Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-29 / 296. szám
192t. KARÁCSONY m A kereskedők boldogulásának útja Hogyan szüntethető meg a gazdasági válság? — Tömörüljenek áruházba a tengődő kiskereskedők! Weist Zoltán szatmári nagykereskedő munkatársunknak adott szenzációs in terv] újában rámutat a Jelenlegi gazdasági válság okaira és megszűntetesének lehetőségére. Weisz Zoltán, mint a többszáz éves Szaimári Kereskedemi Társulat ügyvezető elnöke, nemcsak mint problémát veti feí az alábbi eszmét, hanem azt Szatmáron megvalósítani is reméli. (Syatmár, december 25. A Keleti Újság tudósítása.) Munkatársunk beszélgetést folytatott Weisz Zoltán szatmári nagykereskedővel, akitől az alábbi szenzációs nyilatkozatot kapta: — Az őstermészet örökéletü és a belőle folyó életigazságok megdönthetetlenek. Egyik alapvető közismert jelensége, hogy a természetben megállás nincs és hogy az állandó fejlődés akadályt nem ismerve fo-— Európában uj országhatárokat emeltek, friss barázdákat húztak és egyéni birtokcölöpöket vertek le. Ez természetesen a meglévő beidegzett gazdasági egység szervi működését érthetően befolyásolta. Az operativ beavatkozást a természet ősereje kiheveri, mint a cser megnyesett lombkoronáját, ha arra a megfelelő előfeltételek meg vannak. De nem igy volt! Nagyrománia átmenet nélkül lett nagy országgá és ma sem rendelkezik a megfelelő pénzmennyiséggel,, amelyet megnagyobbodott kereskedelme megkíván. Ezzel szemben, mint győző állam, akkora háborús költséggel, szövetségközi hadiadósság vállalásával, kártalanítási fi- zeittséggel, a germán bankjegyek és cári rubelek beváltásával és területéhez mért horribilis katonai kiadásokkal lett terhes, hogy ennek egyfelől elbirhatatlan vámtételek, elviselhetetlen adók, a lehetetlenségig megdrágított közlekedési dijakkal kívánt eleget tehetni, másfelől a földreformmal, telepítésekkel, a termelvények és kereskedelmi áruk értékének leszorításával mindenféle állami támogatásokkal és kedvezményekkel remélte az igényeket kielégíteni és a leromlott életnívót feljavíthatni. — Azonban csak az arra hivatottak nem akarják tudni, hogy a szerves test egyes tagjainak vérkeringését lekötni, egymástól elzárni nem szabad, mert az egyfelől vértolulást, másfelől vérapadást okoz. Az alkalmazott injekciók pillanatnyilag elzsibbaszthatták a fájdalmat, de a betegséget meg nem szüntethették, ezeknek a ráhatásoknak az ellensúlyozásához az ellentéteknek a kiegyenlítése szükséges, mint a háborús adósságok konvertálása, a szövetség- közi hadikiadások leírása, a kártalanítás likvidálása, a bankjegy-plafon áttörése, a katonai kiadások csökkentése, a 'vámtételek célszerű megállapítása, kölcsönös kedvezményes kereskedelmi szerződések kötése, az — A legnehezebb feladat pénzt előnyösen szerezni, de nem könnyebb azt biztosan kihelyezni, ezért a pénz a földgolyó legvi- szonylagosabb hatalma, mert vagy az parancsol a kihelyezési kamattal, vagy neki parancsolnak az elhelyezési kamattal. A felsoroltak miatt nem tudott az elírösztö- södött liberális éra kedvező külföldi kölcsönt kapni és ezért nem fog a gvul a fehérvári pontokat vállalt, de azt halogató nemzeti parasztpárti kormány sem egyhamar ilyet szerezni. És ezért hágott rekordot javító turistát megszégyenitő magasságra a bankkamatláb; ezért jövedelmez többet a heverő pénz, mint a dolgozó tőke és ezért kozatosan balad az evolúció felé. A teremtés koronája az ember, akinek igy észszerűen hasonulnia kell cselekvéseiben az őstermészethez, alkalmazkodnia a fejlődés törvénye által megszabott mindenkori körülményekhez. — Az egyedekből álló országok és az országokból alakult világrészek ekként szerves testet képeznek, amelyek viszont az őstermészetben organikus életet élnek. Ennek az életnek párhuzamosan kell tehát haladnia az őstermészet fejlődésével, különben beáll a természetellenesség okozta szervi zavar. Ha a mondottakat az ország köz- gazdasági állapotára vonatkoztatjuk, — mondja Weisz Zoltán, — úgy a megbolygatott gazdasági egység kórtüneteiből, minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk a romániai kereskedelem rendellenességét és annak természetes folyományát: a visszafejlődés betegségét. adók leszállítása, a közlekedési dijak mérséklése, a földreform sérelmeinek orvoslása, a belterjes gazdálkodás elősegítése, az állat- tenyésztés nemesítése, a kereskedelem támogatása, a belföldi ipar védelme, a szabadkereskedelem visszaállítása, a Jegybank visszleszámitolási hitelének a középkereskedőkre való kiterjesztése, a házaló kereskedelem szabályozása, a vám szabad rak tárak felállítása, az export elősegítése, a forgalmi eszközök és országutak rendbehozatala, az állami építkezés megindítása, a köz- gazdasági intézmények kiépítése, hitelvédelmi törvények alkotása s a megkötő rendszabályok hatálytalanítása, a népkisebbségek és intézményeik szabad fejlődésének a biztosítása, mindenkit kielégítő közgazda- sági törvény, az igazságszolgáltatás célszerű megreformálása, a bélyegtörvény tarifáinak mérséklése, kisebb számú, nagyobb fizetésű de alkalmas köztisztviselőkkel abak- sis teljes megszüntetése és mindenek felett: kielégítő, olcsó, hosszúlejáratú beruházási külföldi pénzkölcsön szerzése. — Ezt azonban a váltakozó kormányok nem tudták és fájdalom egyelőre nem is tudják megszerezni. Mert mit használ a világgá kürtőit Kanaán-földje, ha racionális produktiv termelőmunka nem folyhatik rajtat Csak szegény-gazdagok vagyunk és azok is maradunk. Az elhelyezést kereső nemzetközi kölcsönpénz — tudjuk — finom szimatu, mint a finánc és józan számi- - tásu, akár az uzsorás. A pénz édestestvére: a szerencse pedig nem más, mint a körülmények kedvező találkozása és mindkettő mintegy másfélévtized óta nemcsak dúsan j vetett, de bőségesen is aratott, nem úgy, mint a becsület és tisztesség árva-ikrek, akik a nagy világégésben megolvadt erkölcs folytán, — semmiképpen sem bírnak boldogulni. kellene megcsinálni az elvértelenedetl kereskedelem megmentésére az Országos Kereskedő Bankot. De, mert külföldi kölcsön megszerzésére Romániának a közeljövőben nincs lehetősége; mivel az uzsoratörvényt nálunk a bankkamatra nem vonatkoztatják; mert szervezetlenségünk miatt egyhamar a kereskedők bankja nem létesülhet, — a pénz, mint konszolidácós gyógyír, a gazdasági válság megszüntetésének eszközeként belátható időn belül, komolyan számításba nem vehető. A kereskedelem icjlődése —Azt az utat, amit a javak (jószág) a termelőtől a fogyasztóig megtesznek, forgalomnak nevezzük. A forgalom két részre osztható: beszerzési és eladási forgalomra, A forgalomban a javak áruvá válnak. Ha a forgalom fejlődését & kereskedő lem grafikonján megnézzük, egyfelől »1- adókereskedelmet, másfelől beszerzőkeres- kedelmet látunk. Mindét fajta kereskedelemnek a vasút adott lendületet és életlehe- tőségü fejlődést. — Ha tudjuk azt, hogy a természeti fejlődés akadályt nem ismerve halad az evolúció felé, következésképpen jönnie kellett a vegyesárukkal egybeolvadt üzleteket és a reklámot magába egyesitő „Gemischtwa- renhaudlung“-ot kimélyitő folyománynak is. És jött megint a német ^Hacsá“-tói a jelszó: nagyobb beszerzési forgalom, nagyobb eladási forgalom; kisebb beszerzési árak és kisebb eladási árak és mindezekhez a felfokozott reklám. Ezen a természetes és reális alapon alakult meg — a forgalom és az ár egyensúlyban tartásával — az első német nagyáruház. — A Fzószerint vett áruházát amelyben a bölcsőtől a koporsóig mindent felhalmoztak, előbb megbámulták, a reklámjait pedig megmosolyogták. Ez volt a félsiker. De az áruház-vezetők mozgékonyak voltak, mint a higany, reklámjaik pedig át hatónk, mint az éther — és bedolgozták magukat a köztudatba. A városok ®ok ezer lakosa tódult a nagyáruházakba é» szinte felszippantotta az árukészletet A vezetők erre „Fehérhét“, „Füszerhét“, „Virághét“, „Ruhahét“ rendezésével kezdtek operálni, hogy azalatt időt nyerjenek kiapadt készletük utánpótlására. Az árakat a vóksőkig mérsékelték és az év végére mégis vagyont kerestek. — A kis üzlettulajdonosok, akik a leépítés jelszó köré tömörültek, előbb rend behozták a körmeiket, később pontosan megolvasták, hány légy tapadt az enyves-papirra, majd összefogtak az áruház ellen és — áruhitelezésbe, részletfizetési eladásokba kezdtek. Minden újdonságnak ingere van és minden inger hat az emberekre. Ez is hatott. A mesterségesen hitelképessé tett vásárlók megrohanták a kisboltokat. A kiskereskedők boldogan dörzsölték a kezüket, am áruházak fejei pedig megelégedetten a markukba nevettek. Mivel kétféle igazság nincs, a figyelőnek az össztöne tüstént sejtette: valamelyik féle számításában hiba történt. — Az áruház kézpénzért vásárolt és készpénzért árusított, mindig volt portékája éa mindig volt pénze, de sohasem volt adóssága. Olcsón szerezte be az áruit, tehát olcsón ia árusíthatta. Kicsi haszonra dolgozott, de a tőkéjét sokszor megforgatta és igy rengeteget keresett. A számvetés tehát itt természetes volt és be is vált. A kis üzletek tulajdonosai' hitelbe vásároltak és hitelbe árusítottak, csakhamar kifogyott az árukészletük, de nem volt pénzük sem, ellenben tele voltak adóssággal a könyveik pedig követeléssel. De, amig tartozásukra a követeléseiket is lekötöt ték, addig a kihitelezett összegeikért senki sem szavatolt Drágán vásároltak, tehát drágán árusíthattak. A számításuk természetellenes volt és igy két malomkő közé jutottak, amely azután felőrölte mindenüket. A jövő kereskedelme az áruházaké — Ha a mondottakat figyelembe véve szembe állítjuk az áruház és a kiskereskedés prosperálását, leszögezhetjük eredményként azt a tapasztalati körülményt, különösen nálunk, hogy: a jövő kereskedelme az áruházak kezében lesz és csak a mi lemaradottságunkat mutatja, hogy a külföld ennél is évtizedekkel megelőzött bennünket, ahol az áruházak biztos lépéssel haladnak a kereskedelem hegemóniájának megszerzése felé. — Romániában is minden városban számtalan kisüzlet van, gyakran egymás közelében, amelyek speciálizáltan egyazon árufajtát árusítják. De a terhek túlerejével áll anale szemben és nem képesek csekély forgalmuk mellett még a legnagyobb haszon számitásáRontánia nem rendelkezik annyi tőkével, amennyit megnagyobbodott kereskedelme megkíván Országos Kereskedő Bankot!
