Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-15 / 10. szám
I XIII. WVF. 10. SZJM. A Szaihmári Papok A Keleti Újság pár nappal ezelőtt bukaresti le- íelezőjétől tudósítást közölt Sqgthmáry Pap Károly festőművész bukaresti működéséről és jelezte, hogy I művészt Bukarestben román eredetűnek tekintik. Ezzel a beállítással szemben már Kakassy Endre, a cikk szerzője is kifejezte kétségeit. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy ezeket a kétségeket megerősíthetjük, illetőleg csaknem teljes bizonyítékot szolgáltathatunk arra, hogy a Bukarestbe vándorolt Szathmáry Pap Károly festőművész tősgyökeres magyar volt. A Szathmáry család egyik ága a Péter- falvy Szathmáry családnak, melyből P. Szathmáry Károly, a jeles kulturhisztórikus és egyidőben kedvelt regényíró származott. Ezt a tényt maga P. Szathmáry Károly állapítja meg, 1885-ben, eredetileg a Szilágysomlyó című lap hasábjain megjelent emlékirataiban, melyeket utóbb külön füzetben is kiadott. Az érdekes emlékiratokban P. Szathmáry Károly azzal magyarázza, hogy a Szathmáry Papok a Pap jelzést használták nevükben, hogy a családnak ez az ága számos papot adott a református egyháznak. Innen használták a család másik ágától őket megkülönböztető Pap nevet. Kolozsvár múltjában nevezetes szerepe volt a Szathmáry Pap családnak. A református egyház több papot és tanárt számlált a család jelesei között, de voltak a családnak a politikában szereplő tagjai is. így Szathmáry Pap Zsigmondot, mint Kolozsvár követét ott találjuk az 1791-iki erdélyi országgyűlésen. Negyedmagával képviselte a várost és maga is aláírta az akkor szokás szerint az országgyűlés végeztével kiadott és szentesítésre felterjesztett törvénycikkeket. Ő maga ebben az időben főbírója volt a városnak, vagyis elnöke a városi törvényszéknek. Mellette Lukács József, a város polgármestere, Mait Tóbiás tanácsos és Barta Mózes vettek részt a város képviseletében, mint követek két nevezetes 1791-i országgyűlésen, mely az erdélyi alkotmányt sokban kiegészítő törvényeket hozott. Ennek a Szathmáry Pap Zsigmondnak oldalágon voltak leszármazott rokonai Szathmáry Pap Gábor és bátyja Szathmáry Pap Károly, a fent emlitett festő. Szathmáry Pap Gábor a város szolgálatában állt. Az 1840-es években tanácsosa és pénztárosa volt a városnak. Mint pénztárig szolgálta a kolozsvári református egyházközséget és a kollégiumot is. Halála 1855-ben következett be és jelentékeny vagyonát unokaöccse és mostohafia, Kovásznai Bán István, egyidőben váróéi tanácsos, utóbb a mezei rendőri hivatal főnöke örökölte. S/athmáry Pap Gáboré volt többek között a Szentegyház uccában levő 17. számú ház is, mely berendezésében napjainkig elárulta egykori tulajdonosának pénztárosi állását, mert erős rostélyokkal és vastáblákkal ellátott földszinti szobái az egykori egyházi pénztáros hivatalának voltak helyiségei. Szathmáry Pap Károly túlélte öccsét, de sokáig fentartotta az összeköttetést kolozsvári rokonaival, kiket ismételten meg is látogatott Bukarestből hazájába tett útjaiban. Öccsét (Gábort) le is festette és ez a festmény ma is megvan az egykori Szathmáry Pap Gábor tulajdonában volt ház jelenlegi tulajdonosának, özv. Lossonezy Ernőné Várady Dóra birtokában. Egy másik családi kép is maradt Szathmáry Pap Károlyról kolozsvári rokonaira, de ez az idők folyamán idegenek kezébe került. Ez a család egyik tagját úgy ábrázolta, amint egy csirke csontról jó étvágy- gyal majszolja le a fehér húst. Általában Szathmáry Pap Károly igen jó megfigyelőképességü festője volt korának és bár élete utolsó éveit túlnyomóan Bukarestben töltötte, szinte lehetetlen, hogy festményei ne maradak volna taég Erdélyben, melynek ményei ne maradtak volna meg Erdélyben, melynek általános kedveltségnek. V. A. Bírva JLLAXSZEHGYÁR, ajhpífafott vsfia >8 ajántjcb CL. faompajfojnek 'tnaféSóf bésiuft PÚDERÉT e, oGfö&o) KÖLNIVIZET ÜouQS et raoip nsOiadig raő&s' ugyanaz a Rouge et Now sohasem adja ugyanazt az illatot, ha mAs-mAs emberek használják Minden egyes esetben a bor és a hat természetes illatával uiabb és uiabb osszhangszatokba egyesüL amelyek hasonlók ugyan, de csak annyiban, amennyiben két egyéniség hasonlíthat egymáshoz." anélkül hogy egyenlő volna. £&u, de Cologne -Pöjfum-Poudre- Geme Gokcr eredek. uorao^olcLstan kellemes na^glejadésbeo. oés^esül a ’’Rau-g-e ei Noír "ţ cUctcdc vdsárlásótaál. frdeidödjék ct^. Öta old készséggel _________ sgoígdl f«4A/tiágositóssoi. Magyar Népkonyha létesült Bukarestben (Bukarest, január 13.) A napokban a bukaresti Magyar Népkör meghívására az egyesület helyiségében értekezlet gyűlt össze, hogy a bukaresti magyar nyomor enyhítéseinek lehetőségeit és a nélkülöző magyarok