Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-06 / 279. szám
.eieti Újság Clir " oic-,- «PAPEST >! Claj-Kolozs vitt 1929. december 6 Péntek ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egfyes szám ára 20 Sül ér ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 és 3-64. 12 oldalas szám ára 5 „Bizalmat a Magyar Párt nem szavazhat a kormánynak" Gyárfás Elemér szenátusi beszéde a. felirati vitában Ä kisebbségi helyzet lényegében nem javult — A külföld nem fogadja el a román iskolák bizonyítványait (Bukarest, december 4.) A szenátus szerdai ülésén a felirati vitában Gyárfás Elemér dr. magyar- párti szenátor volt az első szónok. — A mult évben, a liberális kormányzás idejének vége felé nagy volt a mi elkeseredésünk — mondotta Gyárfás Elemér dr. — a liberálisok ellenünk elkövetett hibái és bűnei miatt, önök akkor elhagyták a parlamentet és igyekeztek programúkat megvalósítani. Mi akkor, mint egyedüli ellenzéki párt maradtunk benn a szenátusban. Múlt évben a válaszfelirattal kapcsolatban tartott beszédemben megindokoltam ezt a magatartási, amely az egyedüli lehetőséget nyújtotta nekünk arra hogy érdekeinket megvédelelőzhessük. Annak idején az akkori többség nagy tapssal fogadta ezt a kijelentést'. Alig múlt el egy esztendő, azok, akik akkor megtapsoltak engem, most távol maradnak a parlamenttől. Ezt a tényt azért említem meg, hogy a kormánnyal szembeni jelenlegi helyzetünket jobban megvilágítsam. Bizalmat nem szállíthatunk — A régi parlamentben levő jelenlétünk nem jelentette azt, hogy meg voltunk elégedve a kormány munkájával és velünk szembeni magatartásával, amit különben azzal is kifejezésre juttatott a Magyar Párt, hogy székelyudvarhelyi nagygyűlésén elhatároztuk panaszainknak nemzetközi fórum elé vitelét és ettől csak a kormányválság miatt tekintettünk el. Éppen igv a parlamentben mostani jelenlétünk sem jelenti azt, hogy meg volnánk elégedve a kormánnyal. —- Mi a Maniu-kormánytól, attól, amely Gyulafehérvárról indult el és amelynek tagjai közt a román nemzeti eszmének régi, derék, harcosai 'Vannak, radikális változást vártunk a kisebbségi politikában. Ezt a változást, azonban nem látjuk. A Maniu-kormány tisztán csak annyit tett, hogy talán az eszközei civilizáltabbak és apró engedményeket kaptunk, de valójában ugyanaz a rendszer maradt meg, amely a mi szembehelyezkedésünket annak idején kihívta maga ellen. A Magyar Párt állásfoglalását a következőkben szögezte le Gyárfás Elemér a továbbiakban: — Kijelentem, hogy — miképpen ezt a választások idejében tettük és megőriztük teljes függetlenségünket, amit mint a következmények igazoltak, helyesen 'tettünk — megőrizzük továbbra is ugyan azt a teljes függetlenséget a parlamenti küzdelmekben, a további purlasáfetiú életben. Mivel kívánságainkat és követeléseinket a kormány nem teljesítette, nem jelenthetjük ki magunkat a jelenlegi helyzettel megelégedettnek és igy nem szavazhatjuk meg a válaszfeliratot, amelynek megszavazása a kormánnyal szemben való bizalomnyilatkozatot jelentene. Nehány helyes törvény mellett Beszéde további során megállapítja, hogy a mult évi ülésszak munkájában nehány üdvös törvény is szerepelt, emellett azonban a kormányzás nagyon sok hibát követett el. Nagy hiba volt a kultuszminisztérium megszüntetése és erre a hibára elsőnek éppen a szónok hívta fel a kormány figyelmét. A csendőrségi törvény intenciói a leghelyesebbek voltak, a Milozi- és a lupényi eset azonban azt mutatja, hogy a régi rendszer olyan mélyen gyökerezzek, hogy azt egy helyes törvény nem tudja kiirtani. A közigazgatási törvény nem biztosit a kisebbségeknek a megyei és a városi tanácsokban megfelelő képviseletet és egy szóval sem említi a kisebbségi nyelvek használatát. Madgearu miniszter kereskedelmi és iparkamarai törvénye sem juttat a kisebbségeknek számarányuknak megfelelő képviseletet. Ford ötlete Még nincsenek részletes híreink arról, hogy az amerikai gazdasági élet faljavítására minő rendszabályokat fog életbeléptetni a Hoower-ankét. Ám a Ford ötlete rendkívül jellemző és meggondolkostatható. Nálunk Európában még mindig azt hiszik, hogyha rosszul mennek az üzletek, akkor a deficitet a munkásság bőrén kell behozni. Nem veszik figyelembe azt az immár közgazdaságtani alaptétellé finomult tapasztalatot, hogy a fogyasztás csökkenése a termelés csökkenésével jár együtt■ Már pedig, ha a munkásság és a bérekből élő társadalmi osztályok élet- niváságát lecsökkentik, úgy a vásárlóképesség az egész vonalon még inkább ellankad, ennek következtében a gazdasági válság még nagyobb lesz. Azt mondják, hogy az utóbbi években Fórának is rosszul ment, az automobil-ipar visszafejlődött. Középeurópai