Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-17 / 12. szám
t ; * Clvj-Kolozsvár, 1930. Január 17. Péntek va' ti Képbeli ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 3 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XIII. évfolyam 12-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOM 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Maniimak igaza van Hágában ismét kedvezőtlenül ítélik meg a helyzetet A kisantant államok és Magyarország; szakadatlanul tárgyalnak, de a megegyezés kilátásai rosszabbodtak — Az optáns-pör körül is nehézségek vannak, a 250. paragrafusra nézve pedig kiéleződtek az ellentétek (Hága, január 15.) Huszonnégy óráig úgy volt, hogy a hágai tanácskozások minden irányban szerencsésen alakulnak s különösen a magyar jóvátétel kérdésében állott be az a nem várt kedvező fordulat, hogy valamennyi ütköző pont likvidálására számítani lehetett. Ez az optimista hangulat azonban mára már pesszimisztikusra fordult. Kiderült ugyanis, hogy a kisantant és Magyarország közö.ti ellentéteket nem olyan egyszerű eliminálni s főleg a békeszerződés 250. paragrafusa az, amely körül nem sikerült az ellentéteket elsimítani. A kisantant ugyanis mindenáron arra akarja rábírni Magyarországot, hogy mondjon le ennek a szakasznak alkalmazásáról, Bethlen miniszterelnök azonban nyomatékosan kijelentette ismételten, hogy a nemzetközi döntőbíróságokat a jövőben is igénybe "fogja venni Magyarország, ha ennek szükségét látja és arra jogcíme lesz. Mint ismeretes, minden riányban szimpátiával fogadták azt az olasz tervet, amely szerint a kisantant államok, Magyarország, továbbá Franciaország és Olaszország közös kasszát teremtenének. Ebből a közös kasszából Magyarország csak az op- tánsokat akarja kielégíteni, mig a kisantant azt kívánja, hogy a nemzetközi döntőbíróság előtt folyó összes ügyek anyagi következményei ebből a kasz- szából elégittessenek ki. Eddig az sem volt precízen tisztázva, hogy Magyarország milyen összeget akceptál az optánsok kielégítésére. Mironescu külOptimizmusra (Hága, január 15.) A magyar jóvátételek ügyében njra pesszimisztikusra fordult a hangulat. Nagyon valószínű, hogy szerdán az ügy még nem kerül döntésre. A probléma legfontosabb részleteinek megvitatását csak este 7 órakor Loucheur résztvételével kezdték meg. Ha a konferencia ebben a kérdésben sikertelenül végződne, előáll az a helyzet, amiben augusztusban volt az ügy és amely szerint a magyar jóvátétel 1943-ig fixirozva van, továbbá pedig a 250. szakasz alapján a döntőbíróságok előtti perek tovább folynak. A bolgár és az osztrák ügyekben a magyar jóvátételtől függetlenül tovább fognák folyni a tárgyalások. A magyar kérdés előkészítése körül különben egész napon át folytak a tárgyalások. Amennyiben a délben Hágába érkező Loucheur szükségesnek fogja tartani a megbeszéléseket, az esti órákban is folytatni fogják. A kisantant tovább tárgyal Bethlennel (Hága, január 15.) A kisantant és a magyar delegációk tárgyalásain Titulescu, Mironescu, Marinkovics, JBenes és Ossucki, másfelől Bethlen, Valkó, Wekerle és Korányi vettek részt. A bizottság elé kerülő kérdéskomplexumok pénzügyi rendezéséről folytak a tárgyalások és küiönösképen arról, hogy a pénzügyi megállapodás milyen perekre vonatkozzék. A kisantant delegátusai kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy a rendezésnek az összes perekre ki kell terjednie. A délutáni megbeszéléseken az olasz javaslat ügyminiszter nyilatkozott ebben az ügyben s kijelentése szerint Magyarország Romániától 140, Csehszlovákiától 80, Jugoszláviától 70 millió, ösz- ssesen tehát 290 millió aranykoronát követel ezen a I cimen. A tárgyalások mindezideig nincsenek még befejezve, igv azok lezárásáig még mindig van remény a békés íikvidációra. A hét végére várják a hágai tárgyalások befejezését (Hága, január 15.) Az érdekelt delegációk ma is egész napon át a magyar kérdés bizottsági előkészítését intézték. Loucheur délben megérkezett Hágába s intézkedett aziránt áogy a delegációk szükség esetén a késő esti, illetve az éjszakai órákban is folytassák a problémák megvitatását. Jolii.- formált diplomáciai körökben azt hiszik, hogy a német jóvátételekkel még ma este végeznek s a nem- német jóvátételi kérdések is holnap, vagy legkésőbb pénteken lezárhatók lesznek. A konferencia záróülését szombatra tervezik. Ma délelőtt a szövegező bizottság a bolgár egyezmény szövegét készítette elő. A bolgár kérdésben már csak egyetlen pont kőiül vannak még differenciák a dobrudzsai elkobzott és likvidált bolgár javak ügyében. Délben háromnegyed tizenkettőkor az érdekelt delegációk összeültek tanácskozni a magyar kérdésben.- pesszimizmus részletkérdéseiről folyt a vita s a magyar delegációnak preciziroznia kellett, hogy az agrárpereknek mekkora összeg lenne pénzbeli ellenértéke. Bethlen politikai sikeréről ir az olasz sajtó Bómából jelentik: A Tribuna cimü lap részletesen foglalkozik a legutóbbi számában a keleti jóvátételek kérdésével. A lap megállapítja, hogy Bethlen István magyar miniszterelnök nagy politikai sikert aratott Hágában engedékeny magatartásával és felvilágosításaival, amelyekből 'kitűnt, hogy Magyarország már eddig is nagy áldozatokat hozott. Magyarország eddigi jóvátételi terheit hatinilliárd hétszázmillió aranykoronára, vagyis 35 milliárd frankra lehet értékelni. Csehszlovákia nem enged (Prága, január 15.) A Narodni Politika hágai jelentése szerint a teljes érdeklődés Magyarország ügye felé fordul. Kedden egész napon át a Brocci-féle tervezeten tanácskoztak. Csehszlovákia részére az optáns alapba fizetendő összeget a csehszlovák földreform kártalanítási törvénye alapján számítják ki. Megjegyzi a prágai lap, hogy szó volt az 1929 évi betörés kárainak megtérítéséről is- Csehszlovákia nem hajlandó követeléseiből semmit sem engedni és ezért ezt a kérdést a magyar jóvátételek összegei közé iktatták be. Maniu miniszterelnöknek az- újságírók előtt tett kijelentéseit a megdöbbenés hangján irt mgjegy zésekkel hozzák nyilvánosságra iái bukaresti lapok. A sajtószabadságot veszélyezteti a Jiumian-féle törvénytervezet, «miiről] Maniu miniszterelnök kijelentette, hogy azt voltaképen nem az igazságügymi- niszter csinálta, hanem ő. Mindennek dacára ismételjük azt a minapi kijelentésünket: szűk ség van uj sajtótörvényre. Maniu miniszter- elnök is azt jelentette ki az újságírók előtt, hogy meggyőződése szerint szükség van a sajtótörvény reformjára, amit a bukaresti újságírók nem vettek jónéven tőle. Csak elvakult, mindenáron való ellenzékieskedés, ellenkezni akarás adhatná most toliunkra azt a szót, amely ellent mondana a miniszterelnök e kijelentésének. Sőt: a magunk állásfoglalásaként igyekeztünk leszögezni, hogy magának a komoly, hivatását tisztességesen betölteni akaró újságírásnak van szüksége sajtótörvényre s ha a miniszterelnök is ezt jelentette ki most, iáikkor ezt a kijelentését is csak helyesléssel vehetjük tudomásul. Azonban ___ Azonban, amilyen sajtótörvényre szűk- • ség van, annak jónak is kell lennie. Az a tervezet pedig, amit nyilvánosságra hoztak a mult hetekben, nem mondható jónak, hanem inkább riasztónak, megfélemlitőnek. Ameny- nyiben alapelvként lehet elfogadni azt, hogy ki kell irtani a. sajtótermékekből a hazugságot. épen olyan fontos kányeszméül kell szolgálnia a törvénynek azt a céh: az igazság harcosa számára pedig biztositani kell a szabad teret. Azért nem jó a kormánynak a tervezete, mert nem védi meg az igazságot, a közélet tisztaság harcosát a hazugsággal, a csalással és a hatalmaskodók korrupciójával szemben. A sajtóval szemben óriási hatalmat ad a bíróságok kezébe és a raffinált közéleti szélhámosoknak is lehetővé teszi, hogy a maguk gonoszságainak a leplezése, védelme mellett igénybe vehessék ezt a sajtóra rácsapó kezet. Így nem lehet purifikálni s igy nem 'lehet a gondolatszabadság polgári szabadságjogát kiépíteni. Azonkívül a mostani jog- gyakorlat már szinte megszokottá tette azt a rendszert, hogy a kisebbségekkel szemben tobzódhatott az a szabadság, ami azt jelentette, bogy a kisebbségekről és kisebbségiekről románul bármit meg lehet szabadon Írni, anélkül, hogy a méltatlan, minden alapot nélkülöző sérelemért bárhol is jogorvoslattal lehetne élni. Erdélyben viam sajtótörvény, aminek paragrafusai tartanak fenn'ugyan némi fegyelmezettséget az ujságcsinálás műhelyeiben, de Bukarestben például szabadon meg lehet írni, hogy ia nagyenyedi Bethlen- kollégiumi — amelynek ősi vagyonát kiosztották a falusiak között — megrabolta a parasztokat. Bukarestben a leghajmeresztöbb kitalált véres vádiakat meg lehet írni a kisebbségiekről, az apagyilkosságtól az ok- mányhamisitásig. fegyverkező irredentizmustól a bolsevista kézigránátig. Ka mindaz igaz volna, amit a román lapok eddig megírtak mirólunk kisebbségekről, akkor felfaltuk volna ezt az országot, mint az éhes inasgyermekek a szMvab.es lepedőnagyságu nagy sütetet a népünnepélyi lepényevésen. De mert ennyire tobzódik az a korlátozatlanság, amit mégsem lehet szabadságnak nevezni, nincsen súlya a fehér papirosra kinyomtatott szónak. Amikor a becsületességről is naponta Mai számunk 12 oldal
