Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-20 / 15. szám
XIII. CVF. 18. SZÁM, 15 Jíőskölteméng egg bukaresti kávéházról, hol félreértett <£logd Beorge-ok aggódnak Surópa sorsa fölött Kogtjan fest belülről a panaszok bukaresti börzéje? (Bakarest, jan. 18. A Keleti Újság tudósítójától.) A Piccadillyben naponta aránylag háromszor buktatnak kormányt: reggel, délben és este. És ezen ne,m kell csodálkozni, mert ebben a fényes kávéházban félreértett Lloyd Georg-ok, fel nem fedezett Briandok és kellőképen nem méltányolt Hoowerek ülnek a fekete bus nedűje mellett. Kimagasló államférfiul tehetségek, akikről azonban csak a főpincér tud, ez az udvarias diplomata, aki olyan megértéssel hallgatja az asztalok körül lefolyó szócsatákat, mintha egyenesen a hági konferencia sorsáról len- pe szó. Ha az ember végigsétál az asztalok előtt, az a benyomása, hogy egy óriási orgona pedáljaira lép. A klasszikus skálának különböző hangjait hallja. Persze kis módosulással. A „do” például igy hangzik: do-bra verik mindenünket, ezeket az adókat már nem lehet kibírni, a „re”: rekonstruálják Európát, na ezt kézből megkontrázom, a „mi”: mi-t lehet itt tenni gyerekek, adjatok egy ötletót, a „fá”: fá-val akar maga itt pénzt keresni, inkább álljon be az idegen légióba, a „szó”: szó-ltam Maniunak, de nem lehet csinálni semmit, nagyon nehéz fiú..., a „Iá”: látjátok gyerekek, egy jó kényszeregyezség s ez ember benn van a vízben, már mint Nizzában, a „szí” 8zi-vesen fogadott, de sajnos bevallotta, hogy nincs pénze... és igy tovább. A Piccadilly a panaszok börzéje, népleégési Genf, de egyben Mekkája a reményteleneknek. Egy hivatalosan még el nem ismert sóhivatal, ahol az ember kirohanhat büntetlenül a szívtelen Amerika ellen, megfenyegetheti Angliát s a hazai kormányt illetően felteheti a bizalmi kérdést. Azonban tévedés azt hinni, hogy az emliifett problémákkal bezárul nevezett államférfiaink érdekköre. Dehogy. A Piccadillyben az egész világot szem- meltartják. így: több napos vita tárgya volt a hírhedt „Anschluss’’-kérdés. A nagyhatalmak tengeri konferenciájával kapcsolatban határozott szimpátia nyilvánult meg Japán és Olaszország mellett. A Young-féle tervezetet többen is kifogásolták, most A Young-tervezetet többen is kifogásolták. állítólag ellenjavaslat készül, melynek összeállítására egy biztosítási szakmában jártas férfiút küldtek ki, aki ez alkalommal az irigy konkurrenciától a következő epigrammot kapta: „Más csak levelenként (t. i. körlevelenként) szedi a borostyánt, neked egész koszorút kell adni (a koporsódra)”. Politikai tevékenységük kiterjedt az orosz-kinai konfliktusra is. A tervezőik tiltakozó jegyzék azonban nem tudni mi okból, elmaradt. A kávéházba betévedő jámbor idegen nem is sejti micsoda befolyásos emberek közé kerül. Nem tudja, hogy például Blumenfeld ur milyen jóba van azzal a Morgannal, az „Oncle Morgannal”, ahogy a trösztök koronázatlan császárját ott a newyorki börzén négyszemközötti bizalmassággal szólította, hogy például Farkas ur arcán az a szerénység egy Brianddal való régi és megdönthetetlen barátságot leplez, hogy Szigeti Arnold ur, aki e pillanatban Íratja fel feketéjét minden nélkül, csak azért nem lépett be a „Benedek” (Mussolini) kormányába, mert ki nem állhatja az olajjal készült olasz tésztákat. A jámbor idegen mindezeket nem tudja és nem képes felfogni az itt elhangzó kijelentéseknek egész Európára kiható súlyát. Letűnt hősök galériája Nincs semmi okom, hogy a jelen helyzet nagyvonalúságát gonosz intrikákkal aláássam, kötelességemnek tartom azonban megemlékezni a Piccadilly hőskoráról, melynek nagyszerűségét néhány hátrahagyott váltó, törvényszéki aktacsomó és sok-sok, szürke rosszmájú epigon hirdeti. Valaha fejedelmek éltek e kies vidéken, a textil, a cukor, a papír arisztokratái, kik sajnos, elhulltanak a hosszú harc alatt. Emléküket néma kegyelettel őrzi a „Moulin Rouge”, a „Chat Noir” cs az „Alkazar”. Valaha akószámra folyt a pezsgő s a francia kokottok törött tükrökön járták a magyar csárdást. Szép idők vol'tak ezek s én, a késő krónikás, meghatottan veszem kezembe a tollat, hogy halvány vonásokkal visszaidézzem a múltat, a lokálok és a lóversenyek magyar szupremáeiójának napfényes idejét. Itt van mindjárt a „szerecsenes Blum” eseté, aki e diszitő jelzőt azért kapta, mert márványpalotájának ajtajában szerecsen inas fogadta a látogatókat. Valaha kezében tartotta Románia gabonaexportját s pompás Rolls-Royce gépjén szelte az utat a Calea Victorian. Tekintély volt, bankigazgatók hajlongtak előtte, a Moulin Rouge az ő idejében úgy fellendült, hogy Kosztika, a főpincér versenylovakat tartott és benevezett a párisi Grand Prix-re. Blum egész udvart gyűjtött maga köré, jó fiú volt, szórta a pénzt. Ma egy külvárosi hónapos szobában lakik, könyvügynök s szorultságában azokat „vágja” meg, akik valaha az ő nagy vagyonának fényében sütkéreztek. A sok pénzből csak egy monokli maradt meg s egy ezüst cigarettatárca. De viszont kifogástalanul viselkedik. Üa is igazi ur. Ha betéved valamelyik lokálba, a pincérek olyan részvétteljed tisztelettel veszik kőiül, mintha legalább is egy száműzött fejedelemről lenne szó. Sorba utána a He'ényi-Hermann „márki” karrierje jöhet. A „márkinak” az a szokása, hogy lenézi a világot. Mindent egy kézlegyintéssel intéz el. Hires kijáró volt. Ügynökei a morzsákból milliókat kaparintottak össze. Annakidején kijárta a kormánynál azt, hogy a Duna romániai szakaszán a hajók isak román szenet használhatnak. Mikor pedig a koncesszió a zsebében volt, itt hagyott jnindent, csapot-papot, s külföldre utazott egy másik üzlet u‘áu. A koncessziót kijárta tehát, de szénről nem gondoskodott. így a befutó hajók szénhiány miatt egy teljes hónapig voltak kénytelenek vesztegelni egyik romániai kikötőben, annyira, hogy egy ideig meg is akadt a dunai hajóforgalom. A konjunktúrák ideje azonban elmúlt s a „márki” ma havi hatezerért körmöl egy szállítási vállalatnál. Nem lenne teljes a névsor, ha nem emlékeznénk meg a Loga-esetéről. Ez az ur valaha az Isten jámbor szolgája volt. De felhagyott a papsággal és állat exporthoz fogott. Az üzlet bevált, any- nyira, hogy Bukarest legelőkelőbb szállójában egész apartmanja volt. Ma teljesen le van rongyolódva és huszlejes kölcsönökből él. óh, sokan vannak ők, kik többszörös milliomosok lehettek volna s kik ma banikból tengetik életüket. Húsevők bicsérdysta-koezton... De az idő nem áll meg s egy friss generéeió most tovább akarja folytatni azt a munkáit', amit e letűnt héroszok elkezdtek. Természetesen szerényebb keretek között. Az egykori milliós üzletek köddé váltak. , Régen a nagyok hallgatva cselekedtek. Ma beszélve töltik tétlenül az időt. Mindent a kormányra kennek. A Piccadillyben ezért buktatják meg mindennap a kormányt. Ezért a nagy politizálás s a délutáni fekete ezért van nemzetközi ellenkonferenciákkal egybekötve. Ez a hely közgazdasági életünk barométere. Egy olyan barométer, melynek érzékenysége túltesz a legfinomabb műszerén is. Itt nem ülnek fel a hivatalos nyilatkozatoknak s a nagylelkű miniszteri kijelentéseket még azon melegében kellő értékére szállítják le. Csak meg kell nézni ezeket az arcokat, hogy az ember képet kapjon a való helyzetről. a 1 I I I I I I I i I I I I l ' > 1 *XLQ_a. Emléküket néma kegyelettel őrzi a Moulin Roage és a Chat Noii óriási energiák és nagyvonalú képességek hevernek itt parlagon. Nagyétvágyú húsevők, akik bicsérdysta-kosztra vannak kárhoztatva. S akkor még ne is beszéljenek? Beszélnek is folyton-folyvást, megállás nélkül. Terveikben kifogyhatatlanok. És alapjában véve optimisták. Hisznek egy jobb korban. A jelenlegi helyzetet csak átmeneti állapotnak tekintik. • Innen a gőg, mellyel például elhaladnak a t. sajtó asztala előtt. Mi újságírók ugyanis már hivatalból is pesszimisták vagyunk. Viszont szelindeki Szilágyi i?r, kinek ínyence burkolatú billiárdgolyó- találmánya van, analizáltatta írását a Piccadilly házi grafológusánál, ki Lázár névre hallgat s mellesleg néha elkövet egy-egy karrikaturát is, tudja, hogy ez igy nem mehet tovább. Betűiből világosan kitűnik az, hogy előtte nagy jövő áll, kissé még ugyan vissza kell tartani a lélekzetet, de aztán... Aztán minden rendbe jön. Mert, ahogy Karinthy mondja, csak két percig nehéz az ügy, aztán az ember kibírja bármeddig lélekzetvétel nélkül. A Picaddillyben most ezt gyakorolják. Persze eme műveletükben nincsenek teljesen magukra hagyatva. Az ország is ezt csinálja a svéd tornarendszer (lásd a svéd gyufamonopóliumot) legújabb szabályai szerint... Kakassy Endre. Dr. REVESZ MARGIT gyermehszanstóFinm Budapest, I. Zugliget. Remete-ut IS. Telefon 640-96,641 -33. Klimatikus gyógyhely 300 m. a. t. sz. Î. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyermekek részére. — Állandó rendszeres iskolai oktatás Érdeklődés esetén készséggel küldünk tájékoztató prospektust. ORIGINAL-COLON!AL-KUMi Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy átvettük a bukaresti dr. A. Ürbeanu-féle kémiai gyár technikai és kereskedelmi vezetését és abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy a t. közönséget ORIGINÁLIS-COLONIAL-RUMMAL tudjuk ellátni, amit ez a gyár különleges koncesszió alapján valódi jávai cukornád-melasseból termel. BÜRGER Albert R.-T., Targu-Mures Marosvásárhely. Megjegyzés. Tekintettel arra, hogy ezen Originális-Colonialis-Rum gyártására ezidőszerint gyárunknak egyedül van koncessziója, ké'jükat közönséget, hogy magát hangzatos nevű utánzatoktól megtéveszteni ne hagyja, hanem kérje mindenütt az eredeti erjesztés'után nyert Original« Colonial-Rumof, mely árban és minőségben minden versenyen felül áll. Rumon kívül gyártunk: aetherikus olajokat, gyümölcsszörpöket, méregmentes festéket. Gyégysserkésraia! osztály üzembefceiyezése folyamatban van. Prospekiuasei ás árjegyzékkel készséggé* szolgálunk
