Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-09 / 282. szám
AÄffi■Relegi tíjság CWJ-*Clvj-Kolowsvár, 1929. thcembtr 9 fí£t£ő‘ < vieţi Ursite ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖD : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 24 oldalas szám ára 6 lej. fSSg ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 282-ik szám Pop Ghlta egy magyar professzor segítségével tanulmányozta Finnországban a kisebbségi jogok fejlettebb rendszerét Beszélgetés a kü.földi tanússányut tapasztalatairól (Bukarest, december 4.) Amint jelentettük, Pop Ghita kormánypárti képviselő, akit a miniszterelnök külföldre küldött a kisebbségi jog intézményeinek és a kisebbségi helyzeteknek tanulmányozása végett, hazajött, de nem nyilatkozik. Nem nyilatkozik semmit arról, hogy impressziói és tanulmányai alapján milyen javaslatot képzel el a kisebbségi jog törvényes rendezésére. A Keleti Újság munkatársa hosszasan beszélt Pop képviselővel olyan dolgokról, amiket külföldön tapasztalt, s amelyekre nem vonatkozik a titoktartás elhatározása, de amelyek mégis igen érdekesek a kisebbségi kíváncsiság számára. Elmondotta a következőket:-- Meglehetősen nagy anyaggal jöttem vissza. Vegigta- nulmányoztam Európának jónéhány államát. így több időt töltöttem Olasz, Német, Észt, Lett és Finn országokban. A kisebbségi kérdésre vonat kozóan igen sok és értékes anyagot gyűjtöttem össze- Finnországban nagy segítségemre volt Török magyar egyetemi tanár- A helsingforsi egyetemen ugyanis — amint önök tudják — a magyar nyelvnek rendes tanszéke van és a finnek nagyon tartják a magyar rokonságot. — Én magam is azt hittem, hogy ezekben az északi államokban valamennyire boldogulni fogok magyar nyelvtudásommal. Sajnos azonban, nem értett meg senki. Ha vannak is hasonlatosságok a gramatika és a hangzás tekintetében, az idők során annyi uj szó vegyült a balti országok népének nyelvébe, hogy ma legfennebb csak a beszéd zenéje az, ami a magyar és az északi népek rokonsága mellett tanúskodik. A magyar nyelvhez legközelebb talán a finn nyelv áll. Meg is jegyeztem néhány szót. A finnek azt mondják a vajnak: valjo, a fej: pe, a száj: szu. — Nagyon meglepett az észt nyelv gyönyörű hangzása, mely ellentétben a kemény, mondhatni érdes hangzású finn nyelvvel a dallamos olasz beszédre emlékeztet. Itt különösen a németekkel történt nagy vérkeveredés. Jellemző, hogy 1886-ig az orosz uralom alatt is némeí nyelven folyt itt az iskolai oktatás- Ez- a helyzet különösen a középkorban betelepedett német lovagrend befolyásának a következménye, melynek szociális szempontból ma is igen nagy szerepe van. — Kisebbségi szempontból legérdekesebb a finn államrezon. Finnországban két nyelv van hivatalos érvényben: a finn és a svéd. — A kisebbségi kérdésnek néhány igazi, nagy tudósával találkoztam itt. Felemlítem például egy Robinson nevű ügyvédnek a nevét. Ez a férfin nemrégiben hatalmas nagy munkát adott ki az összes viF gnyel veken. Müvében a kisebbségi kérdésv/?' megjelent tudományos írásokról adott ‘ c./ őt. Mintegy háromezer könyvet vonultat fel Robinson hatalmas munkájában, rövid összefoglalót közölve mindenikrŐl. — Ugyancsak ott tudtam meg, hogy most jelent meg egy angol szociológusnak néhány kötetes munkája, melyben a demokrácia szerepét tárgyalja az egyes országokban, ugyanakkor természetesen érintve itt-ott a kisebbségi kérdést is- És nem szobamuukáról vau szó. Ez az angol végigjárta Európa összes államait és helyszíni vizsgálódások alapján készítette el nagy müvét. Mindenesetre uj módszer ez, melyet, eddig nem igen alkalmaztak. A Pop Ghita képviselő kiküldetése is hasonló természetű volt. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményeket várhatnak a kisebbségek, nem válaszol. — Majd elválik — mondja mosolyogva Pop Ghita. Ez a probéma napirenden van és a megoldásig napirenden fog maradni. A kormány a kisebbségi törvény alapelveinek lefektetésére vonatkozólag az ellenzéki pártok véleményét is kikéri■ Olyan törvénytervezetre gondolt, amelyhez esetleg az összes román pártok hozzájárulnának- A kormány okvetlenül meg akarja hallgatni a kisebbségi pártok véleményét is, akár széleskörű megbeszélés során, akár pedig a kisebbségektől bekérendő memorandumok utján. A liberális párt a napokban körlevelet intézett vidéki tagozataihoz, melyben véleményt kért be az egyes tagozati elnöktől a kisebbségi kérdés felfogására és elintézésére vonatkozólag. Tehát a probléma még a liberálisokat is foglalkoztatja, akármilyen szándékkal. * o * o * o o ÍGYÉK IPANCtJ KÁVÉT hogy egészséges maradjon ooos ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÄGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 Sül ár Handia-Mmassza A legkiválóbb minőségű és minden ház. tartásban nélkülözhetetlen. Az ország legjobb cukrászai használják ! Használati utasítás mellékelve. Ügyeljen a Kandia-Tunkmassza felírásra és a legjobb tortákat tudja elkészíteni vele. A diákmozgalmak oka Irta: Paál Árpád Világjelenség kiterjedése felé halad az a tünet, hogy nálunk is, de másutt is a főiskolai fiatalság kijön a békés, igyekvő tanulás sodrából és türelmetlenkedik másnyelvü, másvallásu, vagy másfajtá- ju kollégáival szemben. Éppen azért, mert világjelenségként hat ez a megnyilatkozás, komolyan kell vennünk. Nem lehet csak annak a számlájára írnunk, hogy gyülölség és politikai elfogultság az okozója. Ezek mindenesetre előmozdító hajtó erők, de nem végső okok. A végső ok abban a kérdésben re|lik, hogy micit lobban gyűlöletre, ellen szén 're és türelmetlenségre a néptöbbségek diplomakeresö fiatalsága a népkisebbségek ugyanilyen ifjúságával Szemben ? Tisztán csak a vér és a természet különbsége okából? Ez nem elegendő annyi nyugtalanságra. Sőt igen sok esetben éppen a különbségek vonzzák egymást; tehát a jövőkereső fiatalság türelmetlensége kizárólag a faji harc jelenségeként föl nem fogható. Itt valami életösztönös előrelátás tudatalatti indulatai dolgoznak. Háborús és háború utáni társadalmunk bizonytalanságának a tömegérzése nyilatkozik meg a tanuló ifjúságon keresztül. Látni kell mindenütt,, hogy bizonyos társadalmi rétegek, bizonyos foglalkozási ágak, s különösen a szellemi téren való munkakörök mintha túltengőén el volnának árasztva. Nincs egyensulyozottság az elhelyezkedésben, ellenben annál több a munkanélküliség. Van egy nyilvánvalóan látható munkanélküli tábor, amelyikről nyilvántartást is vezetnek és amelyiknek a rendszeres segélyezése az államok szociálpolitikájának mind rendszeresebb gondjaként jelentkezik. A testi munkások osztályára vonatkozik ez a szociálpolitika. Ellenben van ezeken kivül még egy láthatatlan munkanélküli tábor is; ezek sziate számbavehetetlenek, mert külső látszatokra, úri megjelenésbe, színlelő hallgatásokba és szégyenkezésekbe elburkólják magukat. Ezek a szellemi munka foglalkozás nélküli emberei. Túltermelés van bennük. A szellemi proletárokról sok szó esik ugyan mostanában. Nálunk is az Anghelescu-féle iskolatörvények szigorúságát, s különösen az érettségi törvény árokugrató akadályait sokszor indokolták a. szellemi proletártermelés elleni küzdelemmel. Ez is észrevevése annak, hogy bajok vannak. Azonban határozott körvonalakat nem tud adni senki, ellenben az egyetemek mégis zsúfolódnak tovább. A háború utáni uj államalakulásoknak aztán közös sajátsága lett, hogy szinte rohanva alkották az uj és uj középiskolák tömegét. A zsúfolt egyetemekről ezekre a középiskolákra visszanézve, onnan is a feláradó uj és uj csoportok elképzelése gőzölög elő. Mi lesz ebből a sok feltörekvőből? Ez az önkéntelen kérdés röppen ki az aggodalmaskodókból. És ennek a kérdésnek a jövőféltő ösztöne az, ami a már felső fokra jutott ifjúságból öntudatlanul kitör és a versenypályáról bizonyos társait lelökni akarja. Már most hát mi az orvosszer? Csakugyan az iskolák elzárása és a tömegesen szaporodott középiskolák bezárása? Ez nem segít, mert az iskolák felé tódulásnak a jelensége, ez a tömegszükséglet hozta létre az iskolákat. A szellemi foglalkozások Mai «zárnunk. ZA um