támogatásának módozatait megbeszélje. Az értekezleten részt vettek: A református egyházközség, továbbá a Református Iparoskor és Koós Perenc-kör képviseletében Kányád! Béla lelkész; a Református Nőszövetség nevében Balogh Ágnes, az egyesület titkárnője; a Magyar Párt bukaresti pártirodája részéről Koppándi titkár; a Magyar Társulat részéről Orbán Lajos és Demeter János választmányi tagok; az Erdélyi Zsidó Imaegyesület nevében Stern Izidor és Boskovits Jenő s végül az összehívó egyesület egész elnöksége és választmánya. Az értekezlet megállapította, hogy Bukarest külvárosaiban a munkanélküliség és a beállott téli hidegek következtében elviselhetetlen nyomorral küzd a lakosság s ennek a nélkülözésnek részesei az ott tömegesen lakó magyarok is. Azért szükségeinek mondotta ki az értekezlet egy egyesület-közi bizottság kiküldését, amely az összes magyar egyesületek anyagi támogatásával s az egész bukaresti magyar társadalom várható hozzájárulásával átveszi a segélyezés ügyét és a maga hatáskörében a lehetőséghez képest napközi melegedőt és mindenekelőtt Népkonyhát állít fel, ahol egyelőre száz éhező magyar ember meleg ebédet kaphat majd naponta. Ezt a megoldást az összes egyesületek magukévá tették és Koppándi titkár közölte, hogy a Magyar Párt bukaresti irodája, illetőleg parlamenti csoportja a legmesszebbmenőkig támogatni fogja ezt a valóban égetően szükséges intézményt. A Magyar Népkör felajánlotta helyiségeit a Népkonyha berendezésére. Segítsünk nyomorgó embertársainkon A szegényeket segélyző bizottság megkezdette működését — Népkonyhákat állítanak lel, ruha-, £a- és pénzsegélyeket osztanak ki A mozijegyek után egy lej adót vetettek ki (Kolozsvár, január 13.) Megrázó az a nyomorúság, amelyben Kolozsvárt is ezeren és ezeren sínylődnek. A munkanélküliség, rossz gazdasági viszonyok áldozatai éheznek, Hitetlen odúkban kénytelennek meghúzódni, máról holnapra tengődnek a legreménytelenebb sorsban. A külvárosi szüle lakásokban jóformán mindennap újabb és újabb néma tragédiák játszódnak le és elfacsaródik az emberi szív, látva ezt az életet, amelyet kétségbeesetten többeze- ren viselni kénytelenek. Az egyházak, jótékony- sági intézmények és a város karöltve igyekszenek segíteni rajtuk. Nemrégen alakult meg Chirila Viktor kezdeményezésére a jótékony- sági egyesületek szövetsége, mely célul tűzte ki a súlyos és halaszthatatlan probléma megoldását. A bizottság meg is kezdette működését. A város a 25-ös számú szobát bocsájtotta a segélyiroda rendelkezésére és a maga részéről százezer lejt szavazott meg a szegények részére. A segélybizottság első dolga megteremteni a szükséges anyagi bázist, hogy minél gyorsabban siethessen a nélkülözők segítségére. A kolozsvári mozi tulajdonosokkal folytatott tárgyalások eredményeképpen a mozijegyek után 'január 15-től kezdve három hónapi időtartamra 'egy lej adót vetnek ki. A potyajegyeseket arra kötelezik, hogy szegényalap javára öt lejt fizessenek le. Közelebbről négy-öt mozgó népkonyhát állítanak fel, melyek a város külső perifériáin fognak működni. A segélybizottság tervbe vette, hogy nem csak élelmiszerek kiosztásával igyekszik a nyomoron enyhíteni, hanem ruhát, fát, sőt indokolt esetekben pénzadományt is oszt ki. A szegény gyermekek tandijáról, a betegeknél orvosi kezelésről gondoskodik. Az akciót azonban csak úgy koronázhatja siker, hogy azt Kolozsvár közönsége teljes mértékben felkarolja. Pékek, mészárosok, kereskedők, iparosok, magánosok szintén ki kell, hogy vegyék részüket a segélyakcióból. Aki csak teheti tehát adományaival járuljon hozzá az emberi könnyv letörléséhez. A segélybizottság a legnagyobb kézséggel áll a hozzáfordulók rendelkezésére. A helyzet annyira sürgető, hogy minden perc késő. Nem lehet tehát várni a segítséggel. A télben mélyen benne vagyunk és mindennap újabb és újabb szenvedéseket okoz. Meg kell mozdulnia az érző szívnek mindenkiben, mert ártatlan gyermekek, szegény, tehetetlen nők, és férfiak mennek' tönkre lelkileg, testileg egyaránt. Erdély többi városaiban, mint Aradon, Temesváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen stb. szintén megindult a segélyakció és elég szép eredménnyel dolgoznak a szegények érdekében. Reméljük, hogy Kolozsvárt is már a közeli napokban megkezdheti működését és az elképzelhetetlenül tragikus nyomorúságot, ha megszüntetni nem is, de legalább részben enyhíteni sikerül. Mindenkinek meg kell tennie a maga részéről minden lehetőt szenvedő embertársaink érdekében. BÚTORT jó minőségben, modern kivitelben, jutányos árban Székely & Réti Bútorgyár Kt.- nâl Tárgu-Muresen vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — Világ- márkás zongorák nagy választékban
