Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-09 / 282. szám

g&mEBsa XU. XV F. 282. SZÁM. Ax elnöki tanács megállapította a Magyar Párt válasíxtási maga­tartásának irányát A régi választási jellel vesz részt a mag-yarság- a küzdelemben (Kolozsvár, december 7.) Amint jelentet­tük. az Országos Magyar Párt elnöki taná­csát szombaton délelőttre hivták össze, hogy a közigazgatási választásokra az előkészüle­teket megtegyék és a párt magatartásáról döntsenek- A beható tanácskozás után a kö­vetkező hivatalos közleményt adták ki & ta­nácsülésről: — Az Országos Magyar Párt elnöki ta­nácsa folyó hó 7-én, délelőtt 10 órától kezdő- dőleg ülést tartott, melynek tárgya többek között a vártnak a közelgő közigazgatási vá­lasztásokon követendő magatartása volt, — Megállapította az elnöki tanács, hogy mivel a választási törvény az arányosság el­vén alapul, a leghelyesebb lenne, hogyha a párt nem szövetkeznék egyetlen más párttal sem és teljesen önállóan venne részt a válasz­tásban. Minthogy azonban a törvény szerint az a várt, mely a szavazatok húsz százalékát sem éri el, képviselethez nem juthat, szüksé­ge mutatkozik annak, hogy ahol a párt nem * I. II. III. IV. remélheti a szavazatok húsz százalékát, ott más politikai csoporttal szövetkezzék• Ilyen esetleges — minden politikai jelleget nélkü­löző, pusztán választás technikai megállapo­dásoknál azonban a Magyar Pártnak jutandó tanácstagsági helyek megállapításánál fel­tétlenül irányadó kell legyen a magyar lakos­ság lélekarányszáma- Ezen szempont figye­lembe vételével a tagozatok vezetőségeire bíz­za, hogy a helyenként egymástól nagyon el­térő viszonyok és körülmények mérlegelésé­vel a közigazgatási választásoknál tanúsítan­dó magatartás tekintetében és a konkrét eset­ben milyen megoldási módot válasszanak. — A választási jelt is megállapította az elnöki -tanács és pedig a már eddig is használt Fekvő kereszt alakjában. E hivatalos közlés szerint tehát a köz- igazgatási, községi és megyei választásokon a Magyar Párt a régi jelével, a szorzójellel, a fekvő kereszttel veszi fel a küzdelmet. Újabb okmányok szükségesek a volt magyar tisztviselők nyugdíjazásánál Az országos nyugdijbizottság újólag megállapította, hogy milyen okmányokat kell beszerezni 2 irányában való túltermelésnek nem az iskolák, s nem azok enyheségei és könnyűségei az okai. A közönség a szigorú iskola felé is tódul, sőt oda még jobban tódul, mert abban a hiedelemben van, hogy az ilyen iskolán való átmenetei még biztosabbá te­szi a gyermek és az ifjú jövő életútját. Tehát a közönség tódulását kell-e lemér­sékelni és más irányba terelni ? Ez is meg­történik. Jönnek a figyleineztetések felülről, oldalról, hogy a szellemi foglalkozások élet­pályája helyett a gyakorlati pályák fe­lé, a testi munka foglalkozásai felé kell tájéko­zódni. Am a testi munka pályaterületén is mi a világjelenség T a gyakorlati pályákon is mi a sokszo­ros és mindennapivá lett tünemény? A munkanélkü­liség, a műhelyek, boltok bezárása, a bankok csőd­je, a gyárak összeomlása. Röviden: a munkakör hiánya a gyakorlati pályákon és a testi munka fog­lalkozási köreiben is. Még a falusi termelő munka is válságba jutott az utóbbi idők alatt. Csupa kilátástalanság, akár a szellemi munka, akár a testi munka irányába nézünk. És éppen eb­ben a kilátástalanságban kell megtalálnunk a ba­jok mélységes okait. Beteg, összeomló t társada­lomban élünk, 8 ez a társadalom csak akkor kaphat­ja meg a gyógyulást, ha felhagy azokkal az élet­módokkal, melyek e betegséghez vezettek. Igen maga akarta vezetni az ember a világot. Ebből a hiúság­ból hatalmi