logikával az lett volna a legtermészetesebb, hogy Ford vagy elküldi a munkásokat, vagy leszállítja ,a bérüket. Megfordítva cselekedett. Pedig valljuk be őszintén, egy kicsit ö is ért a közgazdasághoz. Apasztják a vasúti forgalmat Híre jár, hogy a tél folyamán a CFR nehány vasut-járatot be akar szüntetni. Az indokolás: üresen szaladnak a szerelvények, kevés az utas, nem fizetődik ki a sok vonat. Elhisszük a vasútnak. Nem egyszer vagyunk szemtanúi mi is, hogy sokkal kevesebb utas száll föl a kocsikba, mint amennyinek hely van. Bizonyára nem ok nélkül. A kormány olyan gazdasági atmoszférát teremtett, amely béklyóba köti a kereskedelmet, már pedig a kereskedők utaznak a leggyakrabban. íme, njabb bizonysága annak, hogy a magánosok bőrére csinált rossz gazdasági politika közintézményeknél is megbesz- szulja magát. A vasúti forgalom csökkenésének másik oka, hogy az autóbuszok erős konkurrenciát csinálnak az államnak. Olcsóbbak, gyorsabbak, jobban megfelelnek az igényeknek. De amiként nem megoldás az, hogy a kormányzat autóbusz-ellenes intézkedéseket tegyen, akként nem megoldás az sem, ha vonat járatokat igyekszik redukálni. Már akkor sokkal eredményesebb volna, ha megolcsitaná az utazást. Végtére is, hogy az ember eljusson Temesvárra és ezért ezer lejt fizessen, egy kicsit sok. Az állam erre azt mondja, hogy viszonylagosan alig kerül drágábba egy kilométeregység Romániában, mint más európai országban. Elfelejti azonban, hogy más országokban a gazdasági helyzet sem oly tragikus és hogy ott a vasutak külömböző kedvezményeket adnak az utasoknak, amelyeket Románia nem tesz meg. Egyenesen komikus volt a nyáron is. hogy a belföldi fürdőkre utazóknak egy-két kiváltságos helytől eltekintve, nem adták meg a félára kedvezményt. Külföldön vannak vonatok, amelyek vasárnapon és ünnepnapokon lényegesen olcsóbbak, mint nálunk. Külföldön az állam a vasutigazgatcsá- gokkal egyetértésben kezébe véve a propagandát, alkalmakat teremtett, amelyek fölkeltették az utazás iránti érdeklődést. Külföldön, ha úgy találják, hogy elég két osztály is, úgy megszüntetik a második osztályt és kissé megdrágítva a harmadik osztályt, lehetővé teszik a jobb életnívóhoz szokott közönségnek, hogy nyugodtan utazhasson a harmadik osztályon is. Az esztelenség politikájára jellemző, hogy meg akarták és meg akarják szüntetni az eddig kiadott féláru, vagy más százalékos kedvezményeket. Ez intézkedéssel újra csökkentik a forgalmat. Mert mégis csak okosabb dolog féláru utasokkal megtöltetni a vonatot, mint egy gőgös gesztussal engedni, hogy utas nélkül robogjanak a szerelvények. Ezután az esküt nem tett magyar tisztviselők nvugdijkérdésére tér át. Sajnálkozásának ad kifejezést afölött, hogy a sajtóban, só't a parlamentben is annyi ellenséges indulattal és hangulattal szóltak hozzá ehez a törvényhez, amelynek meghozása a román kormány és nép erkölcsi-kötelessége vök ■ — Képzeljék el maguknak uraim — mondja — a kérdéses volt magyar tisztviselők helyzetét. Gondoljanak arra, hogy- a- német okkupáció 18 -hónapig tartott az Ókirályságban és arra, hogy mit szóltak volna ahoz a román tisztviselő hoz, aki letette volna a hiiségesküt a, német államra. Meg kell ezenkívül gondolni a háború fordulatait. Hányszor cserélt például gazdát Bukovina T Például felhozom az én vármegyémnek a történetét. Itt a Összejövetelek, bálok, esküvők íotografálásúra bármikor, bárhova kiszáll a FOTO Ft LM fényképésze. I román csapatok bevonulása utána negyedik napon, — tehát nem a 18-ik hónapban, mint a német okkupációnál — már kérték a hüségesküt a magyar tisztviselőktől. Természetes, hogy nagyon sokan voltak, akik megtagadták, az eskü letételét, annak ellenére, hogy a magyar kormánytól felszólítást kaptak: amennyiben helyeiket máskép nem tarthatják meg, az esküt tegyék le. Román szempontból természetesen az eskü bekérését meg lehetett magyarázni. A kormányzótanácsnak az .volt a szándéka, hogy a fontos pozíciókra abszolút megbízható embereket szerezzen 'és ezért állította a magyar tisztviselőket az eskületevés dilemmája elé. Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja az a körülmény, hogy azt a két alispánt, akik az esküt letették, mégis eltávolították állásaikból. — Az eskü bekérése csak gyakorlati megoldás volt a kormányzótanács részéről, ezt a gyakorlati megoldást azonban; később javítani kellett. Ezt a korrekciót hajtotta végre a kormány, amikor megadta a nyugdijat az esküt nem tett magyar tisztviselőknek. A jelenlegi még csak fél és nem egészen kielégítő megoldás, mert az illető tisztviselők nem kapják meg, ami őket megilletné. Mai számunk 12 oldal Hajsza a magyar tisztviselők ellen
