Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-29 / 296. szám

w-"

fi

XII. EVF. 296. SZÁM.

Fölmentették a dúsgazdag volt galaci prefektust, aki agyonlőtte felesége csábítóját

(Bukarest, december 24.) Gussi galaci prefektus, a vidék egyik leggazdagabb föld- birtokosa Vintiliescut, aki ismert^ termény- nagykereskedő volt Galacban, hónapokkal ezelőtt agyonlőtte. A megrendítő drámának oka az volt, hogy Vintiliescu elcsábította feleségét. A prefektus már régebb idő óta élt a gyanúperrel, hogy felesége és a gabonakereskedő között tiltott viszony fejlődött ki, de

mindaddig nem akart bosszút állam, amig teljesen meg nem győződött gyanújának helyességéről.

Az eset nagy port vert fel,, épen a szereplő személyek személyiségénél fogva, és igy érthető, hogy a tegnap lezajlott főtárgyalást rendkívüli érdeklődés kisérte

A gyilkossági pör a. bukaresti törvényszék elé került, amely tegnap tárgyalta a port. A megtartott főtárgyaláson a vádlott megrendítő módon ismertette a tragédia előzményeit és vallomása nem maradt hatástalanul az esküdtszékre.

Az esküdtek a gyilkosság, illetve emberölés vádjával kapcsolatosan ellett kérdésekre nemmel szavaztak, mire a bíróság felmentő ítéletet hozott.

Az esküdtek elfogadták tehát a védelemnek azt a logikai okfejtését, hogy az előadott körülményekből megmagyarázható a féltékenységi fölindulás és a tett emberileg érthető. A közönség nagy megnyugvással vette tudomásul a felmentő Ítéletet, amely ellen a vád képviselete semmiségi panaszszó 1 élt.

Az ejtőernyő mentette meg a biztos báláitól Le Brix és Rosse pilótákat

Parisból jelentik: Le Brix aviatikustól Hlaing- we-bó'l a következő távirat érkezett: „A rossz idő miatt Móniméin közelében ejtőernyővel kiugrottunk. Rosse könnyebben megsebesült, én sértetlen maradtam. A gép összetört, a posta megsemmisült.”

Újabb jelentés szerint a rossz időn kivül mo- torhiba is közrejátszott a balesetnél. Rosse akkor sebesült meg, amikor földet ért. A repülőgép teljesen hasznavehetetlenné válti. I

Összeomlott Európa egyik legnagyobb ujságkonszernje

Az Inverest Paper Co. mérlegkommünikéje óriási pánikot keltett Milliós adósságok maradtak fedezet nélkül

(London, december 24.) A Haitry-társa- ság bukása után most egy másik nagy angol konszern, anyagi összeomlása robbant a meglepetés bombájaként az angol közvéleményben- Az Inverest Paper Co. igazgatósága tegnap kommünikét tett közzé, amelyben közölte hogy

a mérleg veszteséggel zárult és ez évben a részvényesek nem kaphatnak osztalékot. Egyidejűleg azt is a köz tudomására hozta, hogy a konszern vezérigazgatója, William Harrison, kiválik a vállalat kötelékéből.

Ez á kommüniké az érdekeltek körében nagy pánikot keltett. Egyhangú az a vélemény, hogy a vállalat végzetes pénzügyi viszonyok közé került, amelyek

menthetetlenül a bukás örvényébe sodorják.

A részvényesek érdekeik képviseletére védelmi bizottságot alakítottak, amely már ma megkezdte tevékenységét s átnézte a konszern könyveit. Már a fölületes szemlére is megállapították, hogy

a vállalatnak a bankoknál két és félmillió fontsterling tartozása van és

fáklya gyúl aéjöen

(14) Jrta: Se de sí Samu

— Nemes ember vagyok!

— Nem kételkedem a férfiasságában, — mondta Wesselényi. — Már alkalmam volt megismerni. De ismétlem, hogy én igen fontos szempontokból arra törekedtem és most is úgy óhajtom és úgy látom jónak, hogy egy duellum- mal ne csináljunk ebből a dologból — esetleg — országos botrányt. Még mindig elegen állnak lesben az ellenségeink közül, akik csúnya, dehonesztáló pletykát kovácsolnának belőle. Remélem, ért kegyelmed... a másik is megértett. Gondolom lesz a lovagias formák szerinti kibékülésre is.

— Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy én hallgatok, de készen vagyok, mondta Kotsi Patkó János.

Ezután abban egyeztek meg, hogy este találkoznak a „Sárga fogadó”-ban, ahol a nyelv- mivelő és a színjátszó társaság ügyeiben Wesselényi és barátai, összejöveteleket szoktak tartani.

— Jól elrejtett hely ez! Ellenfeleink még nem szimatilták ki. Itt találkoznak az „összeesküvők”. mondta Wesselényi mosolyogva.

A Trencséntér jobb sarkán állott egy hosz- szukás, sárgára meszelt épület: a „Sárga fogadó”. Estvéli időben elhagyatottnak látszott. Egyik ablakából, színes függönyön halvány gyertyafény sugárzott az utcára. Wesselényi és Kotsi a pitvaron keresztül, mécsestől gyöngén világított kis szobácskába léptek, ahol egy

asszonyság fogadta. Wesselényi Julis asz- szonynak szólította. Julis asszony nem épen most pattant a tűzről, de még derűs arcú csillogó szemű, már öregedő menyecske volt.

— Méltóztassanak instálom — mondta a belépőknek. Az urak már itt vannak!

Bent egy elkülönített szobában együtt ültek gr. Bethlen Pál és Elek, Teleki László és Ádám, br. Nalátzy József és Aranka György. Wesselényi bemutatta Kotsi Jánost az uraknak és miután Aranka a gyűjtés eredményéről elszámolt és a legszükségesebb teendőket megbeszélték. áttértek a színészek játékának szelíd birálgatására.

— Távol vannak még a játék tökéletességétől és jó volna, ha Pestről valamely jártas theatrálistát hozhatnánk, aki oktatná. Talán Kelemen Lászlótól kérnénk tanácsot, — mondta Nalátzy br., aki Kelement, a .„pesti theatromi társaság” tagjai ismerte.

— Ha majd elkerülhetetlen szükségét látjuk, — jegyezte meg Wesselényi,

Bethlen Elek igy szólt:

— Elismerem, hogy távol vannak még a tökéletességtől, de amit az ő emberi erejük, ki nem tölthetett, azt hallgatóinknak nagyobb részében, a hazájukhoz való szeretet kipótolta.

Aztán mindenki elmondta észrevételét, de azt teljes egyetértéssel állapították meg, hogy „Fejér Rozália szépsége szemlélőinek sok gyönyörűséget okoz”.

Kotsi Patkó János hallgatott, de önkéntelenül is nyugtalan mozdulatokat tett, mikor Rozália személye képezte a bírálat tárgyát.

Fehér Rozália leányasszonyról lévén a szó, Teleki László megkérdezte Wesselényitől, hogy mi lett az affér vége? Kotsi előbb felelt.

hogy a bukás elkerülhetetlen,

A sülyedő hajó kapitánya, William Harrison, aki alapitója és hosszú időn át főrészvényese volt a vállalatnak,

a fenyegető veszedelem elől angolosan meglépett.

Az Inverest Paper Co.-t William Hamson 1927-ben alapította, amikor is a mögéje sorakozó érdekcsoport pénzén,

hárommillió fontért egy sereg angol lapot és folyóiratot vásárolt Sir Mae Ellermantól.

A vállalat eime Illustrated London News lett, részvénytőkéje pedig 8,200.000 fontster- linget tett ki. Lapjai sorába tartoznak: a „Thetler“, a „Sketch“, a „Graphic“ és a „Bystandler“. Ezekben a világszerte ismert illusztrált lapokon és folyóiratokon kivül számos fővárosi és vidéki orgánum került a társaság vezetése alá. Nemrégiben alapították meg a „Britannic" cimü hetilapot, do az ehhez fűzött várakozásokat a lap üzleti mérlege nem váltotta be. Jelentékeny ráfizetéssel dolgozott és deficitjének nagy része van a koncern anyagi csődjének előidézésében.

— Vártam a kihívást, de nem következett be!! —

Tévedés az egész, — mondta Wesselényi — csak ma tudtam meg, hogy Rhedery a rosszul világított lépcsőházban Zsuzsánna leányasz- szonynak nézte Rózáliát. Az leányasszony — entre nous szólva — Cupido barátja. Nem kell többet mondanom a dolog megértésére.

Ezután Kotsihoz fordult és igy folytatta: — Azt pedig elmondtam kegyelmednek, hogy miért nem szabad ebből duellumot csinálni. Most aztán még érthetőbb, ha egyszerűen napirendre térünk felette.

Wesselényi — inkább a Kotsi lovagiasságának védelmére, még egyszer elmondta aggodalmait egy párbajból kifolyó mende-monda káros következményeiről s ezzel a párbajügy lekerült napirendről. Ezután megint a színészekről beszélgettek.

— Ugyan amice — mondta Wesselényi Kotsihoz fordulva — kegyelmednek épen semmi mondanivalója nincs?

— Talán több is, mint a mennyihez a Méltóságtok türelmét remélhetném.

— Legyen nyugodt. Ebben az ügyben a mi türelmünk kifogyhatatlan.

Wesselényi szavait általános helyeslés kísérte.

— Szives engedelmükből ott kezdem, hogy én katonai pályám alatt nem a hadi tudományokat frekventáltam, annál is inkább, mert a hadsereg szelleme annyira idegen tőlünk, hogy sokkal inkább ellenségünk, mint barátunk. Foglalkoztam a literáturával és a színjátszás művészetével. Kimondhatatlan örömöt érzek, hogy ro- konlelkek társaságába kerültem. Hazám nyelvének hanyatlása és nemzeti literaturánk el-