Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-07 / 280. szám

sc?/, »ft« 280. szám. 5 Petrovici válaszolt a kisebbségi felszólalásokra és a bosszuállás politiká­járól vallott szint Costachescu miniszter helyesli a krajovai diákkongresszus kisebb­ségellenes határozatát — A régi magyar rezsimet emlegetik, hogy a felelősséget elhárítsák (Bukarest, december 5.) A kamarában a nemzeti parasztpártnak egy uj oszlopos tag­ja vette fel a vitát a kisebbségi pártok ré­széről elhangzott beszédekkel: Petrovici volt; közoktatásügyi miniszter, aki az Averescu- pártból tért át a mai kormány táborába. Az a kisebbségi politikai szempont, amit most elárul, jellemezte miniszteri működéséi'. Ő a bosszuállás politikáját hirdette ma, olyan régi elnyomásért, amire nincsen bizonyíté­ka. Ezért keletkezett szóváltás közte és Wil­ier József között a beszéde alatti. Petrovici különben odáig ment, hogy a békeszerződést sem tartja kötelezőnek Romániára. Nem gon­dolta meg, hogy milyen messzire lovalta ma­gát, mert ez veszélyes kijelentés. A kamara csütörtöki ülésén napirend előtt Juvaca képviselő intéz interpellációt a közlekedésügyi miniszterhez, a vasúti tiszt­viselők fakedvezményei ügyében. A nagyvá­radi vasúti inspektorátus a fa kedvezményt megvonta a vasúti munkásoktól, amire az­után a munkások rövid ideig tartó sztrájkkal válaszoltak. Sürgős intézkedést kér. ^ I Craiova Baraca képviselő a belügyminiszter tu­domására. hozza, hogy a Brassói Lapok a craiovai diákkongresszusról Írott cikkében azt állította, hogy a diákok az egyik éksze­rész kirakatát betörték és az üzletet kifosz­tották. Kérdi, hogy a kormány milyen intéz­kedéseket akar tenni a valótlanságokat közlő lap ellen. Ioanitescu belügyi államtitkár kijelenti, hogy a diákkongresszuson a kormány intéz­kedései következtében egyetlen incidens sem történi. Intézkedni fog, hogy a lapban a hely­reigazítás megjelenjen. Landaut nem engedik beszélni A következő szónok Landau cionista kép­viselő. Értesülése szerint — mondja — a diák­kongresszuson a diákoknak csak egy frak­ciója vett részt és a kongresszust a kormány szubvencionálta• Nagy lárma tör ki e kijelentésekre. Az elnök csendet csinál és Landau tovább foly­tathatja beszédét. Különösnek tartja, hogy a diákokat a prefektus és a helyi hadtestpa­rancsnok üdvözölték. Közbekiáltások a kormánypártból: Men­jen a zsinagógáha és ott beszéljen igy. Landau felvilágosításokat kér az ügyben a kormánytól. A miniszter helyesli a diákhatározatokat Costachescu közoktatásügyi miniszter vá­laszol Landaunak. Hangoiztatja, hogy a diák­ság szokásos évi kongresszusain a közéletbe kapcsolódik be és amig a maga problémáival foglalkozik, polgári érettségéről tesz előzetes vizsgát. Ebbe sem a kormány, sem az egyete­mek nem avatkozhatnak bele. A kormánynak csak annyi része volt ;a kongresszusban, hogy a rendet fenntartotta. Az az állítása Landau­nak, hogy a kormány szubvencionálta a gyű­lést, csak Egyszerű uj nyomassa! az ébresztőt megállít- |uk. MAROM NAGYSÁGBAN Fehér számláp Világító rádio-izámlap KÜLÖNLEGES FRANCIA cvírtmXnv annyiban igaz, hogy ez a rendfenn­tartás pénzbe került. Szerinte Landau beszédévels magatartásával senkinek sem tett jó szolgálatot, a diáksággal szembeni bánásmód tekintetében nem fogadja el a kioktatást. A diákság az ország fiaiból áll, a kormánynak támogatnia kell az ország fiatalságát. Helyesli azt a határozatot, ame­lyet a diákok Craiováhan hoztak, mert ez annak a jele, hogy a fiatalság elevenen érdek­lődik az ország problémái iránt. A kormánypárt uj oszlopa Napirenden Petrovici. az Averescu-kor- mány volt közoktatásügyi minisztere, jelen­leg nemzetiparasztpárti képviselő mondott nagy beszédet. A többség Petrovici-ot nagy tapssal fogadja. A szónok ffoglalkozik a liberális párttal, amelynek a hatalma szerinte eddig közmon­dásos volt, most pedig nem is vehető észre, hogy a liberálisok nincsenek jelen a kamara ülésein. A parlamentben van azért a kor­mánynak ellenzéke, főképen a kisebbségek­ben, amely erőteljesen gyakorolja az ellenőr­zést. Apponyival érvel Petrovics A főiskolai reform szükségességét han­goztatja. A kormány egyik főgondja kell le­gyen a lakosság kulturális nívójának eme­lése. Részleteket olvas fel Apponyi Albert gróf több cikkéből, amelyben Apponyi a ma­gyarság kulturfölényét hangoztatja. Az Asplrin-tabletták egyedülállók az egész világon. Tudod-e, hogy én gyakori meghűlésem alkalmával kizárólag