Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-25 / 19. szám

Clvj-Kolozsvár, 1930. január 25. SzOOlhăt GRSZ&’éöS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és-kláíáöüivatal: Piaţa Unirii '.Főtér) 4. Xeléfön :í!6-08, 6-94 «a 3-64. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. szánt ára 29 üli ár ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 2 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 Tituíescu is nyilatkozik a hágai konferencia eredményéről Románia évi 4 millió aranyfrankot Sog kapni — Februárra össze­hívták a kisanfant konierencíái — A csehek és a jugoszlávok Magyarország diplomáciai sikeréről Bébesip a mellénvjzsebben A francia tengerészeti miniszter nyilatkozik a tengeri leszerelés kérdésről és azt mondja, hogy a hadihajók nemcsak ágyukat hordoznak a fedélze­ten, de ezek viszik világgá a nemzeti gondolatot, a haza békés és nagy eszméjét. A rekruták jövés­menése, az önkéntesek bevonulása és hazatérése állandó kapcsolatokat teremt a nemzet és a flottá­ja között. A nemzet szelleme és gondolatai beleisz- szák magukat a tengerészeink leikébe. A haditenge­részet kitűnő iskola az energia és az emberi bátor­ság számára. Ezeket és más hasonlókat mond a francia tengerészeti miniszter, aki ugylátszik, min­den békeszeretete dacára is hisz a háború „acélfür­dőjének” legendájában. Hiszen mind igaz, amit mond, a katonai szolgálatnak is megvan a romanti­kája, de talán azokhoz a bizonyos országismeretek­hez, amelyeket annyira taksál a francia miniszter, éppen úgy el tud vezetni a kereskedelmi tengerészet is, mint a haditengerészet. Talán kevesebb csata­hajóval is be lehetne nevelni az uj generációk lei­kébe a nemzeti gondolatot, ahoz nem feltétlenül szükségesek a tengeralattjáró hajók fcntartása, ame­lyet a leszerelési konferencián olyan hatalmas erő­vel támogatnak a franciák. A londoni konferencián most mindenkinél készenlétben áll a legszebb béke szólam, mindenki mellényzsebében ott a békesip, de á helyzet mégis csak az, hogy a tervbevettr lesze­relés nem áll arányban az emberiség rohamos béke­vágyával. A konferencián legfeljebb annyit lehet re­mélni, hogy egyelőre nem építenek uj csata­hajókat és harci müveket. Macdonald maga is azt mondja, hogy „komolyabb” leszerelésről csak öt­hat év múlva lehet szó megint. Ezer ága-boga, ezer tüskéje van ennek a tengeri leszerelési problémá­nak, amelynek megvitatása ízelítőt ad, hogy milyen nehézségekbe ütközik, ha majd egyszer a száraz­földi leszerelés problémáját veszik elő. Ha Leygues francia miniszter szavaira hallgatunk, akkor nem fér kétség a hitünkhöz, hogy mégis csak a katonai lelki mentálitást kell leszerelni előbb és csak azután kerülhet a sor komoly és elhatározó techni­kai lépésekre. A hamisítások kora Az egész világ közvéleményét nagy izgalomban tartja az az óriási mérvű nemzetközi dollárhami- sitás, amely ime már zavartalanul folyik esztendők óta. Még eddig le nem leplezett kezek a mindenható dollár összes válfaját meghamisították, föl egészen a zizegő, selymes fogásu, ezer-dolláros bankjegyig. Csodálatos dolog, hogy ennyi évig lehetett űzni a röntgen szemű pénzpiacon e turpisságot. Tulajdon­képpen nem is csodálatos ... A világháború utáni korszaknak egyik legjellegzetesebb tünete, hogy soha még nem lehetett úgy összezavarni az igaz dolgokat a meghamisított dolgokkal, mint napjaink­ban. Ezek a hamis ezerdollárosok csak szimbólumai a magukat igazaknak kijátszó hamis elveknek, vi­lágnézeteknek, egyéni és tömegben megnyilvánuló megnyilatkozásoknak. Meghamisítják az érzülete­ket, amint meghamisítják a képzőművészet reme­keit, meghamisítják a híreket, amint meghamisit- ják az élelmiszert, mindent meghamisítanak körü­löttünk és a legfájdalmasabb az, hogy akkora tö­kéllyel, hogy egész életünket is leélhetjük, anélkül, hogy e monstre hamisítások tényét észrevennök. (Bukarest, január 23.) A hágai eredményekről Tituíescu nyilatkozott a román sajtó képviselői előtt. A külföldi újságírók szemére vetik, — mon­dotta — hogy néma, mert nem ad nyilatkozatokat, ő azonban a tárgyalások tartama alatt nem akart beszélni, külömben is kötelességének tartja, hogy először országának mondja el mondanivalóit. Az elért eredményekkel tekintettel az útban álló ne­hézségekre és a hat hónap óta kifejtett szüntelen erőfeszítésre, nyugodt lelkiismerettel meg van elé­gedve és kijelenti, hogy Románia nem nyerhetett többet. Ezután öt pontban foglalja össze az ered­ményeket. Románia Franciaországgal szembeni adós­ságait 56 százalékos arányban csökkentették, Olasz­ország lemondott a vele szemben fennálló román adósság 22 utolsó annuitásáról. Az úgynevezett cé­dáit vagyonokért já>ó és toiszabaditási adósságo­kat — melyek körülbelül egymillárd kilencszáz­millió arany frankot jelentettek — teljesen törül­ték. Ezzel kapcsolatban Tituíescu