Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-29 / 21. szám
XIII. ÉVF. 21. SZÁM. KszxrtUfSßfa Bethlen István tiltakozik a gyanúsítások ellen, mintha a magyar kormány az optánsiigy sikerének a kedvéért hozott volna áldozatokat A magyar miniszterelnök visszaérkezett Budapestre és ismerteti a hágai döntés részleteit (Budapest, január 27.) Bethlen István magyar miniszterelnök vasárnapról hétfőre virradó éjjel megérkezett Budapestre és hétfőn délben nyilatkozott a sajtó előtt a hágai eredményekről. Bethlen István kijelentette beszéde során, hogy Hágában a magyar kormány nem volt abban a helyzetben, hogy expozé alakjában összefüggő képet adhatott volna Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetéről, alkalma nyílt azonban arra, hogy az összes felmerült problémákról leszögezze állásfoglalását a vele szemben kifejezésre jutott nézetekkel szemben. Expozéra azért nem került sor, mert a tárgyalások vezetését a nagyhatalmak vették kezükbe és a közvetlenül érdekelt felek csak két ízben tárgyaltak egymással személyesen. A megegyezés lehetősége akkor mutatkozott, amikor a magyar kormány képviselői belementek abba, hogy a békeszerződés 250-ik paragrafusa alapján indított perek tárgyában a jogi elvek épségben tartása mellett pénzügyi alapon kerestessék meg a kibontakozás és amikor a nagyhatalmak ennek a megegyezésnek létesítése érdekében nagy anyagi áldozatok hozására mutatkoztak hajlandónak. A tárgyalásoknak több ízben volt olyan momentuma, amikor megszakítástól lehetett félni. Nehéz volt climi- nálni azt a kisantant követelését, amelynek teljesítése a békeszerződés 250-ik szakaszáról való lemondást jelentette volna és amely kérdésben csak hosszabb és kínos tárgyalások után lehetett kompromisszumhoz eljutni a magyar kormány elvi álláspontjának feláldozása nélkül. Az utolsó órákban a kisantant államok a követelések egész tömegével léptek fel, amelyeket Magyarországgal szemben nem a reparációs természetű igények, hanem a bé-. keszerződésből folyó egyéb igények cimén támasztottak. Itt pontról-pontra kellett haladni a tárgyalásokkal abban az irányban, hogy az 1943 utáni fizetendő összegbe betudassanak ezek az összes újabb követelések. Arra a kérdésre, hogy egyes magyar politikai körök a hágai megegyezést magyar államtól a kártalanítást pénzügyi megállapodás révén, és hogy ennek érdekében bármilyen terhet engedett volna róni az országra, csak olyanok állíthatják, akik biznak abban, hogy port tudnak hinteni a magyar közönség szemébe és diszkreditálni akarják azt a becsületes törekvést, amelyet a magyar kormány képviselői Hágában a nemzetközi érdekek védelmében kifejtettek. Az A) és B) alapról is nyilatkozott Bethlen István miniszterelnök. Az A) alap az agrárpörök, a B) az egyéb nem az agrárreformok alapján indított perek elintézése érdekében létesittetett. Magyarország ezeknek az alapoknak mikénti részletezésébe nem folyt be és a delegáció távol tartotta magát a tárgyalásoktól, ezzel is azt akarva dokumentálni, hogy Magyarország semmiféle áldozatot sem kiván ezeknek az alapoknak létesítésénél és állami pénzekkel aboz hozzá nem járul. Arról, hogy a Magyarország »Ital 1943-ig fizetett és azután fizetendő reparációkból s egyéb a mult likvidálása cimén megállapított összegekből mennyiről mondanak le a nagyhatalmak, esetleg a kisantant is, az alapok létesítése érdekében Magyarországnak nincsen tudomása. Ha pedig lemondanak, amint az hírlik, úgy az nem Magyarország áldozatát jelenti, hanem a nagyhatalmak, vagy a kisantant áldozatát. A magyar delegáció hágai tárgyalásainak (Páris, január 27.) A francia fővárosban óriási részvényhamisitásnak jöttek a nyomára. Az eddig még ismeretlen tettesek az általános automobiltársaság részvényeit hamisították, körülbelül egymillió 800.000 frank értékben. A hamis példányok nagyon jók volMindig a legjobb s az is marad hüléseknél és rheuma ellen egy bedörzsölés u Richter«féle, kizárólag valódi Mer-Pain-ExpeHsr-rel. Kapható minden gyógyszertárban és drogueriában. egyik lényeges és pozitiv eredménye az, hogy a nagyhatalmak megígérték, hogy a magyar kormánynak külföldön egy nagyobb kölcsön felvétele érdekében teendő lépéseit barátságosan támogatni fogják. Különösen nagy értékű ez a nyilatkozat a francia kormány részéről. A tárgyalások egész folyamán a nagyhatalmak részéről a magyarok objektiv megértésben és nagy jóindulatban részesültek. Különösen nagy hálával emlékezett meg a magyar miniszterelnök Olaszország baráti támogatásáról, amely nélkül nem lehetett volna elérni azokat a kompromisszumokat, amelyek létrejöttek. Intervjuja végén Bethlen bejelentette, hogy a magyar képviselőház és felsőház külügyi bizottságának ülésén részletes, mindenre kiterjedő tájékoztatást fog adni a hágai eseményekről. tak, csak arról lehetett őket megismerni, hogy egy az eredeti szövegben szereplő sajtóhibát a hamisítók kijavították. A hamisítással a csődbe jutott vállalat szökésben levő igazgatóját gyanúsítják. Parisban óriási részvényhamisitásokat fedeztek fel agy igyekeztek beállítani, mintha a tárgyalások vitelének és az egész megegyezésnek rugója az optánsügy elintézése lett volna, a magyar miniszterelnök a következőket mondotta: — Ezt csak olyanok állíthatják, akik a hágai tárgyalások folyamatáról egyáltalában semmit sem tudnak. A magyar kormány Hágába azzal ment ki, hogy a 250-ik szakasz védelméről nem mond le, követeli, hogy a vegyes döntőbíróságok működése tovább folyjon és elhárittassanak ez elől a működés elől a/, akadályok s eszeágában sem volt erőszakolni, hogy a megindult perek meritumához financiális megegyezések köttessenek. Ez nem magyar követelés volt, hanem amikor a nagyhatalmak látták, hogy a kisantant álláspontja a magyar állásponttal diametrálisan ellentétben áll, a 250-ik szakaszról való lemondást, a perek törlését és a károsultaknak Magyarország részéről való kártalanítását kivonják és állítják oda minden megegyezés feltételéül, akkor a nagyhatalmi’: a maguk részéről conditio sine qua non-ként a kérdés pénzügyi alapon vaió elintézését kívánják. Ez elől a magyar kormány nem térhetett ki, ha egyáltalában megegyezést akart kötni és azért sem, mert ennek a kívánságnak honorálása útjában elvi nehézségek nem állottak. A miniszterelnök utalt Szterényi József báró párisi tárgyalásaira, amelyek ugyan eredménytelenek voltak, de megmutatták azt, hogy ezen a téren megegyezés lehetséges. Az tehát, hogy a magyar kormány tolta volna előtérbe a hágai tárgyalásokon az optánsügy rendezését és követelte volna a BÚTORT jó minäsäojben, modern kivrtefOsn, jutányos árban Síé&ehr & Siti Buáorgyár năl Társu-üiure sen vásáro hat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — m*r&as song ura.« nagy választékiban  magyarországi földreform statisztikája Több mirai egymillió hold földet osztottak ki (Budapest, január 27.) Most tették közzé a főid diri okreiorm eredményeiről szóló hivatalos kimutatást. Számszerüség szempontjából az eredmény az előző évihez képest kevés változást mutat, mert a mult évben az Országos Földbirtokrendező Biróság (OFB) már csak n folyamatba vett ügyek lebonyolításával foglalkozott, január elsejétől pedig a föMbirtokrendező biróság megváltást már nem mondhat ki, legfeljebb folyamatban levő ügyekben és csak a minisztertanács felhatalmazása alapján. A kimutatásból kiderül, hogy az OFB meglehetősen kiterjesztetten alkalmazta az állami megváltás jogát, amit bizonyít, hogy a 3567 községből csak 242 olyan van ahol a birtokrendező eljárást megváltás nélkül szüntette meg. Igénybevett az OFB 3325 községben 940.048 katasztrófa hold földet, amiből 432.217 katasztrófa hold vagyon- váltság-föld. A megváltott területből 141.335 hold a háború alatt szerzett birtok. A nagybirtok a vagyon- váltságíüldeken kivül a megváltás során még 207.116 hold föl'det adott le. A birtokpolitika rendelkezésére álló földterületből 259.762 házhelyet. 498.407 törpe- és kisbirtokot cs 919 közös legelőt alakítottak. A házhelyek számára 58,591. a törpe- és kis- birtokok számára 690.706, végül pedig a köz- legelők részére 87.950 hold föld jutott. A kis- és középbirtok létesítésére, valamint megerősítésére felhasznált 690.703 holdból földet kapott 26C1 arany vagy ezüst vitézségi érmes földműves, 20.995 hadirokkant, 25.678 hadiözvegy, 1025 felnőtt hadiárva, 185.237 mezőgazdasági birtokos, 113.730 kisbirtokos, 3736 köz- szolgálati alkalmazott, 2104 továbbszolgáló katona, végül pedig 40.937 kisiparos és ipari munkás. Ezenkívül az OFB még 2126 holdat juttatott a gazdasági ismétlőiskoláknak, 16.778 holdat egyéb közcélokra, 14,569 hold felhasználásával pedig 249 esetben kisebb mintagaz- idaságok létesítését tette lehetővé. A lelkészi és tanítói javadalmak kiegészítésére 11.520 hold földet használt fel. Az elővásárlás révén az OFB rendelkezésére álló földekből 269 esetben 22.295 holdat osztottak fel kisbirtokosa. A magánügyletekkel történt ingatlan- eldarabolások során 475 esetben 149.263 holdat osztottak fel. Kis haszonbérietek alapítására 853 községben 158.684 hold földet vett át az OFB. Mindent összevéve, az OFB tulajdoni juttatásával vagy est pótló hosszú haszonbérlettel 1.162.480 holdat és 219 négyszögölet, rendes haszonbérletek átvétele révén pedig 106.814 holdat használt fel. Az OFB működése folytán tehát összesen 1,200.294 hold 1000 négyszögöl jutott a földbirtokreform céljaira. Az OMGE igazgatósága elhatározta, hogy a földreform gazdasági és szociális hatásait társadalmi utón teszi vizsgálat tárgyává, összes tagjaihoz és a községek elöljáróságaihoz kérdőíveket küldött, amelyeken arra kér választ, hogy javult-e a földhöz jutott kisemberek gazdasági helyzete, elégedettek-e és általában jelentkeznek-e kedvező változások a társadalmi béke szempontjából, amelynek érdekében a földreformot végrehajtották.
