Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-02 / 276. szám

> A kisiparosság helyzete Kötszer fizettetik meg a kisiparossággal a forgalmi adót A dévai ipartestület memoranduma a kamarához — Törülni kell a forgalmi adót! naprói-naprn aggasztóbb* válik. Az ország min­den részéből fölhangzik a segélykérő kiáltás, de sajnos, eddig mindenütt süket fülekre talált. A kormánytényezők indokolatlan közönyt tanúsí­tanak az egész vonalon. Ugyan hozzáfogtak az uj ipartörvény és az uj iparpártolási törvény előkészítéséhez, de ezeknek a megvalósulása még csak a jövő zenéje. Attól lehet félni, hogy a kormány úgy jár, mint azok a konzultáló orvo­sok, akik sokáig tanácskoztak a páciens beteg­ségének megállapítása felett és mire az orvoslás módjára rájöttek, a beteg már meghalt. Az uj kormány demokratikus jelszavakat tűzött a zászlajára, sajnos azonban az iparosság ebből a demokráciából még nem kapott semmit. Pedig a kisiparosság valóban rászorult arra, hogy több figyelmet tanúsítsanak iránta. Ma már a helyzet az, hogy minden második kisiparos leteszi a szerszámot, becsukja az üzletét és vissza­adja az iparigazolványát. Ezek a sérelmek nem uj keletűek. Már régóta minden jövedelmi for­rás bedugult és a fürgébb, elevenebb és nagyobb anyagi felkészültséggel dolgozó gyáripar minden téren kiszorította a kézműipart. Eddig is csak azért tudták fenntartani magukat, mert a múlt­ban szorgalmas méhek módjára gyűjtöttek va­lamit, de az utolsó hét sovány esztendő alatt ezt is teljesen elköltötték és ma a munkaszerszám helyett koldusbotot vehetnek a kezükbe. Az anyagi nehézségeken kívül morális bajok is mutatkoznak. Az iparosság az utolsó években a sok adó, üldöztetés és elnyomás következtében megfeledkezett arról, hogy az egyesülésben van az erő. Úgy az iparos egyletek, mint az ipartes­tületek: alig tudnak működni, mert az iparos­ság teljesen félrevonult és közömbössé vált min­den iránt. Különösen a kisebbségi iparosság ma­radt teljesen magára. A múltban csak üldözte­tésben, elnyomatásban és a legkíméletlenebb adóztatásban volt része. Az állam részéről soha semmiféle jóakaratot, támogatást, segítséget nem kapott és ma már mindenkiben jóformán csak ellenséget lát, Hogy a fásult közöny mennyire megülte a lelkeket, arra mi sem jelemzőbb, mint a kolozsvári országos kisipari kongresszus, amely­től a magyar kisiparosok tüntetőleg távoltartot­ták magukat. így megtörténhetett az a furcsa és szokatlan körülmény, hogy éppen a legelnyomot- tabb, a legkiuzsorázottabb kisebbségi iparos nem hallatta a szavát, nem sorakoztatta fel a sérel­meit az országos kongresszuson. Viszont azok a többségi iparosok, akik Bukarestből jöttek ide, amint utóbb értesültünk, illetékes helyen a ki­sebbségi iparosok távolmaradásával kapcsolato­san azt az információt adták, hogy rózsás a hely­zetik s azért, nem vettek részt a kongresszuson. Arról bölcsen haBgattak, hogy azért marad­tak távol, mert az országos kongresszuson a so vén politika jegyében a kisebbségi nyelvről tel­jesen megfeledkeztek és az a nehány iparos, aki mégis részt vett a kongresszuson, egyetlen szót sem értett a tárgyalási nyelvből. Attól félünk, hogy az uj ipartörvény és iparpártolási törvény előkészítésénél sem lesznek figyelemmel a kisebb­ségi iparosság speciális helyzetére és az uj tör­vények megalkotásánál is csak tisztán soviniszta szempontok fognak érvényesülhetni. Mi e helyen fokozottabb érdeklődést kérünk a magyar iparosságtól és annak a meglevő szer­veitől. A kisiparos vezetőknek nem szabad ho­mokba dugni a fejüket, élénk figyelemmel kell kisérni mindent, s különben, vigyázni kell ar­ra, hogy a kisebbségi iparosság érdekei is bizto­sítva legyenek a most készülő törvényjavaslatok­ban. (Déva, november 29.) A forgalmi adó rend­szere minden gazdasági rétegnek egyformán sé­relmes volt és amikor azt megszüntették, az or­szág egész gazdasági élete, az összes foglalkozási ágak valósággal fellélegzettek a forgalmi adó lidércnyomásának a súlya alól. Sajnos a kor­mánytényezők ezúttal is megfeledkeztek a kis­iparosokról, akiknek a vál Iáiról nem vették le a forgalmi adó súlyos terhét, ami sok tekintetben hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi kisipar a leg­válságosabb helyzetbe jutott. Nemcsak a keres­kedőknél, hanem az iparosoknál is az volt a hely­zet és még ma is az, hogy a forgalmi adót kétszer kell megfizetni: az anyagbeszerzésnél, amikor a vámnál vetik ki az egy százalékot, másodszor pedig az eladásnál, amikor az érték megállapítása után fizettetik meg ugyanazt az adónemet. A dévai ipartestület a kisiparosságnak e súlyos sérelme ellen még az ősz folyamán fel­emelte a tiltakozó szavát és átiratban kérte a kereskedelmi és iparkamarát arra, hogy járjon közbe az illetékes minisztériumoknál a forgalmi adók teljes törlése érdekében. Ha ez nem volna lehetséges, akkor a szakminisztériumok engedjék meg azt, hogy a jövőben a kisiparos csak a mun- kadij után fizesse meg a forgalmi adót. A dé­vai ipartestületnek ez az akciója a kisiparosság általános helyeslésével találkozott, mert az egész országban az a vélemény alakult ki, hogy a for­galmi adót teljesen törülni kell. A memorandum Ki3ipar08ktildöttség Tarţia pénzügyigazgató előtt. A mult héten kisiparosküldöttség jelent meg Tarţia Bertalan pénzügyigazgatő élőt*. A küldött­séget Moldovan ipartestületi elnök vezette, aki élénk szinekkel ecsetelte azt a mizerabili» helyzetet, amelyben ma a kisiparosság van. Ismertette előtte, hogy az utóbbi napokban az adóvégrehajtók a leg­kíméletlenebb eszközökkel léptek fel és ha ez igy tart tovább is, a kolozsvári kisiparosság helyzete a szó szoros értelmében tarthatatlanná válik. A kül­döttség tagjai között több kisebbségi iparos is je­len volt, akik egyénenként is elmondották a pénz- ügyigizgató előtt, hogy ha megvonják tőlük az adó­fizetési részletkedvezményt, akkor kénytelenek lesz­nek iparengedélyüket visszaadni. Egyöntetűen arra kérték Tarţia pénzügyigazgatót, hogy a kisiparosok részére a jövőben is adófizetési részleteket biztosít­son. A pénzügyigazgató nagy megértéssel fogadta a küldöttséget és figyelemmel hallgatta a felsorakoz­tatott sérelmeket. Kijelentette a küldöttség előtt, a jövőben gondja lesz arra, hogy a kisiparosok ezután is részletekben fizethessék az adójukat. Úgy értesü­lünk, hogy a küldöttség távozta után körrendeletét adott ki a kerületi adóhivatalok részére, hogy szük-'i ség esetén részletekben is fogadják el az adótarto­zások befizetését. A segélybélyegek megszüntetése. A hivatalos lap november 25-iki száma közzé teszi azt a rendeletet, amely szerint 1930. január elsejével megszünteti a segélybélyeg alkalmazását, helyébe a vidéki „közön­séges“ levelekre 6 lej bélyeget kell ragasztani, a többi * bélyeg marad változatlanul. A kisiparos szövetség tiltakozik az nj betegse gélyzőpénztári törvénytervezet ellen. A kisiparos­szövetség felhivta összes fiókjait hogy tartsanak til­takozó gyűléseket a Răducanu munkaügyi minisz-, tér által készített betegsogélyzőpénztári törvény tér- ■ vezet ellen, amely a beígért autonómia és decentra- I jvaslatot tesz arra is, hogy a forgalmi adó he­lyett a kormány másfajta bevételről gondoskod­jék. A legnagyobb baj ott van, hogy a kisiparos sohasem tudja, hogy tulajdonképpen mennyi adót fizet. Eddig pausálé-rendszer alapján rót­ták ki a forgalmi adót, ami már azért is sérel­mes, mert az iparosok megcsappant forgalma mindig alul marad a pausálészerüen fizetett forgalmi adónak. A dévai ipartestület memoranduma azon­kívül kíméletlen szavakkal tárta fel a mai em­bertelen adóbehajtási rendszer minden fázisát és javaslatot tett arra, hogy az iparosok a jövőben a kedvezőtlen gazdasági helyzetre vaté tetániattd havi részletekben fizethessék az adójukat. így az adózó iparos nem volna kitéve a kímé­letlen végrehajtási szekatúrának, viszont a kincs­tár is jobban jönne ki, mert havonként pontosan megkapná az iparosság részére kivetett adót. A dévai ipartestület a memorandumot az ipar- és kereskedelemi kamarának már régen át­nyújtotta, sajnos azonban arra eddig még sem­miféle választ nem kapott. Valószínűleg az az oka a késedelemnek, hogy ebben a fontos kér­désben a kamaráknak nincs joga intézkedni, csu­pán javaslatokat tehetnek az illetékes miniszté­riumoknak. A minisztériumok pedig nem nagy érzéket tanúsítanak a kisiparosság sanyarú hely­zete és panaszai iránt és a legtöbb esetben a hozzájuk juttatott memorandumot, mint Szt a dévai példa is mutatja, válaszra sem méltatják. lizáció helyett uj terheket ró a munkaadókra, sőt a büntetések és azok végrehajtási módjával nemcsak az iparosokat, de még azok feleségeit is fogházbün­tetéssel fenyegeti. A kolozsvári fiék tiltakozó gyű­lését az ipartestület helyiségében december 4-én este S érakor fogja megtartani és ezen az összes iparo­sokat szívesen látja. A munkaszerződések törvényének végrehajtási utasítása. A végrehajtási atasit&s elkészítésével megbízott bizottság november 23-án Bukarestben összeült és ezen a munkaadók kiküldöttei kérték, hogy az individuális munkaszerződésekre vonatkozó szerződések a jövőben ne vonatkoztathassanak a kollektiv munkaszerződésekre is. Kérte továbbá, hogy a szabadságidők leszállittassanak és a mulasz­tott, vagy igazolatlanul kimaradt napok a szabad­ságidőből vonassanak le. A munkáskiküldöttek nem értettek egyet a kért kívánságra vonatkozólag. Ră­ducanu munkaügyi miniszter, aki az értekezleten el­nökölt, felhivta az értekezletet, hogy három napon belül tegyék meg írásbeli javaslataikat a törvény szemelőtt tartásával. díjas*5**” S I G R I D Unsei: Tavasz az Athenaeum Könyvtár uj 12 kötetes sorozatából — ára fűzve 54 lei, vá­szonban 84 lei, de ha a teljes soro­zatot megrendeli, íüzve csak 44 lei, disz vászonban 64 lei Y II* “O A Kolozsvár. JLáJjLáJ. Xä. AJíXLí Kérjen prospektust. LEGÚJABB őszi és téli újdonságok megérkeztek!! NEUMANN M. férfi- és fiuruha áruháza CLIJ, FŐTÉR 14. I »

Next

/
Thumbnails
Contents