Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-25 / 19. szám
Hogyan szabadulhatunk meg a kankótól? Az alábbiakban értesítést olvashatunk, amely sok elkeseredett embernek fog örömet okozni. Ez a hir, amely ma igen sok ember előtt ismeretes, megdönthetetlen. A .folyás, a cystitis, a mirigygyulladások és a szűkületek megszüntetésére végre megtalálták a megfelelő orvosságot. A Pageol ma a leghatásosabb fertőtlenítőszer a kankó és annak elfajulásai ellen. A Pageol használata a baktériumokat, bár- bárhol is húzódjanak meg— a bőr felületén, vagy a szövetsejtekben — megöli és eltávolítja. A Pageol jótékony hatása annyira biztos, hogy Ott dr. a világhírű specialista Franciaország katonai kórházainak egykori főorvosa azt állítja, hogy a Pageol a húgycső és nemi betegségek egyedüli regeneráló és gyorsan tisztitó ellenszere. A Pageol minden gyógyszertárban és drogueriában kapható. Úszó szigetek Épül az első óceáni légikikötő? Newyorktól keletre hozzáfogtak az Atlanti-óceán első úszó-szigetének épitéséhez. Az első „seadrome” építésével az Amerika és Európa közötti rendszeres légiforgalom a megvalósulás felé közeledik. Az Atlanti-óceánon több ilyen úszó légikikötőt fognak épiteni. Mikor az úszó szigetutvonal meg fog nyílni, ez olyan hatalmas lépés lesz az emberiség művelődésének fejlődésében, hogy mai szemmel nézve alig tudjuk jelentőségét értékelni. Az uszószigetek vonala az állandó, biztos és rendszeres légiforgalom alapjait veti meg. A több ezer kilométeres útvonalat nemcsak azért nehéz leszállás nélkül megtenni, mert a gép rengeteg tüzelő- és kenőanyagot kell hogy magával cipeljen, ami csökkenti a hasznos súly felvételét, hanem üzemzavarok, viharok, köd kényszeríthetik leszállásra a repülőt. Ilyen kényszerleszállást úszó- és légikikötők nélkül is végezhet ugyan vizirepülőgép, de ilyen esetekben a gép és az utasok épségét csak az úszó légikikötők tudják megfelelő módon biztosítani. Az időjárás kellemetlenségein is ki lehet fogni a légikikötők vonalának tervszerű elrendezésével. Az időjárás az amerikai partvidéken szokott a repülőkre nézve a legrosszabb lenni, ügy tervezik ezért, hogy három érkező állomást rendeznek be az amerikai parton. Norfolk, Boston és Newyork lesznek a transóceáni repülők állomásai. Az úszó kikötők állandó rádió összeköttetiésbeú lesznek a légi jármüvekkel. Kikötések alkalmával és rádió utján pontos időjárási jelentéseket fognak közvetíteni, de ők maguk is állandóan figyelemmel kisérik a meteorológiai viszonyokat. Ezek alapján a repülő azt az útvonalat választhatja, amelyiken a viszonyok a legkedvezőbbek. Az uszószigetek tervezője Armstrong mérnök, hosszas kisérletezés után találta meg ezt a sziget- tipust, amely a célnak legjobban megfelel. A szigetek nem tömör, hajó, vagy tutaj formájuak, hanem valósággal lábaik vannak. Pontosabban nyugosz- nak. A pontonokon épült szigetek sokkal rugalmasabbak, mint a hajó, vagy tutap formájuak. Anyaguk acél, 500—600 méter hosszúak, szélességük pedig 200 méter. A hatalmas kikötők egyenként negyven pontonra vannak építve, a gépek le és felszállása rugalmasságuk miatt rendkívül kellemesen, zökkenés mentesen történik. A szigeteket három, hatalmas sodronykötél horgonyozza az óceán fenekéhez. Egyelőre 8 uszósziget építését tervezik. A szigetek darabonként egymillióhétszázezer dollárba kerülnek, vagyis közel háromszázmillió lejbe. A vállalat 25 millió dollár alaptőkével alakult Mig és ügy azámitják, hogy egyelőre negyven hatalmas, mnaiWiaaniiiiMii ~ ......^ XIII. EVF. 19. SZÁM. ^ csomagszállító gép fogja a forgalmat lebonyolítani. Ha a kísérletek be fognak válni, úgy újabb 25 millió dollárt fektetnek a vállalkozásba és megkezdődik a rendszeres utasszállitás. Az állandó postajáratot két éven belül megkezdik. Remélik, hogy 4—5 év múlva a személyszállítás is megindul és 10 év után már senki sem fog hajón utazni Amerika és Európa között. A dolog üzleti oldala is biztosítva van, mert a rövid 40 órás menetidő miatt óriási levél- és csomagforgalomra számítanak, amelynek jövedelme a befektetett tőkének is megfelelő kamatozást biztosit, amird Amerikában ugyancsak nagy súlyt fektetnek. S. Z. Herriot-nál, Franciaország volt miniszterelnökénél, aki húsúéikor Budapestre megy, de nincs kizárva, hogy Bukarestbe is ellátogat Rendületlenül bízik az Európai Egyesült Államoknak a meg valósítás óban „Egy test, egy lé ek vagyok Briand-val és a magyar keserűség tőokait az ő szelíd jóindulatával akarom megszüntetni I“ — Genfi munkatársunktól. — Eduard Herriot egyike a legrolconszenve- sebb és legszínesebb francia politikusoknak. A radikális szocialista párt vezére mondhatni kettős életet él. Közéleti aktivitása mellett irodalomtörténetiró és szenvedélyes muzsikus. Ha valakinek, úgy neki óriási szerepe van az engesztelődés felé hajló francia politika kialakulásában, hisz a volt francia kormányelnök ötlete volt az 1924. évben beterjesztett genfi protokoll, ő hivta össze az első leszerelési konferenciát és ő kezdte meg a tárgyalásokat az első Macdonald-kormánnyal a német jóvátételi kérdésnek a megértés szellemében való rendezése érdekében. Herriot minden erejével és minden betűjével a béke nagy ügyét szolgálja. Még azzal az előadássorozatával is, amelyet Beethovenről tart, Franciaország és Svájc különböző városaiban. Néhány órával megérkezése után n genfi Hotel des Berguesben jelentettem be magamat nála, egy angol riportügynökség itteni képviselőjével. Az angol riportügynök felvonultatása az én tippem volt. mert arra gondoltam, hogy Herriot könnyedóbben bocsátja be magához hz angolos csengésű riport agency emberét, mint a távoli magyar sajtó szerény tudósítóját. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor icc kiváló francia politikus szemmel- láthatólag a magyar sajtó munkását tüntette ki közvetlenebb érdeklődésével. — .Milyenek most Magyarországon az állapotok — kérdezte a lioni polgármester rendkívüli kedvesóggel. — Csak távolról figyelhetem magam is a magyarországi gazdasági és politikai eseményeket, mert román állampolgár vagyok. Különben is hosszabb ideje élek már künn Genfben. Herriot ötvennyolc éves, de nem látszik többnek, jó ötvenesnél. Felfelé fésült, fekete hajában nincs egyetlen ősz hajszál sem. Komoly tekintete, energikus arcéle nem árulják el életkorát. Maga a megtestesült egyszerűség, lényének jellemző kifejezője az egyszerű angol pipa, amiből vígan eregeti a füstöt, meg a tompaorru amerikai cipő a lábán. Persze a napi politikán kezdjük az irt- tervjut. — A hágai konferencia simán folyt le, bár a kulisszák mögött sokkal nehezebben ment a dolog, semhogy azt a kívülállók elképzelnék. Fő az, hogy megvan a megegyezés. Bevallom, Magyarország mai helyzetében, sőt talán épen azért, rendkívül rokonszenves előttem. Ez az ország ugylátszik lemondott a nyers bosszú gondolatáról és tehetségeinek, kulturmegnyilatkozásainak gazdag felvonultatásával készül a békés munkára. — Engedjen meg egy kérdést elnök ur, Mi a véleménye a magyar kérdésről? Herriot elhárító mozdulatot tesz. — A külügyi kérdésben nem szeretnék nyilatkozni. Tudvalevőleg egy test, egy lélek vagyok Briand-nal és a magyar keserűség főokát is a Briand szelíd, népszeretö jóindulata jegyében akarom megszüntetni. Ha azt mondom, hogy minden csepp véremmel és energiámmal az Európai Egyesült Államok eszméjének realizálásán fáradozom, azzal azt is kinyilvánitottam, hogy a magyar nemzet mai elégedetlenségének főokait a szomszédállamok meggyőzése és megértetése alapján kell megszüntetni. íme, Svájcban vagyunk és ez a kis ország boldog. Lám egy kicsi ország is lehet boldog, ha egészségesek a szervei és életfunkcióinak frisseségét semmi sem zavarja. Szeretettel gondolok Budapestre, Európának erre a legbá- josabb városára, ámbátor úgy hat reám, mint egy tulintelligens, tulfejlett fő, egy teljesen megnyomorított test mellett. Ilusvétra külömben ismét meghivtak Budapestre, ahol valószínűleg a világ- békéről tartok majd előadást a Magyar Tudományos Akadémián. Ne vegye obiigát hízelgésnek, de már előre örülök, hogy a magyarok között is tölthetek nehány napot. Leket, hogy mint magánember Romániába is ellátogatok, hogy az utódállamok e legérdekesebbikét tanulmányozzam oly tekintetben, hogy miként rendezkedett be a háború után. — Nem kell-e tartani attól — tettem fel a kérdést Herriot-hoz, — hogy akadhatnak államok, amelyek nehézségeket görditenek az Európai Unió eszméjének megérlelése elé? — Nekem, — szólott most komolyan Herriot — aki az Európai Egyesült Államok megvalósításának tervén dolgozom, még csak gondolnom sem szabad az akadályokra. Meg kell valósitanunk az európai nemzetek békés összefogását és ha ennek az együttműködésnek valamely ország útjába állana, úgy ezt az ellenszegülést el fogja söpörni a békét tiszta szívből áhítozó európai népek közvéleménye. , Áttérve a francia politikára, Herriot a következőket mondja: — Az átmenet nehézségeinek elsimulása után politikánk végre stabilnak Ígérkezik. Tardieu szépen érvényesül, ellenzéke, ameny- nyiben a francia állam érdekében szükséges javaslatokat nyújtja, tervében nem akadályozza meg. Számomra különös elégtétel, hogy az én általam tervezett „genfi jegyzőkönyvet" az ő kormánya emelte jogerőre, ami nemcsak azért esett jól, mert az ellenfél elismerése igazolja leginkább cselekvésünk helyességét, de mert ilyen módon biztosítva láttam Franciaország állandó közreműködését a lefegyverzés politikájának keresztülvitelében. Stressemann az európai népek halottja, a világbéke vesztesége és a felette érzett részvétünk fájdalmát csak az a tudat enyhiti, hogy utóda, dr. Curtius az emberiességnek hasonló érzelmeitől látszik áthatva lenni. — Tehát a viszontlátásra husvétkor, vagy Budapesten, vagy BukarestbenMég aznap este a hatalmas méretű Salle de La Reformáción terme zsúfolásig megtelt, hogy a volt francia kormányelnöknek Beethovenről tartott előadását meghallgassa. Itt mutatkozott meg, hogy mennyi lelkesedés, szenvedély és ragyogó hév tölti el ezt a végtelen, egyszerű pátosznélküli francia államférfit. A költői erőtől duzzadó lirai előadást követő tomboló tapsvihar mutatta, hogy Herriot. az ember is kiérdemli azt a tömegmegnyilatkozást, amit annak idején Genf Herriotnak, a béke politikusának előlegezett. Seidner Imre.
