Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-29 / 296. szám
»O t»5». TT ALACSONY A romániai kereskedelem legsürgősebb problémái Irta: KÓN RICHARD, az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetségének elnöke éi (Temesvár, december 25.) Románia számára a következő időszak legfontosabb problémái gazdasági természetűek és jelentőségűkben messze felülmúljak a politikai természetű kérdéseket. £p ezért ügyelnie kell a törvénybozásituk, hogy a nemzetgazdasági intézkedések terén a legszakszeriib- ben, a jelen helyzetnek megfelelő módon járjon el és az utolsó években súlyos válságokon átesett magángazdaság erejét helyreállítsa, de semmiesetre se gyengítse tovább. mert ez katasztrofális Itatással járna. Arra., hogy a kormány a küszöbön álló számos kereskedelmi vonatkozású törvény és gazdasági érdekekből szükséges intézkedés él«tbeléptetésénél megtalálja a helyes utat, okvetlenül szükséges, hogy a kUlfttihÜző gazdasági érdek képviseleteket kfitönkülön és együttesen Is meghallgassa. Egviket se részesítse előnyben a másikkal szemben, hanem esetről-esetre bírálja el az agrárius, a kereskedelmi, a nagy- és kisipari érdekeket és törekedjék minden oldalról megvilágítani, vájjon a tervezett intézkedések milyen nyomot hagynak a gyakorlati éleiben maguk után? A kontinensen majdnem mindenütt a nemzetek jeleidegi élete, sőt jövője is any- nyira át van hatva gazdasági vonatkozású kérdésekkel, hogy a népképviselet eddigi formája, a parlamenti intézmény, egymagában nem elégséges ahhoz, hogy qsuHiatal la nul tárgyilagos irányító munkássággal szolgálni tudja népe boldogulását. A szakszerű tényezők befolyása napról-napra jobban érezteti hatását és nyugaton különösen Nemei országban, az érdektest illetek képviselői a népparlament demokratikus intézményével szinte egyenrangú szerepet játszanak a törvényhozásban. Most, amidőn Románia a gazdasági törvények hozatalának egész sorozatú előtt áll, amikor sor kerül az összes államokkal kötendő kereskedelmi szerződésekre, amikor egész létalapját jelenti, vájjon miképpen sikerül pénzügyi egyensúlyának biztosításával, jogszol gáltatásának reformálásával és a szabad kereskedelem visszaállításával, a kiilfbdi tőke ténvleeres közreműködését megszereznie, most fokozott szijkség van nálunk is az összes gazdasági tényezők erőteljes, jóté- kouy befolyására. Erdély és Bánát kereskedőinek tekintő lyes szerve, az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetsége, enditett okokból kifolyólag haladéktalanul szükségesnek tartja az Országos Gazdasági Tanács megalkotását, melyben megfelelő és egyenrangú képviseletet kiván nyerni a többi gazdasági tényezők mellett. E gazdasági tanácsnak feladata volna az összes gazdasági törvények élőké szitcse, mielőtt azok a törvényhozó testület elé kerülnének. A nagy- és kisipar, valamint a kereskedelem harmonikus együttműködése és számításba jövő befolyása kell. hogv érvényesüljön minden jövőbeli intézkedésnél, de különösen döntő szerepet kiváltunk nverni az Országos Gazdasági Ta nács megalkotása révén a kereskedelmi szerződések megkötésénél, ahol az ipar és kereskedelem viiális érdekei forognak koc kán Itt nem a tollvonásoknak, hanem a valóságos helyzetnek kell az ország jövendő sorsát meghatároznia és ez az érdekeltek minuciózus szakmunkássága nélkül el sem képzelhető. Az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetsége ezenkívül legközelebbi feladatául tűzte ki, hogy sietteti az uj adóreformot, amit a jelenlegi pénzügyminiszter kilátásba helyezett. A Szövetség minden erejével azon fesz, hogy a reform által oly princípiumok valósi Itassanak meg, melyek kizárjak az egyoldalú fiskálitást és inkább az önadózta- tá> elvét hagyják érvényesülni, Hasouló- képea törekedni fog a szövetség a jelenlegi egyenlőtlen községi teherviselés megszüntetésére és a helyesebb alapokon nyugvó községi adótörvény megalkotását fogja szorgalmaz ni. Változat hinni küzdeni fog a Szövetség az italmérési illeték-törvény ama igazságta(Temesvár, december 23. Saját tud.) Románia gazdasági válságának legégetőbb alapkérdése a nyerstermelés és elsősorban a gabonatermelés, valamint az ezzel kapcsolatos ipar problémája. A romániai gabonatermelés és ipar, tehát a gabonapiac helyzetének két (lésével fordultunk a bánsági gabonapiac egyik legkitűnőbb szakértőjéhez: Róna Eduard- hos, a Leopold és Róna eég beltagjához, aki a fontos Kérdést a követ.k"ző figyelemreméltó észrevételekkel világosi"otta meg: . — A gabonapiao kritikus helyzetéből következő gazdasági válság igen érthető Romániában is, ahol a lakosság nyolcvan százaléka mezőgazdaságból él. A gazda termelési költségeit nem tudja kihozni a gabonából és mikor a mezőgazdának uincs pénze, természetes, bogy a gazdasági élet egész vérekringése megérzi ezt. Sajnos, még ott tartunk, hogy a kormány nem látja elég világosan mindezt és nem igyekszik az export alátámasztásával a lebonyolítások lehető- -égétiek kimélyítésével segíteni a gazdák helyzetén. Kevés olyan ország van, amelyben ma is exporttilalmak létezzenek olyan cikkekre, amelyekben felesleg van. I;fj— A gazdatársadalom megdöbbentő helyzetét a következő számítás eléggé világosai! mutatja. Amikor egy katasztrális hold föld ára 30.000 lej és a rajta termett búzát legjobb (500 lej) árfolyammal véve 4000 lejért adja el a termelő, erre a 4000 lejre a következő terhei, illetve költségei vannak: Kamat 3000 lej Vetőmag 900 lej Két szántás 1000 lej Tavaszi utánpótlás 400 lej Betakarítás 360 lej Cséplés 360 lej Biztosítások 50 lej Összesen 6070 lej Vagyis a termelő a föld minden holdjára 2000 lejt fizet reá. Ezért sok vidéken ma már nem is vetnek és az 1929. évben 1 millió 200.000 hektárral ezért volt kevesebb a termés, mint tavaly. — Az általános gazdasági válság fokozott mértékben kihat a mezőgazdasági iparágakra, elsősorban a malomiparra, amely a régi konjunktúrán épült és mai elszigeteltségében tulprodnkál. A külföldi malmok védőhadjárata következtében (az ausztriai és csehszlovákiai beviteli vámok és ezek emelése) a malmok kénytelenek össztermelésüket az ország belterületén értékesíteni, ehez pedig sok a malomkapacitás és kevés a fogyasztó. A fogyasztás napról-napra visszaesik, aminek oka ismét az általános pénztelenségben keresendő. A szegény tömeg kihasználja az év bő tengeri és burgonyatermésót és a relative drágább búzaliszt helyett burgonyával és tengeri liszttel táplálkozik. Amig tíz lejért egy kilogramm kenyeret kap, ugyan ezért a pénzért egy kiló tengeri lisztet és emellett három-négy kiló burgonyát is beszerezhet. — A mai helyzet következtében különösen a malmok hitelképessége szenvedett csorbát. Ez az tan intézkedést ellen, mely a fűszer keresi kedőket teljes üzletbéruk után száinriotj horribilis illetékekkel sújtja Ezen intézke- riés az erdélyi és bánáti kiskereskedők tíz- ezreit állítja ama súlyos helyzet ele. hogy a nehezen megszerzett jogról lemondjaiiak és ellentétben áll magának a torvéuynek szellemével mely más agazatoknal igazságos mérséklést preliminai Az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetsége reméli, hogy a jövő évben erőteljesebb, oniudutosabb munkásságot tud kifejteni a reábizotl érdekek védelmében Nemesük igazságunk, hanem az általános igazság és törvényesség tudatában, felemelt fővel, önérzetes elszántsággal haladunk előre azon az utón, melynek végeredményében országunk várva-várt boldogulásához kell vezetnie. egykori virágzó és annyi in veszti óiéval berendezkedett iparág ma tőke nélkül sínylődik. Olyan malmot, amelyek 8—9 milliós invesztícióval rendezkedtek be, ma a legminimálisabb hitelit sem élvezik. — A malmok Temesváron hónapok óta dolgoznak a2on, hogy maJomkoiiceutráció keretében orvosolják bajaikat és a központosítás egységes munkájával a* adott; körülményekhez képest megjavítsák lehetőségeiket. Ettől eltekintve igen fontos volna, ha az intéző tényezők az államvagyon igen jelentős tételét képező iparágat valahogyan alátámasztanák, nem oxportvár mok, hanem exportprémiuuiok nyújtásával és nem felemelt vasúti fuvartételek, hanem lényeges fuvarkedvezményekkel. Az adójövedeleinet sem szaporítja a magas adó akkor, ha az adóalany elpusztul. — Lehetséges-?,. — kérdezte munkatársuk, — hogyha a tengeren túli verseny csökkenni fog, Romániában a gabonaárak ismét emelkednek t , — A mi piacunk, — felelte Róna Eduárd, —* csak Románia határain belül mozog és a külföldi árak kevéssé éreztetik hatásukat. Az árak javulása Romániában az általános helyzet változásától, a bővebb pénz elkövetkezőétől várható. Fontos kérdés, hogy a vetések eredménye milyen lesa, mert ezek alapján fogja a mezőgazda készleteit piacra dobni, vagy megtartani még nagyobb nélkülözések árán is. • Róna Eduárd nyilatkozata, amely éles szemszögből, de objektiven világítja meg a kérdést, összefoglaló kéjiét adja az 1929. év legsürgősebben orvosolandó bajának, annak a kérdésnek, amelyet Romániában — mint agrárállamban szükséges, — leginkább fel kellett volna karolniok a gazdaságpolitikai faktoroknak. Oeulsrh PosxióAruház (Magţv*ra£) rAzok között a eégek között, ^ amelyek Nagyvárad város kereskedelme régi jó hírnevének féltékeny őrzői, elsősorban foglal helyet a Deutsch Posztóáruház, amelynek üzlethelyisége a Sas-palota Kossuth-utcai frontjának egyik legszebb ékessége. A Deutsch Posztöáruház kizárólag a legjobb minőségű és legmodernebb angol szöveteket hozza forgalomba és a cég jó hírnevét évek hosszú során át csak fokozta az a tény, hogy megbízhatóságával mindenkor kétségen felül áll és ezzel Nagyvárad kereskedelmének elismert tényezője lett A Deutsch Posztóáruház a világhírű De-Da védjegyű angol szöveteknek. Romániában egyedüli képviselője. —X— Gazdasági válságunk gyökere: a termelés válsága Róna Eduard nyilatkozata a gabonapiac és a malomipar válságáról
