő, sajnálattal kell azonban megállapítania, hogy a kormány a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tud rendkívüli hitelt megszavazni, sem törvényjavaslatot nem nyújthat be. A munkaügyi minisztérium idetartozó alapjait már teljesen felhasználták a munkanélküliek segítésére s a minisztérium megkereste a városokat is és kérte, hogy a maguk körében nyújtsanak segélyeket. Mtrescu viszonválaszában figyelmezteti a kormányt, hogy a munkások nem élhetnek állami könyöradományokból — ezek csak pillanatnyi segítségek, — hanem megfelelő munkaalkalmakra van szükségük. Fagur* az igazságügyminiszterhez intéz kérdést az iránt, bogy mi az álláspoutja a sajtószindikátusnak a sajtó törvényjavaslattal szemben kifejezett véleményét illetőleg? Bejelenti, hogy az ügyben interpellálni fog. Pxstiner szociáldemokrata tudomására hozza a belügyminiszternek, hogy a csernovici törvényszék épületében súlyosan bántalmazták Pascanu ügyvédet. Kéri az ügy megvizsgálását és a szolgálati hatáskörét átlépő Stefkovici rend- őrkomiszár megbüntetését. Spxnecnu Cézár a liberálisok választási propagandája tekintetében interpellálja meg a bel- ÜErvminisztert. A liberálisok az utóbbi időben teljesen forradalmi magatartást tanúsítanak, állandó izgalomban tartják a lakosságot és lázi- tóhangu manifesztumokat terjesztenek. Mirto belügyi államtitkár megállapítja, hogy Dâmboviţa megyében a liberálisok valóban ilyen magatartást tanúsítanak A kormány a községi és megyei választásaikba nem akar politikát belevinni, a liberálisok azonban csupán politikai ügyet látnak ezekben. Bogdan többségi képviselő Flueraş interlagos kiképzés után tlzeaötévl tartalékos szolgálat és azután kileno a felkelési kötelékben eltöltött év következik. A bevonulás ezentúl minden évben november elsején történik meg. Érdekes Intézkedés ax is, hogy ezentúl a katonakoteles ifjak tlzenkllencévea koruktól huszonegyéves korukig előzetes kiképzésben részesülnek. pellációjára válaszol. Kijelenti, hogy a szociáldemokraták 1926-ban elárulták a munkásságot a Zsilvólgyében és a kollektivszerződés megkötésekor egyáltalában nem szolgálták a munkás érdekeket. Justin Popa ugyancsak a lupényi ügyről mond hosszabb beszédet. Védelmébe veszi Hozván volt prefektust, akit szerinte még mindig szeretettel emlegetnek a Zsilvölgyé- ben, ahol a munkásoknak jó barátja volt és minden összeköttetését felhasználta segítségükre. Nem igaz az a vád, hogy ő lőtt volna először a tömegre, sőt a végletekig vitte a békekisérleteket, amikor azonban a főügyész és a hadsereg megjelent, akkor a prefektus szerepe véget ért. A szociáldemokraták politikai okból támadják Rozvánt és fenyegetik a kormáhyt. Mirescu: A fény égetési módszert Önöktől tanultuk. A szánok ezután Munteanut mentegeti, aki a sztrájkot meg akarta akadályozni. Egyedül hibások a munkások, akik a békítő kísérletekre nem reagáltak- A legnagyobb iz- gatók a szociáldemokrata párt tagjai voltak, hiszen ennek a pártnak a programmja is állandó izgatás, maga az osztályharc. Mihalache földmivelésügyi miniszter: Az osztályharc küzdelme nem támad senkit és senki érdekeit nem sérti. Justin Popa a szociáldemokratákat azzal vádolja ezután, hogy a tömeget arra biztat ják, hogy egy esetleges háború kitörésekor ne fogjanak fegyvert. A lupényi eseményeket sze rencsétlenségnek minősíti, amelyért nem lehet elitélni sem a kormányt, sem a hatósár gokat. Nem tudja, — mondotta, — hogy bárki is hogyan állotta volna meg a helyét az ideges pillanatokban. A kormány egyedüli hibája az, hogy a dolgokat eddig engedte fejlődni. Kéri a vizsgálat során valóban bűnösöknek találtak szigorú megbüntetését és felhívja a kormányt, hogy purifikáló munkáját folytassa. A kamara ülése ezzel véget ért- A lupényi ügyben Maniu miniszterelnök szerdán válaszol a felszólalásokra. Unt Hitegette és a maisakra tolt minden ódiumot eg; többségi képviselő Raducanu kijelentette, hogy a kormánynak nem áll módjában r^.i ikiviilî hitelt megszavaztatni a munka- nélkülieknek — A liberálisok izgatásait tették szóvá a kamarában Mai számunk 12 oldal