megjegyzi, hogy például Csehszlovákiát kötelezték arra, hogy íel- szabaditási adósság címén 37 évi 10 millió arany­márkás annuitást fizessen. Románia tovább kapja az őt megillető százalékos részt a magyar jóváté­telekből 1943-ig és a bolgár jóvátételekből azok tel­(Prága, január 23.) A Narodny Listy igy ir: Bethlen grófnak Hágában kétségtelen sikere volt, bár hivatalosan ezt a sikert le akarjuk tagadni. Fel kell tennünk a kérdést, miért nyilatkozott meg Hágában annyi jóindulat Bethlen gróf iránt, ho­lott voltaképpen legyőzött államot képviselt? Azért, mert Magyarországgal számítanak az európai hatalmi politika jövendőbeli kialakulásánál. Anglia sohasem titkolta, hogy nem szereti a szlá- vokat, főleg egy erős Oroszországot. Az olaszoknak szintén útjukban áll egyik szláv állam. Tekintetbe véve, hogy Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlá­via és Románia 70 milliós blokot alkotnak, amely Európa keletén nagy szerepet játszhat, egyik-másik európai nagyhatalom számára valóban fennállhat a szláv veszedelem. E veszedelem még sokkal na­gyobbra fog nőni, ha a bolsevista ájulásból magához tér a szláv Oroszország. Marinkovics is nyilatkozik (Belgrad, január 23.) Marinkovics külügymi­niszter a Politika munkatársa előtt a többi között a következőket mondotta a hágai konferencia ered­ményéről : — A hágai megállapodás a magyarok erélyes ellenállása folytán nem mondható minden tekintet­ben kielégítőnek. A legrosszabbul a bolgárok jár­tak, mig a magyarok és az osztrákok keresztülvit­ték álláspontjukat. Az európai közvélemény, úgy látszik, kétféle mértékkel mér és egyes államokat közelebb érez magához, mint másokat. A szláv nemzetek ezt tudomásul veszik és a jövőben számol­nak vele. Februárban lesz a kis-entente kon­ferenciája (PRÁGA, január 23.) Félhivatalos jelentés sze­rint a három kis-ententeállam külügyminiszterei a hágai tanácskozások folyamán megállapodtak ab­ban, hogy februárban kis-entente-konferenciát tar­tanak Prágában. Ez lesz a kis-entente külügyminigs* i jes lefizetéséig. A likvidálható bolgár javak érté­két a bolgár jóvátételből vonják le. — Részletesen beszélt Tituíescu a Magyaror­szággal való megegyezésről és az eredményeket a következőkben foglalja össze: — A magyar reparációk megoldásával megtar­tottuk az 1943-ig nekünk járó reparációs összegeket, hozzáadva az optánsoknak fizetendő százmilliót — akiknek Magyarország fizet — és egy részt egy másik százmilliós alapból, amelyet a többi porokért a szövetségesek fizetnek. A román állam, amelyet háborús adósságok a cédáit javakért fizetendő és föiszabaditási adósságok, az optánsok és főherce­geknek fizetendő összegek terheltek, igy évi / millió arany frank tiszta középösszeggel került ki a tárgyalásokból. Kiemelendő az utóbbi hat hónap tárgyalásai tekintetében, hogy Magyarországgal szembeni ügyeinkben nem állottunk izoláltan. Osz- szes szövetségeseink és Japán is elismerték igazun­kat és megtették a szükséges gesztust abban az irányban, hogy megegyezéshez juthassunk anélkül, hogy lemondanánk a múltban hangoztatott egyetlen álláspontunkról is. Ez a politikai eredmény nagyobb értékű számunkra, mint akármi más. tereinek ezévi rendes konferenciája. A prágai kon­ferencián természetesen a hágai megállapodásokról lesz majd szó, különösképen pedig a Magyarország­gal kapcsolatos kérdésekről. A liberálisok maguknak követelik az elismerést (Bukarest, január 23.) Ismeretes, hogy a hágai eredményeket a liberális párt magának vindikálja. Ebben az ügyben az Universul in- lervjut is közöl legutóbbi számában Bratianu Vintilától. A liberálisok elnöke elismeri, hogy a konferncia Romániára nézve igen kedvező eredménnyel végződött, hangoztatja azonban, hogy az érdem ezért nem a kor­mányé, hanem a liberálisok politikájáé. A Maniu-kormâny nem respektálta ezt az elvet és annyira ment, hogy Bécsben tárgyalásokat kezdett az optánsokkal s fix összeget ajánlott fel, amely Romániát négy milliárd lejjel ter­helte volna meg. Hágában — mondja Brati­anu Vintila — végeredményben a liberális álláspont győzött. A Vatomiban ugyancsak a hágai konfe renciával kapcsolatban támadó cikk jelent meg Mironescu külügyminiszter és Lugo- seanu államtitkár ellen, akiknek amint is­meretes a kormány üdvözlő táviratot kül­dött. A Viitorul hangoztatja, hogy az ered­ményekért az érdem egyedül Titulescué és őt illeti meg azért csakis elismerés. Az Universulban megjelent intervjura a kormány csütörtökön kommünikét tett közzé. Ebben megállapitja. hogy a tárgyalásokat Magyarországgal a liberálisok kezdték és a jelenlegi kormány nem tett mást. minthogy ezeket a tárgyalásokat folytatta. A kormány eíitéli azt. hogy ebből az ügyből is politikai tőkét akarnak kovácsolni a liberálisok. Ä cseh lapok beismerik Bethlen sikerét Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents