Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-24 / 18. szám

g«; ,a:/?W"

C/c/"Kolozsvár, 1930. január 24, jpéDÍCÍ

ELŐFIZETÉS FTi;LT"' ^ :

I évre 1200 lej, félévre öCQ le negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej.

12 cldalas szám ára 5 lej.

ORSZÁGOS MAGYAaPÁÍlTI LAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piáta Unirii (Főtérj 4. Telefon : 6-08, 6-94 «• 3-64.

XIII. évfolyam lS-lk szám

ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre IS pengő.

Egyes szám ára 2D HUSr

Hágá után

A hágai konfererftyán’ résztvétt gazdasági szakértők azt állítják, h»£y a megvitatásra került kérdéskomplexum pénzügyileg oly komplikált volt, amelyhez fogható az ujabbkori nemzetközi konferenciák történetében alig akad. Követelések és ellenkövetelések, nemcsak Magyarország és az utódállamok részéről, de más államokkal való viszonylatban is, majd megint a hitelezőként fellépő államok között is, külön elszámolások, külön betudások, külön megegyezések, külön magánügyletek. Ember legyen * a talpán, aki el tud igazodni a számok és a tételek őserdejében. Talán a be nem avatottak orientálódási nehézsége vonja maga után, hogy a beszámolásra kényszerű államok a könyvelési technika minden művészetével felszerelve, egy árnyalattal tetszetősebben tüntethetik fel mérlegüket, mint ahogyan az a valóságban indokolt lett volna.

Igazi áttekintést csupán a megegyezésekről szóló jegyzőkönyvek szószerinti szövege fog majd nyújtani. Egyelőre meg kell állapodnunk abban, hogy egyetlen állam sem érzi becsapottnak magát. Miután bennünket közvetlenül sem a német, sem az osztrák, sem a bolgár megegyezések nem érintenek, elmélkedésünk tárgya kizárólag a román optáns-kérdés és a magyar jóvátétel ügye. Magyarországot újabb jóvátételi nehézségek sújtották —- ez egyszer letagadhatatlan tény. Ám e gazdasági tehertétellel szemben egy olyan általános jellegű politikai aktívum észlelhető, amely Magyarországon is jó hangulatot jelentett, az utódállamokban is. Azok a súrlódási felületek, amelyek lehetetlenné tették, hogy Magyarország szomszédaival gazdasági természetű megegyezéseket köthessen, kiküszöbölődtek. Bármily nagy áldozatok árán is, de kihúzták az op- tánsper méregfogát. Bármennyire is megdöbbentően legörnyesztő kötelezettséget kellett Magyar- országnak vállalnia magára, Budapesten végre megtudhatják, hogy mennyit kell fizetnie Magyarországnak és Írásban van az is, hogy ezentúl az utódállamok nem állhatnak elő újabb és újabb követelésekkel. Ez a gazdasági tisztánlátás, a jóvátételi problémák az eddigi ködös számkáoszból egy precíz könyvelési tételbe való rögzítése, — eredménynek ez is valami. A vitás ügyek elintéződtek, a hágai konferencia pontot tett a keleti jóvátétel ügyét kisérő veszekedések mellékzöngéi után. Most már befellegzett a prókátort fogásoknak, nyugdíjba kerülhet az a dialektika, amely csüréssel-csavarással színezte alá az eddigi tárgyalások menetét. Ez a megegyezés, amelynek szépséghibáit ügyesen takargatják fügefalevelekkel, mégis csak: megegyezés, mégis csak a keleteurópai villongásoknak a nyugvópontja, a világháború likvidálásának egy neme, egy grádicsa.

Magyarország most nagyobb kölcsönt fog felvenni, _ hogy ezúttal ne csak a többi államok gazdasági újjáépítésének a munkájában vegyen részt, de a maga portáját is rendbehozhassa, a háborús romokat, _ugy, ahogy, kiépíthesse. Úgy olvastuk, hogy Hágában a megegyezéssel kapcsolatosan, de ennek mindenesetre távoli összefüggéseképpen Románia is nemzetközi kölcsönt vesz fel, hogy a Vaskapu-szoros körüli forgalmi feladatokat megoldhassa. A hágai megegyezés- től nemcsak Magyarország vár valamit, "de az utódállamok is és emezek nem csupán jóvátételt, de ezenfelül saját gazdasági légkörük külön megkönnyebbülését. Pia Magyarországon egy nagyobb kölcsön felvétele következtében megindulhat az az építő munka, amelyre nem fekszik rá minduntalan szomszédai részéről jelentkező újabb és újabb gazdasági retorzióknak az árnyéka, úgy Romániában is kezdetét kell venParlamenti bizottság kiküldését követeiül a szocialisták a leoénvi eset kivlzsoáiására

(Bukarest, január 22.) A kamara szerdai ülésén Pistiner szocialista tiltakozik a cser- novici rendőrségen történt verések ellen