Ásplrio­tableftákat veszek be? Ezek mindenkor nyomban segítenek, jó ha ná­lad is kéznél vannak, de gon­dosan ügyelj az eredeti “fâayeb“ csomagolásra, a „Bayer-kereszt- tel". így biztos lehetsz az ere­deti tabletták jóságában. A kisebbségi kérdésre tér át és Hegedűs Nándor beszédével foglalkozik. Hivatkozik aura, hogy a kisebbségi problémát jól ismeri, mivel közoktatásügyi minisztersége idején sok dolga volt a kisebbségekkel- Miniszter­sége idején mindig arra törekedett, hogy a törvényeknek olyan értelmezést adjon, amely a kisebbségeket teljes mértékben kielégítse. Wilier József: Ez igaz, a képviselő ur annak idején a legmegértőbb magatartást ta­núsította velünk szemben, azonban ki kell je­lentenem azt is, hogy mi sem mentünk hozzá túlzott követelésekkel. Ha iigy volna dolgunk, mint régen a románoknak! legmegbízhatóbb precíz ébresztő Petrovici megállapítja, hogy a kisebbségi kérdés olyan fontos probléma, hogy arról csak egy nagy előadás keretében lehetne j megfelelően beszélni. Hegedűs következetlen­séggel vádolta a kormányt, amiért a gyula- fehérvári pontokat nem hajtotta végre. Sze­rinte ugyanennyire következetlen a magyar­ság is, hiszen a magyar éra idején a kisebb­ségek a legszomorubb sorsban éltek. Wilier József: Meg volnánk elégedve, ha olyan bánásmódban volna ré­szünk, mint amilyenben annak ide­jén a magyarság részesítette a ki­sebbségeket. Maniu Gyula miniszterelnök: Szeretném, ha "Wilier urnák ezt a kijelentését a közok­tatásügyi miniszter ur nem hallotta volna. Wilier József: A magyar éra alatt nem volt névelemzés és a kisebbségek nem voltak alávetve kulturtartu- ráknak. Már a békeszerződés sem kötelező Petrovici: Lehet, hogy egyik oldalon sem találunk következetességet, azonban a régi Erdélyben a románok többségben voltak, mig a magyarok most kisebbséget képeznek. A monarchia kisebbségi politikája gyarmatpo­litika volt. Románia nem hasonlítható a po­ligloţi osztrák-magyar monarchiához. Wil­son nem azért döntötte meg ezt a hatalmat, hogy újabb poliglott államok jöjjenek létre. Szerinte a békeszerződés nem kötelezi arra a román államot, hogy a parlamentben és a közigazgatásban helyet adjon a kisebbségi nyelveknek. — Nem mondom — folytatja, — hogy ne kérjék azt, hogy kisebbségi vidékekre küld­jön ki a kormány kisebbségi bírákat s hogy a kisebbségek ne kérjenek miniszteri tárcát, de ezt ne állítsák be kötelezettségnek, hanem apelláljanak a román nép nagylelkűségére. Wilier József: Nem hivatkozhatunk arra, hogy a kisebbségi egyezmény világosan ki­mondja a székelyek és szászok autonómiáját? Elodázással, kijátszással Petrovici a gyulafehérvári pontokkal foglalkozik, amelyeknek szerinte nincs szer­ződés jellegük, hanem csak direktívát adnak az ideál felé való haladásban. A szerpentinut is csak látszólag kanyarodik vissza — mondja Berson egyik hasonlatára hivatkozva — mégis célja felé tart. Az nton még akadályok vannak. Egyik ilyen akadály Magyarország magatartása, a másik az, hogy a kisebbségek még mindig nem akarják akceptálni az or­szág nemzeti jellegét. Majd ha a kisebbségek megtanulnak románul és a nemzeti jelleget elismerik, majd akkor leket arról beszélni, hogy a ki­sebbségi vidékekre kisebbségi birákat és hivatalnokokat küldjenek. Az iskolai kérdések tekintetében annak idején Col­ban Erich, a népszövetségi kiküldött megelégedett­ségét fejezte ki. A kisebbségi iskolai törvénynek az a rendelkezése, hogy a kisebbségi iskolákba csak az illető kisebbségekhez tartozók vehetők fel, csak reparálása a régi magyarizálási politikának. Wilier József: Tény az, hogy a magyar rezsim idején több román elmagyarosodott, ezzel szemben az is tény, hogy a magyar rezsim alatt egész falvak románosodtak el. ügy látszik, hogy Petrovici kép­viselő ur azt a szimpátiát, amelyet mint miniszter szerzett, mint képviselő akarja elveszíteni. Petrovici azt állitja, hogy ő a törvényeket min­dig civilizált módon alkalmazta és sohasem forszí­rozta a névelemzést. Beszéde további során a politikai helyzettel foglalkozik s a jelenlegi kormánynak hosszú életet kivan. Bútoraink tartós­ságát garantálják legmodernebbül berendezett szárítóink! Me sajnálja az utat Marosvásárhelyre Ó3 győződjön meg, hogy a legszebb bútoro­kat legolcsóbban részletíizetásre ii a Székely ét Eteti itt. Bútorgyárában vásárolhatja« Vil'ágmárkás zongorák és pianinók nagy választékban! — (Rajzainkkal utasán* kai meghívásra kiküidjlái.-----—

Next

/
Thumbnails
Contents