csoportosulások lettek. Azok egymás­sal versengésbe kezdettek, s ehhez a versengéshez termelték a kigondolókat, a számítókat, az uszitó- kah Termelték igy az élősdieket, sőt egész élősdi rendszerű intézményeket is örökítettek meg maguk között. Vannak foglalkozási ágak, melyek semmi, de semmi értéket nem termelnek az emberiség szá­mára, se lelki gyarapodást, se anyagiakban való szaporodásokat. Csak élnek és tartatják magukat a többiekkel. Valahol ebben a parazitaságban van a társa­dalmi összeomlás igazi oka. Ezen kell segíteni. Akkor mindenki megkapja a maga természetes hi­vatását, s megkapja azt az életazabályt, hogy nem hatalmaskodónak, nem a másét követelőnek, hanem egyszerűnek, komolynak ás másokra nézve is köl­csönösen hasznosnak kell lennie. Ehhez lelki mű­veltség is kell, mert bölcs belátás nélkül nem jön el az általános és becsületes megokosod ásnak az ideje. De testi munkában való gyakorlottság is kell, hogy ésszel is, de kézzel is a magunk leegyszerűsített életviszonyaiban mindig helyt tudjunk állani. A lelki éa fizikai kimüvelődésnek olyan egyensúlyát kell az ifjú nemzedéknek elsajátítania, mely őt nem hiúvá, nem hatalmaskodóvá, hanem az élet körül­ményeit mindig megértővé és azokban ügyessé tud­ja tenni. A különleges szellemi foglalkozásokat ki kell tehát egészíteni a testi foglalkozásban való jártassággal is, viszont a testi munka tudását is a szellemi műveltség tisztánlátásával. A testnek és szellemnek ez az egyensulyozottsága a (kilátástalan- ságot elveszi a jövő elől, mert kitörli a gondolko­zásokból a parazita életmódokra való törekvést. Uj erkölcs lesz, mely ezt a parazitaságot ki fogja űzni a társadalomból, s nem dédelgeti és nem hajlong előtte, amint eddig tette. A népkisebbségi társadalmak mindjárt magu­kon megkezdhetik társadalmuk egészségessé tételé­nek ezt a kúráját. Csak összetartás kell hozzá, az egymáson segités életszabályának a beidegzése, az evégett való önzetlenség, egyszerűség, komolyság, munkaszeretet és lelki műveltség. Akkor nem félt­hetjük fiatalságunkat se, hogy a magunk körében, a magunk életviszonyai továbbfejlesztésében az az ifjú nemzedék a szerény, de biztos elhelyezkedést meg ne találja. Csak összetartás kell hozzá, s a kilátástalanságok válsága el fog múlni. Legfölebb csak az emléke marad meg, hogy mindig figyelmez­tessen, s hogy igy ne csak bizonyos ideig tartsunk össze, de mindörökké, amig becsületes emberi sorsot akarunk élni. €©wieclIo Részvény Társaságnál Hői léfidaőétok, szövet és seítjcm rufjáF, szőrme öunbák. Gyári árad. G ári (era- \ k§ţQ&: Cfuj, Strada îlîemoranbufu: 2. I j Târgui 7ffüres, Tingele Terbinanb 7ío. 41j j (Kolozsvár, december 7.) A Keleti Újság hasáb­jain mindig a legnagyobb érdeklődést és figyelmet tanúsítottunk a volt magyar tisztviselők sorsa iránt. A nyugdíjtörvény végrrehajtási utasításának a meg­jelenése után több ízben irtunk arról, hogy a nyug­díjazáshoz miféle okmányokra van szükség. Mos* utóbb be kell ismernünk azonban, hogy a hivatalos helyről kapott információk alapján Irt közlemé­nyeink sem voltak teljesek, mert maga a törvény- készítő bizottság, sőt maga a nyugdijbizottság sem volt tisztában vele, milyen okmányokra is van szük­ség voltak épen? Bizonyos gyakorlat kellett abhoz, hogy a különböző _ nyugdíjazási esetek és különböző tisztviselői kategóriák figyelembevételével kialakul­jon az az általános formula, amely jóformán minden egyes nyugdíjazási esetre vonatkozhatik. Most is a Keleti Újság Írhatja meg először, hogy az országos nyugdijbizottság előtt kialakult gyakor­lat szerint milyen okmányokra van szükség. Minden egyes esetben, midőn a nyugdíjazást kérő összes ok­mányait nem terjeszti be, az országos nyugdijbizott­ság, egy blankettát küld a rendörprefekturához, mely blankettában pontosan és precízen meg van jelölve, hogy a tisztviselők nyugdíjazásához miféle okmá­nyok kellenek. íme a nyugdijbizottság eredeti blan­kettája, amelynek az alapján bárki megállapíthatja, hogy minő okmányokat csatoljon a nyugdíjazási kér­vényéhez: I. Bizonyítvány attól a hatóságtól kiállítva, melynél legutóbb szolgálatot teljesített és amely bi­zonyltja: a) az egész szolgálati időt, feltüntetve részletesen a tisztviselői működés Idejét és azt az időpontot, amikor mint tisztviselőt véglegesítették; b) az utolsó alapfizetést (háborús segély nélkül); c) az esetleges egyetemi tanulmányokat, annak a dátumát, amikor az illető a tanulmányait befejezte és az abszolutóriumot, vagy a licencát megszerezte; d) volt-e mozgósítva a háborúban és ha volt, mely időtől, meddig? e) tagja volt-e valamely külön nyugdíjalapnak, feltüntetve azt az időpontot, amelyben ehhez az alap­hoz tagként belépett (tanárok, tanítók, az osztrák­magyar vasutak országos nyugdijegyesülete). II. A román állammal szembeni hüségeskiiről szóló bizonyitvány és jegyzőkönyv, amelyet az 1925 április 15-iki általános nyugdíjtörvény egyes rendel­kezéseit módosító törvény végrehajtási utasításának 23-ik szakasza előír és amely publikálva van a Mo­nitorul Oficial 1929 november 4-iki 246. és 1929 no­vember 5-iki 247. számában. Amennyiben az esküt előbbi alkalommal tette le, az erről szóló igazolvány terjesztendő fel. (A jegyzőkönyvet az a hatóság küldi fel, amelynél a tisztviselő esküre jelentkezett.) III. Állampolgársági bizonyítvány attól a községi elöljáróságtól, ahol az illető az állampolgársági jegy­zékben szerepel. IV. Ugyancsak a primăria által kiállított bizo­nyítvány, amely azt igazolja, hogy külföldi állampol­gárságra nem optált és egyfolytában román állam­polgár volt. V. Olyan okmány, amely igazolja, hogy az egye­süléstől hol tartózkodott a tisztviselő mos­tariig. VI. A prlmárlától vagy a rendőrprefekturátől ki­állított személyazonossági bizonyítvány, amely iga­zolja, hogy az Illető életben van és nem tölt be sem állami, sem megyei, vagy községi hivatalt. Mindazok, akik nyugdíjazás iránti kérésüket be­adták és az itt felsorolt bizonyítványok valamelyi­két nem csatolták, a rendörprefektura utján az or­szágos nyugdijbizottság által fel fognak szólitatnl, hogy a hiányzó okmányaikat terjesszék be. A KELETI ÚJSÁG aradi és temesvári szerkesz­tősége, mint bánsági központ Temesváron székel. Vezetője: GYÁRFÁS Endre hírlapíró, lapunk belső munkatársa. Címe: TEMESVÁR, BÖRZE-UTCA 1. SZADI, IV. EMELET. Börbeteöséééka gyermekeknél A Ca dum kenőcs minden aggály nélkül alkalmazható a csecsemő kényes bőrén, valahányszor horzsolástól, kiütéstől, ekcémától, fellekvéstől és más, a kisba­báknál előforduló idegesítő fájdalmaktól szenve­dnek. Azonnali enyhülés következik, be mindjárt a Cadum kenőcs első használatától. A viszketegség azonnal megszűnik és a kenőcs kihatásai annyira megnyugtató és gyógyító természetűek, bogy ezek» Jys teremtések visszany erilt rendes alvásukat* Sl Bútoraink tartós­5 sÉffáí naranfálj$ít m leemodernebbül berendezett s*ArU6in t! m Ne sajnálja az utat Marosvásáríieiyre ás m győződjön meg, hogy a legszebb bútoro­kat legolcsóbban részleifisa! Ara ti a ü üt Székely <& Uétl iIU Uutorgyárában vásárolnál)*. ü Világmárkák zongorák és piauinák ni?/ választékban! — tfajxairtküal áléi í.-i* & kát ivasra Küküidjá­---------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents