Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-29 / 296. szám
1929. KARÁCSONY 4» ■nmuffiffn imifm ——11111 k.o&a A „KELETI ÚJSÁG" Karácsonyi Közgazdasági melléklete A gazdasági újjáépítés uj alapjai Irta: HANS BERGLEITRK, a Hermannstädter Allgemeine Sparkassa vezérigazgatója Az elmúlt, gazdasági óv az ország közgazda- sági fejlődésében világosan észrevehető állomást mutat. Ebben az esztendőben történt meg az a nagyjelentőségű kísérlet, amely az ország gazdasági újjáépítését teljesen uj alapokon volt hivatva megindítani. A rég várt és az utóbbi esztendőkben mind jobban követelt rendszerváltozás az állam, gazdasági politikájában elismerésre méltó igyekezettel és komolysággal indult meg. Valutánk stabilizációjának nemzetközi kölcsön segítségével való megvalósítása óta elégtétellel figyelhettük meg, hogy a kormány különféle ellenállások dacára azon fáradozik, hogy pénzügyi és gazdasági politikában oly utón haladjon, amely összhangban van az ország természetes termelő feltételeivel és korlátolt tőkeerejével. Már eddig is megvalósult a gazdasági törvényhozás oly formája, amely Románia gazdasági újjáépítésének a háború befejezése óta leg- örvendetesebb tényezője. A Nemzeti Bank valóban modern jegykibocsátó bankká alakult át és azon az utón van, hogy aktiv ráta és deviza- politikájával az ország hitel- és gazdasági -életében ismét döntően befolyásoló /és szabályozó faktor lehessen. Azok a törvényes akadályok, amelyek a külföldi tőke tevékenységét annyira korlátozták, a kommereializálási és bányatörvények módosításával jórészben megszűntek, azonban ebben az irányban még mindig számolnunk kell a külföldi tőke beözönlésének komoly akadályával azokban a hírhedt intézkedésekben, amelyek az állami követelések behajtását mindeddig különleges kedvezményekben és elsőbbségi jogodban részesítik. A földbirtok forgalmát szabaddá tevő törvény reményt, nyújt arra, hogy a tulra- dikális agrárreform következtében kedvezőtlenül alakult birtokmegoszlás az erők szabad játéka , révén ismét rendbejöjjön s igy a mezőgazdasági termelés uj ösztönzést nyerjen. A mezőgazdasági hitelről szóló törvény az első komoly lépés abban az irányban, bogy a külföld tőkeerős társadalmától hosszabb lejáratú invesztíciós kölcsönt lehessen kapni, azonban az az öröm, amelyet a záloglevélforgalomra vonatkozó törvény meghozása szerzett, nem teljes, mert lehetetlen keserűség nélkül gondolnunk amaz intézkedésére, amely a Románia uj területein működő intézeteket megfosztotta évtizedek óta zavartalanul gyakorolt záloglevélkibocsátó joguktól. De nem adjuk fel art a reményünket, hogy az illetékes körök belátása ezt a megszerzett jogokat nem respektáló intézkedést rövid időn belül visszavonja. Igaz ugyan, hogy a törvény bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi, hogy záloglevélkibocsátással foglalkozó uj társaságok korlátlan számban alakulhassanak _ e feltételek egyébként nagyjában és lényegükben megegyeznek az Erdélyben eddig fennálló törvényes intézkedésekkel _ azonban semmivel sem lehet, indokolni azt az intézkedést, amely eddig kifogástalanul működő jól bevezetett magán jelzálog- bankoktól a záloglevelek kibocsátásának jogát megvonja. Mint a magyar nemzeti kisebbség élniakarásáriak égjük élénk bizonyítékát csak örömmel üdvözölhetjük az Erdélyi Bankszindikátusnak ama kezdeményezését, amely a magyar mezőgazdasági hitelszükséglet fedezésére egy uj eáloglevélkibocsátó magyar pénzintézet életbéli i- vását. célozza. Fel lehetne sorolni a gazdasági karakterű törvényeknek és törvényreformoknak egész sorát, amelyek gazdasági életünk alakulására kedvező hatással lehetnek. Ezek némelyikével szemben, ha külön-külön nézzük őket, jogosult lenne a kritika. Ha azonban az egészet tekintjük és a jövőbe nézünk, mégis meg lehetünk velük elégedve. Nagy hibát követnénk el, ha az itt vázolt reformnunkát eddigi praktikus eredménye alapján akarnék megítélni. A jelenlegi krizisszerü gazdasági helyzet több évi stagnálás következmény, úgy hogy azon máról-holnapra a legtökéletesebb törvények sem tudnának javítani. De már ma is mutatkoznak a szerény jelei annak, hogy a szanálással kapcsolatos krizis utolsó állomásához érkeztünk és hogy úgy a köz-, mint Az 1929. év nagy szenzációja, gazdasági életünk legkiemelkedőbb eseménye a lej stabilizáció oolt. Nagy mulasztások hosszú évek óta tartó sorozatát korrigálta a stabilizáció tényével akutális kormányzatunk és jogos volt az a reménviink, hogy a stabilizációt n reformok sorozata fogja követni. Reformok alatt kizárólag olyan gazdasági reformokra gondolok, amelyek arra volnának hivatva, hogy elhárítsák az útból a külföldi töke bejövetelét és szabad mozgását gátló aka- íyokat. A reformok késnek, a külföldi tőke még mindig távol tartja magát a romániai piactól és bár előfordul, bogy rövidebb lejáratú hiteleket nyújt bankjaink, kereskedőink, esetleg mezőgazdáink részére, olyan hosz- szabb lejáratú kölcsönök rendelkezésünkre bocsátásától azonban, melyekre likkadt gazdasági életünk úgy vágyakozik, mint pusztában eltévedt vándor az oázisra, sajnos még mindig tartózkodik. E tartózkodás oka sok mindenféle: a jogszolgáltatás lassúsága, az állam minden hitelezői követelést megelőző elsőbbsége és mások, — mind köztudomású akadályok. Mindennek dacára hinni merem, hogy a nagy depressziót élet fogja rövidesen felváltani. Hinni merem, hogy reális gazdaságpolitikát folytató kormányunk, az ország gazdasági vezérférfiai. -— kik jóakarattal igyekeznek elháritani minden a gazdasági élet fellendülése elé irányuló akadályokat — hamarosan tettekkel fogják bebizonyitani, hogy az általános bizalomra érdemesek voltak. E! kell hárítani a kiiiföldi tőke itteni nyugodt munkája elő! az akadályokat. annál is inkább, mert a romániai gazdasági depresszió nem valami speciális román betegség. A romániai válságot a világpiaci válságok determinálják és könnyen orvosolhatók azok a speciális romániai bajok, aracii magángazdaságban & folkndülésbe* vazető fordulóponthoz értünk. A gazdasági törvényhozás reformja bizonyos tekintetekben a kisebbségek helyzetének javulását is ígéri. A Nemzeti Banknak kereskedelmi nézőpontok szerint vezetett Jegybankká való átalakulása azt a reményt ébreszti, hogy a visszleszámitolási hitel sokat tárgyalt kérdése lassanként elveszti sajátságos kisebbségpolitikai jelentőségét. Alig hihető, hogy a visszleszámitolási hitelek megállapítása alkalmával a jövőben is pártpolitikai és nemzeti szempontok döntő jelentőségűek lehessenek. Biztató jelenség az is, hogy a szövetkezeti törvény a nemzeti kisebbségek szövetkezeteinek szabad fejlődési lehetőséget biztosit. Minél inkább alkalmazkodik Románia gazdasági élete a nemzetközi gazdálkodás fejlődési ritmusához, minél kisebbek lesznek a különbségek a belföldi és internacioná- lis gazdálkodás között, annál inkább előtérbe kerül az az alapvető szabály, hogy a gazdasági törvényhozásban és gazdasági életben elnyomó nemzeti tendenciáknak nem lehet helyük. lyek kerékkötői a fejlődésnek és amelyek3 nek orvosszere könnyen megtalálható. És ha a külföldi tőkének alkalma lesz Románia azon készségéről meggyőződni, hogy minden a külföldi tőke szabad mozgását gátoló akadályt elháritani törekszik, szerény véleményem szerint a külföld — hacsak az általános európai pénzügyi és gazdasági helyzet nem akadályozza szívesen jön Romániába, ahol tág tere van minden üzleti vállalkozásnak, ahol természeti kincsekben hatalmas kiaknázatlan források vannak és ahol a mezőgazdaság, a kereskedelem, a gazdságí életnek minden ága tárt karokkal várja. Nem várunk konjunktúrát, nincsenek elérhetetlen vágyaik, csak gazdasági életünk normalizálását óhajtanok, hogy nyugodtan dolgozhassunk. Czittei* Lajos és Társas itt. {Hagyvára«*! A Czitter Lajos és Társa Rt. fűszer- és gyarmatáru cég Nagyvárad egyik legnagyobb engross fűszer- és gyarmatáru kereskedelmi vállalata. Tulajdonosa a Romára Meloceo Miivek Részvénytársaságnak, amelynek speciális gyártmánya a City- kakaó és kakaóval, amely ma már sikerrel kel versenyre bármely más, világhírű kakaógyártmánnyal, úgy a bel- mint a külföldön és nemcsak a Czitter Lajos és Társa Rt. cég jóliirnevét fokozta, hanem mint Romániában egyedüli ilyen készítmény minőségével dicsőséget szerez a romániai ipar- naír. A City-kakaóval a Citter Lajos és Társa Rt. a különböző kiállításokon aranyérmeket nyert és ez a kitüntetés méltó elismerése annak a munkának, amelyet a Czitter-cég Románia kereskedelmének felvirágoztatása körűi kifejt. A részvénytársaság igazgatói Czitter Lajos, Czitter Jenő, Czitter Zoltán és Epstein Samu, akik egyéni tekintélyükkel és szaktudásukkal vállalatukat biztos kézzel vezetik a fejlődés utján. El kell hárítani a külföldi tőke romániai nyugodt munkája elől az akadályokat! Irt* : ERBER DEZSŐ, n Magyar Általános Kiielbank nagyváradi fiókjának igazgatója
