Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-16 / 11. szám

ozavar 1 V Gaj* Kolosa vár, 1930. január 16. (Js Üt ŐT töt ItTlUjSXG BELFÖLDÖN J évre 1200 lej, félévre 600 lej, évre 300 lej, egy hóra 100 12 cldalas szúm ára 5 ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaca Unirii (Főtér),*, 6-9* ás 3-6*. ELŐFIZETÉS MAGTARORSZAOOH 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 19 pengő. szám ára 20 Ilii ár Javult a helyset a magyar kérdésben Magyarország és Csehszlovákia között barátságos szálai szövődtek — Schacht, a Deutsche Bank elnöke *s visszavonta azt as indítványát, amely az eddigi tárgyalások eredményeit felborulással fenyegette (BAGA, január îi.) A Nemzetközi Bank szervező bizottságának hétfői ülésén a Schacht dr. ismeretes levelével felidézett újabb incidenst a német delegációnak nagy erő* feszítéssel sikerült elsimítani. A Német Bank elnökével folytatott tárgyalások során Cur- ti)us külügyminiszter és a többi delgátusok a nagy német nemzeti érdekekre váló hivatko­zással rávették Schachtot arra, hogy a birodalmi bank vállalja a Joung-tervezetből reá- háramló összes kötelezettségeket a nemzetközi jóvátételi banknak való összefüggésben, kivéve a százmillió márkás alaptőke jegyzést. Még az est folyamán küldöttségileg értesí­tették a hitelező delegátusokat az eljárás eredményéről és azután elhatározták a to­vábbi szükséges lépések megtételét. Az erdélyi székhely A miniszterelnök összehívta az erdélyi romám nemzeti párt százas komitóját Kolozs­várra és ezzel a gyűléssel jelentőséget ábrá­zoló hátteret kiván építeni las köasnyelvem tar­tományinak nevezett igazgatóság installá­ciójához. Az erdélyi románságnak hivatás­szerűen erdélyiséget képviselő koanítéja ül össze Kolozsvárom, a történelmi székváros­ban, abból az alkalomból, hogy némi szék­hely-jelleget kap isimét ez a város, az elva­kult centralizálás különböző kísérletei után, amely kísérletezések súlyosam végigszántot­tak az erdélyi nép bőrén. Az az idő, amely alatt Mamin Gyula és ardólyi komitéja — akarva, mein akarva, — viselte a felelősséget azért, ami az erdélyi nepipel történt, mindössze, tiz esztendő. Tiz év óta amilyen élete volt az erdélyi lakosságnak, ■azért a nép előtti felelősség azokat illette meg, lakik kimondották a gyulafehérvári szót s az ellenzéki tehetetlenségbe történt leszori- tottság, a borzalmas irányzatok uralmi felül- kerekedóse csak enyhítő körülménynek volna beszámítható a történelmi it életmond ás előtt, de a felelősség lényegén ez nem változtat. Mert a politikai tettnek csak iái következmé­nyek lehetnek az igazolói és aki ‘kimond va­lami nagy elhatározást, annak előre kell megfontolnia minden eshetőséget. A gyula- fehérvári határosaitok megszövegezésekor — a krónikás megállapítása mindig ez — gon­dolni kellett volna azokra az eshetőségekre, a Bratianu-uralcm mindent átkaroló csápjai­ra is. amelyek azután hekövetkeztek. Ami megtörtént, amit átszenvedtünk, mindaz a múlté és a lelki megpróbáltatáso­kat, a gazdasági lerongyosodást már nem lehet meg nem történtté tenni. A jóvátételnek azonban a módjai a jelennek a felaídíatad közé tartoznak s a mostantól számított jövő olyan lesz, amilyen nagyszabású koncepció életre­valóságával ismerik fel e feladatoknak a fontosságát. Mert azt ma Mismiu Gyula mi­niszterelnök is tudja, amit tud minden erdé­lyi román ember, hogy ha még egy olyan év­tized nehezedik rá enre a népre, amilyennek a határkövéhez most érkeztünk el. akkor a1 húsz év utáni jóvátétel szándékai iránt az erdélyi lélek romjai között majd hiába, fog­jak .keresni a bizalomnak a.maradványait, A falu népe között nemcsak a választási korte­sek szoktak jáinii, megfordulunk mi is és ta­lálkozunk az erdélyi román falusi gazdával. A fahordó havasi szegény emberrel is, a jó­módú, biróviselt kisgazdával is. És halljuk a sóhajt, mely a gondterhek nyomósa alóli mélységből száll fel mindenfelé: nem jól megy ez igyi Nem felületes hangulatból aka­runk következtetéseket levonni, a tények meg vannak erre is, de a jelenségek, amelyek arra vallanak, hogy a nép nagy lelki megviseltsé- gen megy kersztül. szembetűnők. Ami uigy történt Erdélyben és Erdély népével, ahogyan történt, annak valamilyen jóvátételeké