Napirenden Flueras szociáldemokrata képviselőnek a lupényi ügyben mondott interpellációja szerepelt. Fluerás beszéde elején felhívja a kormány figyelmét a munkáskér- désre, kéri, hogy ezt legális módon intézzék el, mert máskülönben a mimkások kénytelen lennének illegális utón kivívni azt, amire joguk vmi- Kéri, hogy a kormány részesítse egyenlő elbánásban az ipari és mezőgazdasági munkásokat és ez utóbbiakat ne favorizálja. Az ipari munkásoknak több joguk is van a támogatásra, mivel nehezebb munkát végeznek és több adót fizetnek. Állításait statisztikai adatokkal támogatja. Ezut;' a kormánynak a lupényi üggyel kapcsolatos működéséről beszélt s újból hangoztatta, hogy ugylát- szik a kormány nem veszi komolyan a mun- káskórdés rendezését, mivel máskülönben elejét lehetett volna venni az ilyen eseményeknek, amelyek a román munkásság történetében örök emlékezetül megmaradnak. Részletesen foglallcozik a lupényi eseményekkel s megállapítja, hogy azok, akiket a minisztertanács maga is hibásoknak talált, még g mai

napig sem kapták meg büntetésüket• Rátér ezután az agent provokátőrök működésére. Helytelennek tartja azt a beállítást, hogy a munkások hivei lettek volna a szélsőséges mozgalmaknak. A munkásokat csak félrevezették és belehajtották a sztrájkba, olyanok, akik Sózván prefektus védelme alatt állottak és egyenes utasítása szerint dolgoztak. Beszéde közben megemlíti a Keleti Újságot is, mint amely lap tárgyilagosan foglalkozott az eseményekkel• Leszögezi, hogy Munteanul, akit a lupényi sziguranca jelentésében szociáldemokrata Vezetőnek tüntetett fel, nem volt vezetője a pártnak és működését az egységesek is megbélyegezték. Kéri, hogy a kormány a lupényi ügy kivizsgálására parlamenti bizottságot küldjön ki, amelybe a kormánypárt és a szociáldemokrata párt egyenlő számban küldenék ki képviselőiket.

Az interpellációra kedden fog válaszolni a kormány nevében Mirto belügyi államtitkár és utána Maniu miniszterelnök.

Fluerás interpellációjára a kamarát ked- Iddg elnapolták.

„Bizalmas“ természetiteknek nyílvánítják a népszámlálási adatokat

A kamara elé szerdán terjesztették be a népszámlálási törvényjavaslatot, amely 10 szakaszból áll- Az első szakasz kimondja, hogy 1930-tól kezdődőleg minden 10 évben tartanak népszámlálást s ennek napját a munkaügyi minisztérium állapítja meg s azt királyi dekrétum alapján közük. A második szakasz szerint a népszámláláson összegyűjtött adatokat bizalmas természetiteknek tekintik, úgy, hogy azok csak statisztikai célokra használhatók fel, nem szolgálhatnak dokumentumként. birói, pénzügyi vagy köz- igazgatási hatóságok előtt. Azok a hivatalnokok, akik ez ellen vétenek, egytől-hat hónapig terjedő börtönbüntetést és ötezer lejtől húszezer lejig terjedő pénzbírságét, kapnak. A negyedik szakasz elrendeli, hogy minden lakos köteles magát alávetni a népszámláhm

rendelkezéseinek, a hatodik szerint a közhivatalnokok tartoznak résztvenni a népszámlálás munkájában. A hetedik szakasz 103 millió lejben állapítja meg ,a költségeket, a kilencedik kimondja, hogy a városi és falusi hatóságok hat hónappal a népszámlálás előtt kötelesek rendbehozni az utca elnevezéseket és a házszámozásokai, a tizedik pedig úgy intézkedik, hogy a lakossághoz intézendő kérdéseket külön végrehajtási utasítás fogja megszabni. Értesülésünk szerint ez ellen az utolsó szakasz ellen, úgy a szociáldemokrata párt, mint a kisebbségi pártok kifogást emelnek és kérni fogják, hogy a lakossághoz intézendő kérdéseket is foglalják he a törvénybe, illetőleg tegyék parlamenti vita tárgyává, mivel ez a fontos ügy nem hagyható a munkaügyi minisztérium rendelkezésére.

nie egy olyan gazdasági enyhülésnek, amely utat nyit egy szolidabb alapon való kibontakozásnak. Akik inszcenálták ezt a mozgalmas hágai együttest, azzal érveltek, hogy Keleteürópá- nak békéje, nyugalma, fellendülése függ e megegyezéstől. Magyarország nem áll hát útjába, hogy az utódállamok eddig villongásokra felhasznált. energiáikat ne változtassák át gyümölcsöző tevékenységgé Az egész hágai konferencia, éjszakába benyúló üléseivel, a közveti- tők erőfeszítésével, az aláirt jegyzőkönyvek tö- megsuiyával egy fabatkát sem ér a keleteurópai j országok számára abban az esetben, ha azonnal nem követi ezt kiépítése annak a gazdasági együttműködésnek, amely egységes munkakeretbe illeszti bele Romániát nemcsak a kisantant szomszédjaival, de Magyarországgal is Végzetesen kiábrándító volna nemcsak Magyarországra, de azokra a jóhiszemű nagyhatalmakra

is, ha a kisantant-államok továbbra is a gazdasági elzárkózás fényűzését folytatnák és az érintkezésének azon a harcias formanylevén érintkeznének Magyarországgal, amelyet megszoktunk a belgrádi, prágai és a bukaresti kisantant konferenciákon. Magyarország a keleteurópai béke ügyében úgy fizet, mint a köles. De vájjon az utódállamok ennek a békének az érdekében nem tartoznak-e, ó távolról se Magyarországnak, hanem önmaguknak, egész Európának olyan pénzben fel nem érhető adóssá- ! gokkal, amelyeket ugyan nem jelölt meg a konferencia, de magának a konferenciának a céljában imboválódik. Magyarország kész szorosabbra fogni a szálakat a szomszédaival, most már az utódállamokat illeti a szó, hogy a hágai konferencia kialakította fundamentumra tovább építsenek.

Mai számunk 12 oldal