Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-25 / 19. szám

XIII. EVF. 19. SZÁM. KctxrrS9autb mmm &mmmz Vezérképviselet Románia részére: Zaharia & Cernatescu, Bucureşti, Su-ada Popa Nan No. 181. Mi mindennel fenyegeti az uj adótörvény a polgárt ? A kolozsvári pénzügyígazgatáltslysilss a fols-ságfealma- zásróí és a pénzügyi tisztviselők félelmetes hatásköréről Adó diktatúra vagy adáaaiarchia ? (Kolozsvár, január 23.) Néhány nappal ezelőtt a Keleti Újság hasábjain az uj adótörvény drákói In­tézkedéseiről s különösen arról irtunk, hogy az adó­kivetéseknél a pénzügyi tisztviselők valóságos telj­hatalommal rendelkeznek és a városnak és a polgár­ságnak a képviselői csak passziv szerephez jutnak. Madgearu uj törvénye különösen nagy súlyt helyez arra, hogy a jövőben adóeltitkolások ne legyenek, különösen magánvállalatok, részvénytársaságok ne vonhassák ki magukat a teljes jövedelmük utáni megadóztatás alól s azért valóságos splcUrendszert vezet be és nem szólva a kibírhatatlan bírságokról, a pénzügyi tisztviselőknek külön húszszázalékos ju­talékot biztosit, a zaklatásoknak, feljelentéseknek, bosszuállásoknak és indokolatlan hajszáknak szinte elképzelhetetlen áradatát lnditva meg az adófizetők ellen. Az uj adótörvény valóságos birságaknákat he­lyez el, veszedelmes farkasvermeket, amelyekbe még a tisztességes és jóhiszemű adózóknak is be kell es- niök és bármennyire óvatosan járnak el az adóbe­vallásoknál, mégis valóságos rettegésben kell élniök a folyton leskelődö pénzügyi tisztviselőktől, akik a magas jutalék ellenében mindent elkövetnek, hogy képzelt és esetleg valóságos adóeltitkolásokat lelep­lezzenek. Hogy megőrizzük higgadtságunkat és tárgyila­gosságunkat, az uj adótörvény különös intézkedései­ről ezúttal ismét dr. Nagy Ignác helyettes pénzügyi adminisztrátort kérdeztük meg, hogy a Keleti Újság olvasói részére az uj adótörvény speciális rendelke­zéseiről beszámolhassunk. Most is szívesen állott a nagyközönség és a Keleti Újság rendelkezésére és az alábbi érdekes kijelentéseket tette: — Az uj adótörvény intézkedései értelmében az adózó közönségnek érdeke, hogy pontos, lelkiismere­tes és minden jövedelmi forrást feltüntető adóbeval­lásokat eszközöljön, mert ha valaki nem ad be kellő időben deklarációt, illetve adóvallomást, vagy az adóbevallási ivet nem pontosan tölti ki, esetleg, a kincstár képviselőjének a felhívására a kívánt ada­tokat nem bocsátja az adókivetöbizottság rendelke­zésére. akkor az adózót az adótárgyalásokra meg sem Idé­zik s a bizottság hivatalból rójja ki az adót. Még a halottak is bírságot fizetnek — Figyelemreméltó intézkedése az uj adótör­vénynek az az intézkedés, hogyha az adózó meghal s a hagyatéki tárgyaláson kiderül, hogy a hagyaté­kát kitevő jövedelmek, ingatlanok, vagy birtokok visszamenőleg nem voltak megadóztatva, vagy az adókat hiányosan rótták ki, akkor a halottat, illetve az örökösöket is utólag megadóztatják, illetve meg­bírságolják. — Ha valaki a foglalkozását megszünteti, vissza­adja az iparigazolványát és ezt a körülményt csak az iparhatóságnak jelenti be, az uj adótörvény sze­rint mulasztást követ el, mert az iparigazolványról való lemondást a pénzügyigazgatóságnak is be kell jelenteni, ellenkező esetben a régi alapon adóztatják meg és a kivetett adó csak a bejelentést követő hó­nap elsejével törölhető. A múltban nagyon sok eset történt, hogy iparosok visszaadták iparigazolványai- kat, de ezt nem jelentették be a pénzügyigazgató­ságnak és az adóztatás az iparigazolvány alapján továbbra is megtörtént. Az adózók utólag a kirovás ellen felebbeztek és az Administraţia Financiara eb­ben a kérdésben többször fordult a pénzügyminisz­tériumhoz és felhatalmazást kért arra, hogy az igy kivetett adók törlését engedje meg, de a pénzügy­minisztérium minden esetben elutasította a kérést és utasította a pénzügyigazgatőságot arra, hogy szi­gorúan ragaszkodjék az adótörvény intézkedéseihez. Bírság, birság, mindenért csak birság... — Az amnesztiatörvény az adótörvénynek a füg­gelékét alkotja és először a különböző bírságokat ismerteti, — folytatta dr. Nagy Ignác pénzügyigaz­gatóhelyettes az információt. Az az adózó, aki nem adja be a vnllomási ivét, birság elmén évi adójának egynegyedével sújtható. Aki pedig valótlan vallo­mást nyújt be, azt évi adójával egyenlő birsaggal kell megbüntetni. Ezt a bírságot csak azoknál nem lehet alkalmazni, akik könyveket és mérlegeket nem vezetnek és csak az összehasonlító rendszer alapján részesülnek adókiróvásban. Adókönyvecske még akkor is, ha adót nem fizetsz — Az uj törvény nagy gondot fordit az adóköny­vecskére. Minden román állampolgárnak, akár férfi, vagy nö, aki önálló foglalkozást üz, kell szereznie adókönyvecskét. Még azoknak is, akiknek nincs adó­juk, mert, ha valaki nem váltja ki az adókönyvecs­kéjét, akkor 500—1000 lejig bírsággal sújtható. A bír­ságot már június 1-töl kezdődőleg kiróják. Sőt jú­nius elsejétől a hatóságok semmiféle közokiratot nem adnak ki, ha az állampolgár az adókönyvecské­vel nem igazolja, hogy az előző év hat hónapjára az adótartozását kifizette és ha az év második felében van szüksége közokiratra, akkor az előző évi egész adó befizetését igazolnia kell. Kivételt alkotnak há­zassági és anyakönyvi ügyekben kiadott közokira­tok, birósági okiratok, szegénységi bizonyítvány, vá­Blrságok mindhalálig— — Különösen magán- és társascégek, valamint részvénytársaságok adóeltitkolására állapítottak meg magas bírságokat. Mindenekelőtt: a magán- és tár­sascégeknek minden év végén kimutatást kell készi- teniök az alkalmazottaikról, megjelölve személyen­ként, hogy mennyi fizetést, lakbért, tantiémet osz­tottak ki. Ha ezt a kimutatást a cégek nem mutat­ják be, akkor 2000—100.000 lejig megbírságolják. A nyilvános számadásra kötelezett részvénytársaságok­nál pedig igazgatónként még külön 10.000 lej pénz­bírság róható ki. Minden mérlegképes cég, ha ha­mis mérleg alapján adóztatott meg, évi adójának kétszeresével büntethető meg, amit nemcsak a cég tulajdonosa, hanem főkönyvelője Is köteles megfi­zetni. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok­nál az eltitkolt adó négyszeresét róhatják ki birság- képen, amit nemcsak az igazgatóságon, hanem a fő­könyvelőn is felhajtanak. — Különösen súlyos a birság, — mondotta a pénzügyigazgatóhelyettes — ha adóeltitkolás célza­tával kétféle könyvvitelt vezetnek. Ilyen esetben magáncégeknél a birság tízezer lejtől öt­százezer lejig terjedhet, amelyért nemcsak a tulajdonos, hanem a főkönyvelő is felelős. Részvénytársaságnál százezer lejtől ötmil­lió lejig terjedő bírságot rónak ki és ezenkívül még a büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafu­sait is alkalmazhatják. — A jövőben a részvénytársaságoknak az igaz­gatósági és íelügyelöbizottsági tagok részére járó tantiémeket és jutalékokat is be kell jelenteni, amit, ha a részvénytársaság elmulaszt, akkor a tantiém- mel egyenlő bírságot vethetnek ki. íme hivatalos helyről mutatják meg azt a bir- ságáradatot, amely nemcsak elsodrással fenyegeti az adózókat, hanem állandó rettegésnek is teszi őket, mert ha az adóbevallás szabálytalanságra gyanús, akkor a pénzügyi tisztviselők a húszszázalékos juta­lék ellenében valóságos hajszát indíthatnak az adó­alanyok ellen. Az „adóamnesztia“ — Ami pedig az adóamnesztiát illeti, — mon­dotta a pénzügyigazgatóhelyettes, — arról tudni kell, hogy minden adózó, aki az utolsó öt esztendőben nem fizetett adót, vagy szabálytalan adókiróvásban részesült, esetleg jövedéki kihágást követett el, fo­lyó év február elsejéig amnesztiában részesül, ha adóját, illetve a jövedéki kihágását pótlólag be­vallja. Ilyen esetben csak a rendes adót és a jöve­déki kihágás összegét köteles fizetni. A bírságot a kincstár elengedi. A magam részéről, — mondotta a helyettes adminisztrátor, — ajánlhatom, hogy min­denki pontos adóbevallást készítsen, házbérjövedel­mét pontosan vallja be, mert igy megszabadulhat a hatalmas bírságoktól. Akinek pedig a múltra vissza­menőleg adóhátraléka van és 1930 Junius 30-lg a hátralékos adóját befizeti, az uj adótörvények alap­ján a 15 százalékos késedelmi kamat megfizetése alól mentesítést kap. A bírságokat pedig kamatmen­tesen április elsejéig lehet fizetni. Eddig tart a helyettes pénzügyi adminisztrátor nyilatkozata, amelyből az derül ki, hogy az uj adó­törvény uj és szigorú adókkal sújtotta a polgársá­got és a pénzügyi tisztviselőknek nemcsak telje* szabadságot nyújt az adókiróvásoknál, hanem az adóeltitkolásoknál az egész pénzügyi tisztviselői kart valósággal rázuditja az adózókra és olyan adóanar­chiát fog előidézni, amely szinte kibirhatatianná fogja tenni az életet az országban. Nagy a gyanúnk, hogy a Madgearu-törvény az adóerkölcs helyett, adódiktaturát teremt, amiből az államnak nem lesz haszna, de a polgárságnak a pénzügyi katasztrófá­lasztási ügyben kiadott bizonyítvány és marhaleve­lek. tamxmsBn ját idézheti elő. I S1!’ I I "il if I m t E3 00 Az összes fiiszer- és csemegekereskedókhöz I Akarja-e forgalmát növelni ? Ha igen, úgy vásároljon azonnal egy próba-láda óriii^ I>BÍ€ekling’et! és állandó fogyasztónk marad. Sürgönyeim : „KALLA“. — s,KALLA“ Halkonzervgyár, Timişoara Vidéki szétküldés kizárólag utánvéttel. ■H

Next

/
Thumbnails
Contents