pen mutatják fel Kolozsvár szék­hely-jellegét. A tartományi igazgatóságokat. Azt, hogy itt decentralizáció következik. Azonban itt is felmerül iá felelősség kérdése, éppen .azért, mert ennek az installációnak azt a jóvátételi, programam valósítási jelentősé­get tulajdonítanak. Aki a közigazgatási tör­vényt megnézi és >a. reformjavaslat létrejötté­nek, a törvény megszavaztatásámak a körül­ményeire emlékszik, nem látja a biztonságot arra, hogy itt most a decentralizált önkor­mányzati élet kezdődne igazságos tisztaság­Schaeht dr. bankelnök és a német kor­mány közötti konflitkus már régebbi keletű. Schacht hadüzenete, ami syet pár héttel ez­előtt a német kormányhoz intézett, csaknem kormányválságot idézett elő. A német bank­vezérnek távolléte alatt Hágában nyugodt tempóban mentek a tárgyalások, de váratlan megérkezése a konferenciára ideges hangula­tot idézett elő annál is inkább, ment a nem­zetközi jóvátételi bank bizottságában elmon­dott beszéde felbontotta az eddigi tárgyalási alapot. Schacht ugyanis a Birodalmi Bank részvételét ahhoz az előfeltételhez kötötte, hogy a Joímg-tervet Németország hátrányá­Hágából jelentik: A® Allgemeine Ban- delsblat értesülése szerint a magyar kérdés szakértői a hétfői tárgyalások során ntaltiak egy bizonyos ideiglenes megegyezésre, ame­lyet annakidején a bécsi román és magyar megbízott létesítette. A Citta Davila és Ste- rényi-féle megegyezésről volt szó, amikor a magyarok bejelentése szerint Románia száz­millió arany frankot ajánlott fel az optánsok kártérítésére. TituXescu ezt a százmillió frankos ajánlatot közelebbről úgy értelmezte, hogy abba egyéb »adósságok reride­gal. Azt mondták, hogy ennek a törvénynek is lehet az intézményekben jó tártaimat ad­ni, olyant, ami hiányzik a törvény szövegé­ből. A múltnak tapasztalatai alapján kétel­kedünk abban, hogy a gyakorlat javítana rjtia, Abban a pillanatban, amikor az önkor- mányzti testületeket úgy képzelik és úgy for­málják, hogy abból a kisebbségi lakosságot a maga létérdekeivel leszorítsák, már letértek a demokratikus alapról s ha nincsen demo­kratikus alap. akkor iá® hiányozni fog a több­ségi nép életéből is. A bukaresti gazdasági érdekszféra politikai uralma a kisebbségek ellen indította meg kegyetlen gazdasági irtó- ihiadjáratát annakidején s a végeredmény az lett, hogy az országot, a románságot is meg­nyomorították. ra nem módosítják. Erre a külföldi sajtó ért­hetően berzenkedett. Az Oeuvre cikében ráma tat orra hogy Stresemann politikájának meg­semmisítése a német pérraógyi diktátor által meg nem engedhető dolog. Az Excelsior szintén támadja Schachtet s azt írja a többek között, hogy a német Biro­dalmi Bank elnöke először megvárta, hogy hosszabb tárgyalásokon. Hágában vaflamilyen megegyezésre jussanak s akkor aztán meg­mutatta igazi ábrázatát. A londoni Daily ; Herald szerint Schacht tegnap iái hágai kon- I ferencián résztvevő tizennyolc államot inzul- 1 tálta kihi vasával zését is beleszámították. Egyébként hétfőn a magyar delegáció újból preciziroztai követelését az optánskártéritések tekintetében, aminthogy azonban a csehek azonnal vitát kezdeményeztek, a bizottság fel­kérte a magyarokat arra, hogy részletezzék követelésüket. Újabb jelentések szerint a keleti jóvátételi bizottság hétfői ülésén az agrár kérdésekben megegye­zés jött létre. Az installációnak széles kereteket rajzol­nak, a jelentőséget nagyszabásúnak tüntetik íeL Ne feledje azonban Maniu Gyula» hogy ezzel Ígéreteket ad ismét ia népnek, amely ha csalódik, a felelősséget utólag súlyosabban fogja felróni a maga lelkében. Ma még nem tudjuk, hogy minek lesz székhelye Kolozs­vár? A centralizálásra majd különösen fel­használható expoziturának-e, vagy a remS- szerváltozás valamilyen első lépésének. Gyö­keres átalakulást nem enged maga a tör­vény sem, amely messze esett gyümölcs© a vállait programmfának. Uj hivatal lasz-e, sok olyan hivatalnokkal, amilyenektől irtó­zik a lakossági Vagy rendszer, amely nem növeli, de enyhíti a terheket. Zágoni István Az opíáns kérdéssé! kapcsolatosan tár­gyalási alapnak vették a magyar-román bécsi tárgyalásokat (Tudósításunk folytatása a 2-ik oldalon.) Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents