Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-08 / 281. szám

4__________________________________________________JSQţsăxzBesses _________xu. $vf. zsi. szám. 1----m—im----I—i----i-----nrnirmrirm----------------iwm■—iiihiih ■■■! i ii am ananas———— A nagyvilág A török vasárnap — A lélek Röntgen­vizsgálata — Melyik országban hazudnak a legtöbbet ? Törökországban áttették a munkaszünetet pén­tekről vasárnapra. Kemál pasának talán ez volt a legnehezebben keresztülvihető reformja. Péntek a mohamedán világ egyházi szünnapja, pénteken lejtik el táncaikat a dervisek. Ha megtudjuk érteni, hogy minő elkeseredést válthatott ki Oroszországban, ami­kor a termelés folytonosságára és fokozására való hivatkozással nem vasárnapon tartják a munkaszü­netet, de a hét egyik vagy másik napján, úgy fogal­munk lehet annak a műtétnek a rendkivüliségéröl, amely egy konzervatív, sőt bigott keleti lakosságot foszt meg évezredes vallási tradiciójától. Kemál pasa uj rendeletével, amely már január elsején életbelép, nemcsak Allah vallásán akar ütni egyet. Törökor­szágban már régóta észlelhető a törekvés, hogy a. megujhódó ország minden külsőségében a nyugati szokásokhoz alkalmazkodjék. Nem is Kemál pasa, ha­nem a török Nemzeti Bank igazgatója fejtett ki az uj törvényes szünnap mellett agitáciét, hangoztat­ván, hogy a török bank-szakmának sokkal könnyebb, ha péntek helyett vasárnapra teszi át a nyugalom napját. Gazdasági érdekek ezek szerint Törökország­ban lényegesebbé válnak, mint a legsorsdöntöbb egy­házérdekek. Csodálatos, hogy amikor annyit Írnak az Orosz­országban, Olaszországban végbemenő világnézeti változásokról, európai diktátorok mindent felforgató pronunciamentóiról, oly keveset foglalkoznak a tö­rökországi reformokkal, holott ezeknél mélyebbre benyúló, radikálisabb, erőszakosabb kísérletekkel se­hol a világon nem találkozunk. Igazán nem tudja az ember, hogy mit csodáljon inkább: azt az angyali tü­relmet, amellyel a török nép belenyugszik tradíciói nak kiirtásába, amelynek- világnézete, valljuk be, nekünk Nyugatiaknak s Európaiaknak már so' ki­ábrándulást akoz. • Vegyünk kezünkbe egy öntőkannát és mutassuk meg a különböző embereknek. A legtöbben azt fog­ják mondani reá, hogy egy: öntőkanna. Ellenben, ha egy ausztráliai busmannak vagy primitiv fajhoz tar­tozó embernek mutatjuk e kannát, vagy ennek a képmását, nem fogja ugyanazt mondani, amit az európai ember. Ellenben, ha egy kevésbé meghatáro­zott tárgyat ábrázoló képet, mondjuk, egy bizonyta­lan tintafoltot tárunk a néző elé, úgy a legkülönbö­zőbb válaszokat kapjuk, annál az egyszerű oknál fogva, mert a képek megfejtése nem a puszta vélet­lentől, hanem a megfejtésnek belső törvényétől függ. Már régebben egy svájci lélekbúvár, Ror­schach különböző szimetrikus képek bemutatásával, ugyanazoknak a sémáknak különböző értelmiségü fokon álló egyéneknek bemutatásával lélektani kí­sérleteket végzett, amelyek nyilvánvalóan érdekesek voltak. Ezek alapján egy Römer nevű tudós rend­szert dolgozott ki és Stuttgartban megalakította „Az egyéniség vizsgálatának társaságát". Römer külön­böző kísérleti képekkel dolgozik. Egy példa Römer „testsammlung“-jából. Ugyanazt a képet feltárja kü­lönböző emberek előtt. Hogyan nyilatkoztak a meg­kérdezettek? Egy etikus és gazdaságfilozófus a kép­ben a háború elitélését vélte felismerni. Azt mondja, hogy a kép közepén áll egy páncéltorony, amelyből minden oldalról ágyutüz pattog szét. Fölötte egy vö­rös szimbólum, mintha az ágyuk minden vért a föld­ről az egek felé lőttek volna fel. Egy természettudo- mányilag képzett filozófus ugyancsak e képről azt állítja, hogy nem tudja eldönteni az organikus vagy az anorganikus világhoz tartozik. Mindenesetre egy köképződmény keresztmetszetének tartja. Egy elmé­leti fizikus e képen egy gránátnak részmozdulatát látja egy ágyucsőben. A vallástörténelem egyik ma­gántanára monstranzot, szent ereklyét fedezett fel a képen, amelyet két mesebeli lény őriz. Egy gépmér­nök a jövő gázerős gépét fedezte fel benne, amely a legkisebb térben a legnagyobb energiát tudja kifej­teni, egy belgyógyász agymetszetnek, egy iskolás leány kápolnának minősítette, toronnyal. Egy hisz­térikus jellem ezt mondotta: nézze csak, itt az élet­gyertyája, fenn még rózsaszínű, mert ott az ifjúság, lefelé mind sötétedik, mert odalenn a halál van. Es igy folytatták a találgatásokat, mindenki mást és mást mondott és a látvány után megnyilatkozó képzetek teljesen elütöttek egymástól. A Römer-féle módszer kitűnő pszihilógiai kuta­tásoknak nyitott kaput. E modern karaktervlzsgá- lást Németországban a „lélek Röntgen-vizsgálatának nevezik". A Römer-féle lélekkutatási módszer most hivatalos elismerést is talált, amennyiben a német tudományosság állami intézményei is támogatják. • Az ember azt hinné, hogy Kínában, Oroszország­ban hazudnak az emberek a legtöbbet. Nem, Kíná­ban. Hogy mi az igazság Kínában, azt még mai na­pig sem tudja a közvélemény. Gondoljuk csak el, hogy mennyit hazudtak az emberek az európai vi­lágháború alatt. Kínában tizennyolc éve folyik a pol­gárháború és Kina hirek szempontjából megközelít­hetetlen. A kinai lapok állandóan a tábornokok cenzúrája alatt állanak. Az idegennyelvü lapok pedig részre­hajlók. A Reuter és más nagy távirati ügynökségek a híreket politikai hasznosságuk szerint Ítélik meg. Nemrégiben kiment Kínába egy amerikai ujságiró- bizottság, hogy végre meg tudja az „igazságot". Mi­előtt tanulmányutjának eredményét közzétette volna,. (Páris, december 6.) Bretagne partjai mentén és a nyílt óceánon tizenhat óra óta újra erőre ka­pott a vihar. A szélrohamok sebessége időnkint a százötven kilométeres gyorsaságot is meghaladta. Öreg tengerészek állítják, hogy még nem éltek át hasonló vihart. Lorient és St. Nazaire között a ten­ger szintje a part mentén mindenütt legalább egy méterrel a normális fölé emelkedett. (London, december 6.) A La Manche csatorna és a francia északnyugati partok felett dühöngő (Kolozsvár,* december 6.) Ismeretes, hogy a kormány százmilliót szavazott meg az egyetemek számára azzal a rendeltetéssel, hogy az egyetemi intézetek tudományos felszerelését megfelelően ki­egészítsék és az időszerű építkezéseket, amelyeket évek óta halasztgatnak, elvégezhessék. A kolozs­vári egyetem tanácsa is nagy örömmel vette tudo­másul, hogy a ráeső huszonötmillió lejből módjá­ban lesz most már régi terveit megvalósítani. Össze is ült az egyetemi tanács s megállapította azt a kulcsot, amely szerint a huszonötmilliót fel fogják használni. Csakhogy az erre vonatkozó határozat meghozatala nem ment simán s különösen a jogi fa. kultás professzorai elégedetlenkedtek amiatt, hogy a tanácsi döntés mostohán kezelte őket. A jogi kar sérelmeiről Boila Romulus dr. személyesen tett je­lentést Maniu miniszterelnöknek, akivel felhábo­rodva közölte, hogy amig az egyetem többi fakultá­sa milliókat kapott, addig a jogi karnak mindössze háromszázezer leit utal ki az egyetemi tanács. Boila professzornak úgy látszik, sikerült meggyőz­nie Maniu miniszterelnököt, aki úgy intézkedett ezek után, hogy a huszonötmillió lejből tizenhárommillió lejt egyelőre vissza kell tartani. A miniszterelnöki döntés természetesen ua,y riadalmat idézett elő az egyetemen, ahol a tanács által megállapított felosztási tervezetnek megfele­lően a különböző inveszticiókat meg is kezdték Kénytelen, kelletlen aztán a beindított építkezése­ket félbe kellett szakítani. így hirtelen abbamaradtak a régi botanikus kertben az éllettani intézet építkezései, va­lamint az egyetemi könyvtár kibővítése céljából megkezdett építkezéseket is fél­beszakították. Ez a szituáció érthető idegességet váltott ki az egyetemi professzorokból, akik mdignálódva állapí­tották meg, hogy Borza államtitkárnak az uj bota­nikus kertben folyamatban levő muzeum-épitkezését nem kellett abbahagyatnia, mert az államtitkár­professzornak sikerült befolyását érvényesíteni ab­a China Rewlew megjegyezte, hogy ezeket a „függet­len" munkatársakat a japán—mandzsuriai vasúttár­saság súlyos pénzekkel lefizette. Természetesen nem egyszer igazak azok a hirek, amelyek az európai saj­tóba átszivárognak. De eredendő hibájuk, hogy az éremnek csak egyik oldalát mutatják. Es talán nem is az a baj, hogy Kina oly messze van, oly rosszak a vasúti, telefon összeköttetései, oly tendenciózusak a nagyhatalmak beállításai, hanem az, hogy Kina nem egységes, még ma sincs egy centrális hatalma, még ma sincs Kínában egy olyan intézkedés, amely az egész országra általános érvényű lehetne. vihar átterjedt az Tr tengerre, az Északi csatornára, sőt a szigetország szárazföldjének belsejére is. A szél terjedési sebessége meghaladja a százhúsz ki­lométert. A Duncán 2400 tonnás közös elsülyedt utasai közül ötöt kimentettek, a többit még keresik. Skóciában a vihar több helyütt százados fákat csa­vart ki tövestől, házakat döntött romba, autókat és más közlekedési eszközöket borított fel. Az esti órákban a vihar változatlan erővel tovább tombol. A hajózást újra be kellett szüntetni, ban az irányban, hogy a nagyszabású építkezés költségei ne maradjanak fedezetlenül. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a meg­szavazott és ideiglenesen visszavont tizenhárom­millió lej sorsa. Maniu miniszterelnök intenciói sze­rint mást nem lehet -tenni — ha az egyetem hozzá akar jutni ehez a jelentéktelennek nem mondható összeghez — minthogy az egyetemi tanács uj ülé­sén tárgyalja le a kérdést és korrigálni fogja a jo­gi kart ért méltánytalanságot. Viszont a megkez­dett és félbehagyott építkezések további felfüg­gesztésével az államot nagy kár érheti, mert az idő viszontagságainak kitett alapépítmények teljesen elpusztulnak, ha nem folytatják a munkát. Kérdés azonban, hogy a megszükitett költségvetés keretein belül mód lesz-e erre? Az egyetemen külömben éppen az eddig folyó­sított építkezési költségekkel kapcsolatban különös történetről esik most sok szó. Kevesen tudják ugyanis, hogy az egyetem pénzalapjait nem helyezi bankba, hanem a pincehelyiségben levő trezorban őrzi. Mintegy 2—3 millió lejt tesz ki az az összeg, amelyet a földalatti trezor rejt magába. A napok­ban történt meg, hogy több százezer lejt kellett ki­fizetni és ebből a célból az egyetem nehány tiszt­viselője megfelelő áhítattal nyitotta fel a vaskasz- szát. Itt következett aztán a meglepetés. A nagy­részt ezresekből álló pénzkötegeket gondosan kivet­ték és csak ekkor derült ki, hogy a nyirkos környezetben elrothadtak a pa- pirkötegek. Amig tehát az uccákon a napi gondjaik után sza­ladgáló emberek kezében még meg sem tud mele­gedni a hozzájuk elkerülő nehány százas, néha ez­res bankó, addig az egyetemi trezorban a penész és a rothadás kezdte ki a békésen szunnyadó pénz­csomagokat. Mivel a milliókat kitevő bankókötegek teljesen hasznavehetetlenekké váltak, az egyetem pénztári hivatala kénytelen volt a Banca Naţionala helyi fiókjához fordulni a penészes és foszladozó ezreseknek vadonatúj, de legalább is használható állapotban levő bankókkal való kicserélésére. Még szerencse, hogy csak a penész jutott hozzá a mil­liókhoz és nem a betörők . . . Puszii ló orkán Angliában és Nyugat­Frandaországban Maniu miniszterelnök a kolozsvári egyetemnek kiutalt 25 millió lejből letiltott 13 milliót Félbemaradtak az egyetemi építkezések — Fantasztikus történet három millió lej értékű megrothadt ezresbankóról

Next

/
Thumbnails
Contents